Varga Mihály: 1956 üzenete a magyar érdek melletti kiállás
Ezerkilencszázötvenhat legmélyebb üzenete nem más, mint a magyar érdek, a magyarok igazsága melletti egyértelmű, tiszta és bátor kiállás – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján, hétfőn Pesterzsébeten.
A miniszter a pesterzsébeti Fidesz által rendezett, fáklyás felvonulást követő megemlékezésen a XX. kerületi Juta-dombi emlékműnél arról beszélt, a magyarság talán legkomorabb, éppen ezért legfelemelőbb nemzeti ünnepe október 23-a. Úgy vélte, az ’56-os forradalomban azért jelenik meg markánsan a fájdalom és emelkedettség kettőssége, mert időben ez a legfiatalabb ünnepünk.
Varga Mihály szerint a szemtanúk és történészek munkája nyomán lassan kikristályosodik, hogy 1956 legmélyebb üzenete nem más, mint a magyar érdek, a magyarok igazsága melletti egyértelmű, tiszta és bátor kiállás.
Hozzátette: a magyarok már tudják, mi jelent a szuverenitás hiánya, a saját vélemény feladása, de „úgy tűnik, Európa még nem tudja, és ma is hasonló ideológiai kényszerpálya felé tántorog, mint egykor a szocialista tábor”. „Nekünk van ’56-unk, ezért mi könnyebben átlátjuk, merre szabad, lehet és merre nem szabad menni” – jegyezte meg.
Felidézte: Bibó István a kommunistákat „az ideológiai mindentudás megszállottjainak” nevezte. Hozzátette: ez a birodalmi gondolat ma a Nyugatról köszön vissza, a tagországokat az élet minden területén „egyenmegoldásokkal kínálgatják, a bevándorláspolitikától a genderideológián át az energiapolitikáig”.
„Pedig a birodalmi törekvések Európa történetében mindig elbuktak, mert Európának a belső sokszínűség adja az erejét, identitását. Ha e karakterjegyet megszüntetjük, akkor az európai kultúra is megszűnik” – jegyezte meg. Varga Mihály kiemelte: Európának ma közös érdeke, hogy megerősítse a nemzetállamokat, mert – mint mondta – vannak csak közösen megoldható problémák, de „az egyedi nézőpontok feladása a közös megoldást nem segíti, hanem egyenesen akadályozza”.
Hozzátette: saját nemzeti történetünk rövid távon azt tanítja, a jó megoldások helyben születnek, azokat nem lehet távolról exportálni, középtávon pedig azt, hogy az európai nemzeteket nem lehet összekeverni. „Az Európa című festményben maguk a nemzetek a színek. Az európai érdek csak a nemzetállamok érdekéből vezethető le” – magyarázta. A politikus szerint a magyar történelem azt tanítja hosszú távon, hogy az idegen kultúrákat nagy számban nem lehet büntetlenül Európába importálni, „mert ezzel csak a festmény elszürkítését emeljük magasabb fordulatszámra”.
Varga Mihály szerint a világban látható válságok ma csak tovább erősítik a nemzeti szuverenitás fontoságát, politikai és gazdasági téren is, miközben „a szankciók korában” ismét a blokkosodás veszélyes jeleit érzékeljük. Hozzátette: emellett „naponta kell harcolni a központosító törekvések ellen, egyre általánosabbak a tagállamot megkerülő politikai döntések az Európai Unióban”.
Úgy vélte, 1956-ban a szocializmus állt szemben a keresztény hagyományokkal, „ma az egység nevében igyekeznek sajátos korlátok közé terelni a közgondolkodást”. Hangsúlyozta: ezek a szándékok nem csak a mai nemzetállamokat sértik, „de a kommunizmussal szembeni egykori szabadságharcosok emlékét is”. Hozzátette: jól felfogott érdekünk mellett emberi köteleség tudatunkban tartani az ’56-os hősök belső motivációit.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány kitart a nemzeti függetlenség több évszázados ideája mellett, amiért az ’56-os hősök is harcoltak. Hozzátette: az ’56-os hősök áldozata megköveteli, hogy a mindenkori magyar kormány döntései a magyar érdekeket szolgálják.
Ehhez hűen megvédjük Magyarország politikai és gazdasági szuverenitását és azért harcolunk, hogy a nemzeti érdekképviselet a jövőben is Európa-szerte erősödhessen – jelentette ki.
A megemlékezésen megkoszorúzta az emlékművet Varga Mihály mellett Szabados Ákos (független) polgármester, Földesi Gyula országgyűlési képviselő, a Fidesz pesterzsébeti szervezetének elnöke és helyi társadalmi szervezetek képviselői.
