Varga Judit: még az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás

Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában arról beszélt, hogy szeptember 18-án lezárult egy több hónapos, nehéz, ám rendkívül konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A bizottság megállapította, hogy a kabinet által benyújtott 17 intézkedési javaslat megfelelően fogja orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a kondicionalitási eljárást megindították.

A szakmai mederbe terelt párbeszédben a kormány a kölcsönös tisztelet és a lojális együttműködés jegyében, a megállapodás szándékával vett részt – jelentette ki. A kabinetet az vezérelte, hogy egyrészt Magyarországnak és a magyar embereknek hozzá kell jutniuk az őket megillető forrásokhoz, másrészt pedig nem enged azokból a sarokpontokból és nem köt elvtelen kompromisszumot azokban a kérdésekben, amelyekről a magyar emberek az áprilisi választáson és népszavazáson, illetve a korábbi nemzeti konzultációk során már határozottan állást foglaltak – szögezte le Varga Judit. Ezeket a szempontokat sikerült maradéktalanul érvényesíteni – emelte ki, hozzátéve: továbbra is megvédik a gyermekeket, elutasítják az illegális migrációt és ellenállnak minden olyan meggondolatlan és ésszerűtlen szankciós politikának, ami leginkább Európát sújtja és nem azt, aki ellen a szankciókat kivetették.

A biztosok kollégiumának szeptember 18-i döntése megnyitja az utat az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt – érvelt a politikus. Amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe – hívta fel a figyelmet.

Magyarország elkötelezett az EU alapértékei iránt, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ugyanakkor nem titok, hogy a kabinetnek komoly jogi fenntartásai vannak az eljárással és az azt szabályozó rendelettel szemben – mondta a politikus. A kormánynak azzal szemben is komoly jogi aggályai vannak, ahogy a bizottság a rendeletet alkalmazza és ahogyan „nyilvánvaló politikai megfontolásokból” kizárólag Magyarországgal szemben lépett fel – tette hozzá.

A miniszter szavai szerint a Magyarországgal szemben indított eljárás próbatétel, teszteljárás valamennyi tagállam számára, mert ha megindításával nem is, de lezárásával példájává válhat a konstruktív párbeszédnek, szimbólumává az „Egység a sokféleségben” európai eszméjének és a valódi szolidaritásnak.

A magyar kormány által vállalt intézkedések célja az, hogy a közbeszerzési szabályokat többletgaranciákkal bástyázza körül, megerősítse a csalás- és korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kereteit, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat – sorolta.

A javaslatcsomagban vállalják, hogy a kormány által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el – ismertette a részeleteket. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) minden évben nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e – mondta Varga Judit.

A törvénycsomag a közérdekű adatigénylések körében kivezeti a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét. A javaslat tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket is – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte az Integritás Hatóság létrehozását, ami a tervek szerint november második felében kezdi meg a működését. A hatóság elnökét nyílt pályázat alapján az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki – ismertette a részleteket.

Megújul a Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek elnöki tisztét az Integritás Hatóság elnöke fogja betölteni. A munkacsoport paritásos alapon, kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal működik majd – közölte a miniszter.

Arra is kitért, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatban elkövetett kiemelt bűncselekmények esetén külön eljárásrendet vezetnek be. Az eljárás lehetővé tenné az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására, illetve a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntéseinek bírói felülvizsgálat – hangsúlyozta.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok általános összeférhetetlenségi szabályainak esetében biztosítják az EU-s költségvetési rendeletnek való teljes megfelelés – mutatott rá.

A törvénycsomag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelöli ki, hogy segítse az OLAF-ot a magyarországi helyszíni ellenőrzések során – emelte ki.

Az anyag innentől változatlan.