Varga Judit: Erőforrásként tekintünk kisebbségeinkre
Magyarország a nemzeti kisebbségeire erőforrásként, a vele szomszédos országokra pedig partnerként tekint – jelentette ki az igazságügyi miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén pénteken Budapesten.
Varga Judit hozzátette: ez az alapvetés írja le a legjobban, hogy milyen Európa jövője magyar szemmel. A miniszter előadásában kiemelte: Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, amelyet a határon túli magyar őshonos kisebbségek helyzete határoz meg. Az anyanyelvi, kulturális, gazdasági, szociális és oktatási tevékenység erősítése mellett a kormánynak fontos a magyar érdekképviseletet összefogó szervezetek támogatása is. „Mindezt azonban nem ellenséges szándékkal, nem más országok kárára, hanem az európai alapelvek tiszteletben tartásával és a következetes képviseletével tesszük” – mondta.
Varga Judit hangsúlyozta, hogy a történelmileg kialakult és nemzeti keretek között létező politikai közösségeket meg kell védeni és meg kell erősíteni. Meglátása szerint Magyarországnak egyre nő az ehhez szükséges politikai és szellemi súlya. A magyar példa és a magyar következetesség „ragadós”; és bár kétségtelenül „nehéz viták várnak még ránk” Brüsszelben, a száz év magyar elszigeteltség és a nemzeti kishitűség korszaka véget ért.
Úgy fogalmazott: „értékeink védelme és céljaink elérésre érdekében mi vállaljuk a konfliktusokat az EU-val, és a továbbiakban sem hagyjuk, hogy Brüsszelben mondják meg, kikkel és hogyan éljünk együtt, kiket engedjünk be a határainkon vagy éppen hogyan neveljük a gyermekeinket”. Hozzátette: küzdenek azért is, hogy a brüsszeli bürokraták felismerjék végre a nemzeti kisebbségek védelmének fontosságát, hiszen e közösségek elengedhetetlen alkotóelemei egy erős nemzetekből álló, erős Európai Uniónak.
Varga Judit kitért arra is: Európában több mint 400 őshonos nemzeti kisebbség él, vagyis minden tizedik európai polgár valamelyik őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél legalább egy regionális vagy kisebbségi nyelvet. Ennek ellenére mind a mai napig nincs egységes, koherens, uniós szintű kisebbségvédelem. Az általános, elvi deklarációkon túl továbbra sem mutatkozik határozott, valódi szándék a kisebbségek jogainak védelmére, holott az ugyanolyan alapvető érték, mint a demokrácia, a szabadság vagy éppen az egyenlőség elve.
A miniszter megjegyezte: ahogy az őshonos európai kisebbségek jogainak EU-s védelmét sürgető Minority SafePack esetében is történt, hiába a kellő számú aláírás, az európai szabályok és feltételek betartása, ha „az Európai Bizottság mércéje szerint a kisebbségek fogalmából kiesnek a nemzeti etnikai közösségek”. Varga Judit szólt az Európa jövőjéről szóló, májusban kezdődött konferenciasorozatról is. Meglátása szerint a rendezvénysorozatot egyesek majd megpróbálják a „saját agendájuk szerint felhasználni”, ugyanakkor az esemény „számunkra is lehetőséget teremt, hogy bemutassuk az erős nemzetállamokon alapuló erős Európa vízióját, versenyképes, élhető alternatívát kínálva a liberális és föderalista fősodorral szemben”.
Elmondta, a konferencia fő eseményei az ősztől kezdődő plenáris ülések, amelyek tematikáját az európai polgári vitacsoportok, valamint az Európa-szerte tartott rendezvényekhez beküldött, úgynevezett állampolgári hozzájárulások alapozzák meg. Minden hozzájárulás – ami lehet egy ötlet, egy comment vagy akár egy hónapokon át előkészített konferencia – „egy egységként” esik latba a következtetések levonásánál.
Az érdekérvényesítés motorja ezért az a digitális platform, amelyen regisztrálni lehet a nemzeti eseményeket. Európa-szerte eddig 2700 rendezvényt jegyeztek be, közülük 271 magyar. Ezzel Magyarország a második helyen áll Németország után. A miniszter ezt fontos eredménynek nevezte, mert véleménye szerint jelzi, hogy Magyarország konstruktívan vesz részt az Európa jövőjéről szóló vitában. Varga Judit a jövőre nézve is aktív részvételt szorgalmazott.
