Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én. MTI/MTI Fotószerkesztõség/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

Varga Mihály emlékeztetett: a magyar gazdaság két évvel ezelőtt Európa második legdinamikusabban fejlődő gazdasága volt, és ma, egy világválság után is Európa egyik leggyorsabban újraindított gazdasága a magyar. A kilábalás nem lett volna ilyen gyors, ha a pandémia nem egy erős, gyorsan növekvő, ellenálló Magyarországot ért volna – tette hozzá.

Rámutatott: a gazdasági visszaesés 2020-ban a világon 3,6 százalékos volt, míg 2009-ben 1,7 százalékos, ami azt jelenti, hogy kétszer akkora válságot kellett kezelni, mint 2008-ban a Gyurcsány-Bajnai kormánynak.

Az országot csődbe juttató baloldallal szemben a Fidesz-kormány támogató válságkezelő politikája azonban nem a megszorításokról és az adóemelésekről szól, az intézkedések kétszámjegyű visszaeséstől védték meg Magyarországot és rekordmértékű gazdasági növekedést tettek lehetővé – jelentette ki Varga Mihály.

A pénzügyminiszter ismertette: a magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladta a járvány előtti szintet, és – a pandémia miatt egy év csúszással -, de a kormány beváltotta az egymillió munkahely létrehozására tett ígéretét is, mivel már 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon.

Az eredményeket igazolja, hogy az ország a pandémia idején kapott felminősítést, és a versenyképességi rangsorban öt hellyel minősítették előrébb Magyarországot – mondta.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormányzás sikerei nem öncélúak, azoknak akkor van értelmük ha az eredményeket a magyar emberek is érzékelik.

A családok megerősítésének fontosságát hangoztatva sorolta a kormányzati intézkedéseket – a gyermeket nevelő családoknak a 2021-es szja-visszafizetését, a 25 év alatti fiataloknak az szja elengedését, a nyugdíjprémium fizetését, a 13. havi nyugdíjfizetés visszaállítását, illetve a minimálbér 200 ezer forintra emelését – majd közölte: a költségvetés biztosítja azt is, hogy 2000 milliárd forintnyi adócsökkentést lehessen végrehajtani idén és jövőre.

A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy a magyar baloldal és a brüsszeli bürokrácia sem a járvány elleni védekezésben, sem az újraindításban nem vett részt, a kormány azonban a bruttó hazai termék 30 százalékát kitevő intézkedésekkel megvédte Magyarországot.

Megjegyezte: az egész Európát sújtó rezsiválság közepette a baloldal visszatérne a piaci árakhoz, Brüsszel pedig elhibázott klímapolitikájával újabb terheket róna a családokra. A kormány azonban időben rögzítette a rezsiárakat, így ma Európa legalacsonyabb energiaárait a magyar háztartások fizetik – emelte ki.

Arról is beszélt: annak ellenére, hogy Brüsszel nem hajlandó a határvédelem költségeihez hozzájárulni, Magyarország 590 milliárd forintot költött nemzeti forrásból a határok megvédésére biztosítva Magyarország és Európa többi országának biztonságát.

A kormány a „saját erőnkre támaszkodva”, a magyar emberek érdekeit előtérbe helyezve küzd meg a kihívásokkal – foglalta össze Varga Mihály.

A pénzügyminiszter szerint ma már látni, hogy Magyarország lépéselőnnyel jön ki a válságból, és a következő években is tartósan magas ütemű növekedéssel számolhatunk. Úgy fogalmazott: a kormány folytatja azt a munkát, amelynek köszönhetően az előző évtized a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka volt.

Korábban írtuk

A baloldal egy nap alatt meg tudná nyitni a határokat, a jelenlegi kormány azonban meg fogja védeni azt – hangsúlyozta a Fidesz vasárnapi, budapesti kongresszusán elmondott beszédében a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba arra emlékeztetett, amikor hat éve százak-ezrek jelentek meg az ország határainál. Azt is felidézte, hogy a baloldal a bevándorlás kérdését álproblémának, hisztinek vagy kommunikációs trükknek minősítette.

Hat év eltelt, de van, ami nem változott, most a lengyel határnál jelentek meg tömegek – mutatott rá. Mégis „hat éve állunk fejbúbig a migrációs vitában, hat éve próbálnak minket elbizonytalanítani” – tette hozzá.

