Varga Judit: jogrendszerünk alapja pajzsként védi szuverenitásunkat

Az Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben címmel a jogszabály elfogadásának 10. évfordulója alkalmából tartott konferencián Varga Judit arról beszélt: az alaptörvény nem egyszerű alaki szabályok gyűjteménye, hanem „élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk”.

E formák pedig „keresztény tradícióink, illetve kultúránk megtartása, önazonosságunk védelme”, az elszakított nemzettestek iránti felelősség, az emberi méltóság tisztelete, a családok védelme és a jövő nemzedék boldogulásának biztosítása – mondta a tárcavezető.

Hozzátette: ennek megfelelősen „büszkén vállaljuk, hogy Magyarország az alkotmányos hagyományaira tekintettel keresztény ország”. E sziklaszilárd alapokon nyugvó világnézet alapján „tudjuk, hogy felebarátainkon segítenünk kell, méghozzá ott, ahol a baj keletkezett”.

Varga Judit kitért arra is: a magyar kormány következetesen képviseli azt az alaptörvényből eredő álláspontot, hogy kizárólag a magyar emberek dönthetik el, kikkel szeretnének együtt élni.

Magyarország – ahogy azt a történelem során mindig is tette – kötelességének érzi, hogy megvédje Európa határai és civilizációs vívmányait – tette hozzá.

A miniszter elmondta, Magyarország következetesen védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő közötti, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget. Az alkotmányos védelmen túl folyamatosan bővülő családpolitikai intézkedésekkel kívánja elérni, hogy azok a fiatalok, akik családalapításban gondolkodnak, kapjanak meg minden ehhez szükséges támogatást – közölte.

„Meggyőződésünk szerint ugyanis a család nemzetünk alapja, megmaradásunk kulcsa. E tekintetben hazánk nem hajlik meg a brüsszeli fő sodor akarata előtt és nem fogadja el az úgynevezett gender, azaz társadalmi nem koncepcióját” – fogalmazott Varga Judit.

A miniszter kiemelte: az alaptörvény, bár a jogrendszer fundamentuma, figyelemmel van a folyamatosan változó világ kihívásaira is. Korszerűsége többek között olyan rendelkezésekben mutatkozik meg, mint a megörökölt adósságcsapda kezelése, a jövő generáció kitüntetett szerepének elismerése, a természeti erőforrások és kulturális értékek megőrzésének elve és a fenntarthatósági klauzula beillesztése a törvénybe.

Meglátása szerint az alaptörvény egyik legjelentősebb változtatása az Alkotmánybíróság szerepének megváltoztatása. 2012 előtt az Alkotmánybíróság legfontosabb hatásköre az absztrakt, utólagos normakontroll volt, és elsődlegesen jogszabályok alkotmányosságát vizsgálta. Az alkotmányozó, felismerve az Alkotmánybíróságra nehezedő terhet, annak elsődleges eljárásává az alkotmányjogi panaszt tette.

Varga Judit kitért arra is: a világjárvány idején is bizonyosságot nyert az alaptörvény időtállósága. Míg Magyarországon a különleges jogrend alkotmányos felhatalmazáson és az alaptörvényben lefektetett részletes szabályokon alapult, addig több tagállamban úgy vezettek be védelmi szabályokat, hogy azokat semmilyen jogszabályi alaptörvényi felhatalmazás nem alapozta meg.

Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság „folyamatos aggódása közepette” is kénytelen volt már 2020 májusában elismerni, hogy a magyar veszélyhelyzeti intézkedések nem indokolják kötelezettségszegési eljárás megindítását.

E normatív vívmányoknak is köszönhető a járvány elleni védekezésben elért eredmény, amelyhez más államokban jóval drasztikusabb eszközök bevonására volt szükség – tette hozzá Varga Judit.

A tárcavezető szerint a jogrendszer alapjának képesnek kell lennie a megújulásra is, az alaptörvény ezért adott esetben módosításra szorulhat. A módosítás nem csupán lehetőség, hanem az alkotmányozó felelőssége.

Elmondta, előfordult, hogy alkotmánybírósági döntés miatt változott az alaptörvény, máskor az ország biztonságát fenyegető külső változásra reagáltak a módosítással. Példaként említette, hogy legutóbb, a kormány döntése értelmében, ő kezdeményezte az alaptörvény értelmezését az Alkotmánybíróság előtt az Európai Unió bíróságának menekültügyi döntése miatt. Magyarországnak ugyanis eszerint olyan európai uniós kötelezettséget kellene végrehajtania, amely miatt egy Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi de facto az ország népességének a részévé válhat.

„Alkotmányos önazonosságunkat mostanság furcsa módon éppen olyan nemzetközi szervezetektől kell védenünk, amelyek a kulturális sokszínűségre, a nemzetek pragmatikus együttműködésére és ezen értékek védelmére jöttek létre” – vélekedett a miniszter.