Varga Judit: túl vagyunk az első, udvariatlan uniós megkeresésen
Az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) támogatásával, azt akarja, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba – mondta az igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Varga Judit leszögezte: Magyarország ezt nem akarja.
„Itt eltaláltunk egy ideget”, és noha semmiféle európai normát nem sért a gyermekvédelmi törvény, ez fáj az EB-nek és az EP-nek – tette hozzá.
A törvény kapcsán van „egy nagy európai agresszió” a magyar kormány és Magyarország ellen – mondta.
A miniszter közölte, túl vannak az első, igen udvariatlan megkeresésen. Az EB általában két hónapos határidővel szokta a tagállamokat megkeresni, amikor úgy gondolja, hogy valamelyik jogszabálya nincs összhangban az uniós sztenderdekkel, ebben az esetben egyhetes határidőt kaptak. A június 23-i levélre 30-ig kellett válaszolni, ez meg is történt – tette hozzá.
Varga Judit azt mondta, „elvi éllel” elutasítják, hogy az EB vagy bármilyen más európai testület írja elő, hogy Magyarországon ki hogyan éljen, hogyan gondolkodjon és a magyar szülők hogyan neveljék a gyermeküket. A válaszuk fő tartalmi gerince ez – közölte.
A miniszter megjegyezte, a kormány nagyon konstruktív és építő párbeszédre törekedett az uniós szervekkel.
Varga Judit elmondta, az EB levelében szinte minden uniós normát megsérteni vél a gyermekvédelmi törvény kapcsán. A magyar kormány visszautasítja ezeket a jogi álláspontokat. Ez nyílt tagállami hatáskör, az Európai Unió Alapjogi Chartája mondja ki, hogy a szülőknek van egyedül joga arra, hogy a gyermek nevelését meghatározza – közölte.
A miniszter szerint látni, milyen politikailag felfokozott környezetben dolgozik az EB, tehát egyértelmű, hogy ezt nem fogják kielégítőnek találni.
Varga Judit szólt arról is, nagyon konstruktív párbeszéd zajlik hónapok óta a helyreállítási tervekről, és az uniós szabályoknak megfelelve állítják össze a magyar helyreállítási csomagot. Ugyanakkor a gyermekvédelmi törvény óta lettek újabb igényei a bizottságnak – mondta, hozzáfűzve: ezt a két dolgot nem lehet összekapcsolni, hiszen a kettőnek semmi köze egymáshoz.
A magyar embereknek járó pénzeket nem lehet ideológiai feltételekhez kötni. Ezt egyértelműen kimondta az állam és kormányfők múlt decemberi megállapodása is – mutatott rá a miniszter.