A hamis hangok szerint szükség van a bevándorlásra, annak vélt gazdasági előnyeire – fűzte hozzá. Főleg olyan országokban mondják ezt, amelyek más utat választottak, és ahol a migráció terrorizmust, no-go zonákat, növekvő társadalmi és gazdasági feszültségeket hozott.

Magyarország azonban kitart, a küzdelmet pedig sokan támogatták. Ennek köszönhető, hogy „ide nincs betelepítés, itt nincs no-go zona”. De csak akkor lesz így, ha ez a kormány marad – hangsúlyozta.

A magyar baloldali pártokról szólva elmondta: a migrációs politika miatt úgy csatlakoztak a nemzetközi lejárató kórushoz, mint ha nem is saját hazájukról lenne szó.

Nemcsak a múlt baloldala ez, hanem a jelenlegi is – hangsúlyozta, hozzátéve: Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint is a lényeg, hogy akik ide érkeznének, érezzék jól magukat. Szerinte egyébként se bántanának senkit – fogalmazott -, bár erről a rendőröket megkérdezhette volna – jegyezte meg Dömötör Csaba. Igazi okleveles Gyurcsány-fiókáknak nevezte azokat, akik a kampány alatt inkább nem beszélnének a bevándorlás kérdéséről.

Úgy folytatta: egy nap alatt meg tudnák nyitni azt a határt, amelyet a jelenlegi kormány hat éve méterről méterre őriz.

„Nem fogjuk hagyni, ezért is kell győzni jövő tavasszal, és győzni is fogunk” – jelentette ki.

Akik a migrációtól félnek, azoknak azt üzente: nincsenek egyedül és számíthatnak erre a közösségre.

Mások követhetnek más utat, de fogadják el, hogy a magyar kormánynak a magyarok közössége, kultúrája és gyarapodása a legfontosabb. „Ez az otthonunk, ez az egy van, és meg fogjuk védeni. Ha kell vitázva, ha kell jogi, ha kell fizikai eszközökkel, és leginkább a hazaszeretet erejével” – fogalmazott.


Soha nem volt akkora tétje a nemzeti, családközpontú nézetek megerősítésének és győzelmének a választásokon, hogy az becsatornázható legyen Európa jövővének alakításába – mondta Gál Kinga európai parlamenti képviselő a Fidesz 29., tisztújító kongresszusán .

A politikus szerint kulcsidőben élünk, életünk biztos kapaszkodóit összehangoltan támadják, a társadalom alappilléreit, mint a nemzet, a vallás, a család próbálják megingatni.

Szerinte Európát ma a tolerancia hiánya jellemzi a nem fősodorhoz tartozók irányában. A baloldalon pedig mindig összezárnak – mondta – erre a 2006-os gyurcsányi rendőrterror brüsszeli eltussolása nyitotta fel a szemét.

Amikor pedig „nem jön ki jól a baloldalnak a politikai matematika”, akkor az EP hirtelen „jogvédő aktivista lesz”, mint ha nem is döntéshozó fórum lenne, hanem egy vádló NGO – fogalmazott.

A fő törésvonal szerinte a demográfiai kihívások mentén húzódik, amelyet a kontinens egy részén migrációval orvosolnának – ismertette. Pártja álláspontját szerint azonban ha megváltozik Európa összetétele, az magával vonja Európa identitásának megváltozását is.

Ezt el kell kerülni – hangsúlyozta.

„Azt valljuk, hogy Magyarország, de egész Európa jövője a családokban rejlik” – szögezte le.

Közös érdeknek nevezte, hogy a nemzeti identitást és hagyományokat erősítő családokat támogató politikák kerüljenek előtérbe.

Elmondta azt is, hogy erdélyi születésűként évtizedek óta küzd az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméért, jogsérelmeik iránt azonban az Európai Bizottság évtizedek óta elutasító magatartást mutat.

A bizottsági elnök még sosem állt ki felháborodottan a jogaik védelméért, „bezzeg július óta hisztérikusan támadja a gyermekvédelmi törvényünket, kisebbségi diszkriminációt hangoztatva” – mutatott rá.

Ez a kétszínűség számos területen tetten érhető, és az Európai Bizottság akár zsarolással is beavatkozik tagállami hatáskörbe tartozó politikákba – jegyezte meg.

A tagállami szuverenitást és a hagyományos értékeket próbálják megingatni – hangsúlyozta, hozzátéve: soha nem volt akkora tétje a nemzeti családközpontú nézetek megerősítésének, győzelmének a választásokon, hogy megerősödve csatornázhassák be azt Európa jövővének alakulásába.