Varga Judit: Több hasonlóság van Magyarország és Texas politikája között

„Hiszünk a családban, a nemzeti szuverenitásban, nem hisszük, hogy a tömeges illegális migráció hasznos volna az ország jövője szempontjából, és így tovább” – sorolta.

Az amerikai lap megjegyezte: a miniszter régóta hangos szószólója Magyarország szuverenitásának és a nemzet hagyományos családpárti értékei védelmének. Első texasi útját az a vágya vezérelte, hogy „kontinenseken átívelően erősítse a konzervatívok közti együttműködést”.

„Barátságokat kell kötnünk, meg kell ismernünk egymást, és közös nevezőt találnunk” – mondta Varga. „A részletekben talán lehetnek különbségek, de ha a valódi elvekről van szó, akkor szerintem értjük egymás szavát” – tette hozzá.

Az egyesült államokbeli bevándorlási válságot vizsgálva párhuzamba állította Magyarország és az Európai Unió brüsszeli intézményei közötti küzdelmet a Texas és Washington közöttivel.

„Tisztelünk másokat, de mi is elvárjuk nemzeti politikánk tiszteletét, amelyet a választók nagy többsége támogat, és erre a támogatásra építve tudunk szigorúan őrzött határt is fenntartani” – jegyezte meg. „Az Európai Unió központjában azonban arcul csapást kapunk ezért” – tette hozzá.

„Gátat vetünk a tömeges illegális migrációnak, és ezzel nemcsak a magyar határokat védjük, hanem Európa külső határait is, az úgynevezett schengeni határt. Ez a védelem nagyon költséges – 1,8 milliárd euró -, de ezt az összeget az Európai unió nem térítette meg nekünk”- magyarázta Varga Judit.

„Nagyon szigorúnak kell lennünk abban, hogy kit engedünk be ebbe a földi paradicsomba” – szögezte le.

Varga elmondta, hogy különbséget kell tenni a valódi menedékkérők és a gazdasági migránsok között, amivel arra célzott a lap szerint, hogy az EU hatályos bevándorlási jogszabályai nem alkalmasak a jelenlegi helyzetben.

„Az európai menekültügyi és migrációs jogi keret elavult. Nem alkalmas a 21. századi tömeges migráció kezelésére” – vélekedett. „A múlt század végén tervezték, és akkor még nem volt ilyen jellegű kihívás, mint ma” – fűzte hozzá.

„Népszavazáson mondtunk nemet a tömeges migrációra, és konzultációt folytatunk az állampolgárokkal” – folytatta. „És egyúttal ez sikerünk kulcsa, hogy az emberek mellé állunk” – emelte ki a miniszter.

Az ukrajnai háborúról szólva azt mondta: „A háború kitörése óta több mint 1,5 millió valódi menedékkérőt fogadtunk be Ukrajnából. Biztosítjuk számukra az egészségügyi ellátást, a szállást, az utazást, az utaztatást, bármit, amire szükségük van. Emberek vagyunk, keresztények, van szívünk, és tudjuk, hogy valóságosan létezik ez a súlyos menekültügyi helyzet” – mondta.

Az ország déli határaihoz viszont jellemzően nem menekültek, hanem gazdasági migránsok érkeznek – jegyezte meg. „Ők biztonságos országokon keresztül jönnek. … Őket sehol nem üldözik, és nem hiszem, hogy emberi jogok közé tartozna az bárhol a világon, hogy valaki rámutat egy országra a térképen, és azt mondja: joga van ott élni.” „Tavaly csak mi 270000 illegális bevándorlót állítottunk meg” – hívta fel a figyelmet.

Beszélt a történelem elmúlt évszázadairól, amelyek szerinte bizonyították, hogy a magyar egy befogadó nép. „Mi mindig Európa védőbástyái, mert az Európába vezető folyosón, a Kárpát-medencében élünk. Ez a mostani, 21. századi gazdasági migráció szerintünk árt a kultúránknak, mert túl erős az üteme és a tömeg túl nagy ahhoz, hogy integrálni tudjuk” – mondta Varga Judit. „Az évszázadok során Magyarország képes volt sok idegent befogadni… jöttek, majd a nemzetünk részévé váltak” – magyarázta. „Megtanulták a magyar nyelvet, és alkalmazkodnak a keresztény normákhoz” – emelte ki.

A határbiztonságot támogató álláspont – mint magyarázta – „nem emberiességellenes, nem irányul senki ellen, nem diszkriminatív, csupán egy nagyon racionális és ösztönös tudatosítása annak, hogy kik vagyunk, és kik akarunk lenni száz vagy ezer év múlva”.