Varga Mihály: Aki letagadja az egészségügyi fejlesztéseket, az egy másik országban él

Varga Mihály az Észak-budai Szent János Centrumkórház budai traumatológiai centrumának átadóján azt mondta, az ágazatot 2010-ben komoly problémákkal vette át a kormány. „A feje tetejéről a talpára kellett állítani az egészségügyet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy elkezdődtek az infrastrukturális fejlesztések, az orvosi és szakdolgozói bérek rendezése, továbbá hazai egészségipari beruházások indultak.

Felelevenítette: a 2010 előtti kormányok 600 milliárd forintot elvontak az ágazattól, megszűnt 16 ezer kórházi ágy, és a „szociális érzékenységet zárójelbe téve” egyre inkább piaci szereplővé akarták tenni az egészségügyet, aminek szimbolikus pontja a vizit- és napidíj bevezetése volt. Ebben az időszakban háromezer orvos és hatezer szakdolgozó hagyta el az egészségügyet.

Varga Mihály szerint amiért ma számon kérik az egészségügyi kormányzatot, az pont arra az időből eredeztethető, amikor szakemberek tömegével hagyták el a pályát, mert ezek hatása a mai napig érezhetők.

Kiemelte, az elmúlt időszakban több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottak végre az egészségügyben. Felújítottak 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, létrejött 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomást. A Magyar falu program keretében több mint 600 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg, és 81 településen közel hétmilliárd forintot költöttek szolgálati lakások felújítására – ismertette.

„Aki letagadja ezeket a fejlesztéseket, az egy másik országban él”

– fogalmazott, hozzátéve: ezek a beruházások komoly erőforrásokat kívántak, de ahhoz, hogy az egészségügy biztonságosan tudjon működni, szükség volt rájuk.

Évtizedes lemaradást kellett pótolni az orvosi bérek területén is, azonban mind az orvosoknál, mind a szakdolgozóknál jelentős béremelés történt – emelte ki.

Varga Mihály kitért a fővárosi egészségügyi fejlesztésekre is, mint mondta: 2017-től elindított Egészséges Budapest Program (EBP) keretében Budapest és a központi régió kórházfejlesztéseire került sor. Évente 10 milliárd forintot kap a főváros ezekre a célokra.

A tárcavezető kitért arra, hogy ami a Szent János kórházban történik, az egy évtizedes folyamat, a régi épületek rekonstrukciója, a 32 szakrendelő megújítása, a Kútvölgyi úti klinikai tömb rekonstrukciója és a nővérszálló megépítése folyamatos kihívást jelent.

Kiemelte, csak akkor tudják ezeket a fejlesztéseket folytatni, ha a gazdaság olyan állapotban van, ami lehetővé teszi az erőforrások biztosítását.

A világgazdaság – így a magyar is – nehéz időszakon van túl. Az energiaválság, a háborús szankciók mind hatottak a gazdaság teljesítésére, de a működőképességet biztosítani tudják úgy is, hogy az eddigi eredményekből – család- és rezsitámogatás, nyugdíjak kifizetése – sem lépnek vissza – mondta a miniszter.

Varga Mihály közölte: a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás ellenére is van mozgástere a kormánynak, ebben az évben kétezermilliárd forintnyi beruházást valósítanak meg.

Azt mondta, a magyar gazdaság ebben az évben visszatér a növekedési pályára, az első félévben már 1,5 százalékos volt a növekedés. A kormány 3-3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és azon dolgoznak, hogy hogyan lehet e szint fölé emelkedni – tette hozzá.

„Bízhatunk abban, hogy a magyar gazdaság erősödő növekedése egyre több és szélesebb körű egészségügyi beruházáshoz járulhat hozzá”

– jegyezte meg Varga Mihály.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára azt mondta: az EBP-ben 133 milliárd forint kormányzati forrást biztosított az állam, amit kiegészített a koronavírus-járvány alatt kezdődött kórházfelújítási program közel 100 milliárd forint értékben.

Úgy fogalmazott: büszke arra, hogy a Szent János kórházban összességében eddig 300 ezer négyzetmétert újítottak meg, és egyben gratulált a kórházvezetésnek, hogy a felújítások alatt folyamatos volt a betegellátás.

Ralovich Zsolt, az Észak-budai Szent János Centrumkórház főigazgatója a beruházásról elmondta, az intézmény traumatológia centrumának átépítése, modernizálása tavaly novemberben kezdődött.

A fejlesztéssel „évtizedeket ugrottak előre az időben”, amire nagy szükség is volt, hiszen a Szent János kórház traumatológiája a négy fővárosi traumacentrum közül az egyik, Budán az egyetlen – mondta. Területi ellátási kötelezettsége meghaladja a 700 ezer embert, és minden nap 24 órában fogadja a betegeket a teljes budai régióból és a nyugati agglomerációból. A kórház traumatológiáján tavaly több mint 60 ezer beteget láttak el.

A főigazgató szerint a célul kitűzött ellátásszervezés fejlesztése nem volt elképzelhető a műszaki tartalom megújítása nélkül.

A 26-os épületben található traumatológián megújultak az ambulancia, a sokktalanító, valamint a kisműtők helyiségei, a vizsgálók, a folyosók, kórtermek és a várótermek. Megújult a betegfogadó épület, itt kapott helyet a triázs és a járóbeteg szakrendelés, egységesítették a diagnosztikai blokkot, létrehoztak egy intenzív részleget – ismertette.

A lifteket megújították, új légtechnikai berendezést kaptak többek között az őrzők, a műtők. Légkondicionálást kapott a betegfogadó és a járóbetegrészleg.

A főigazgató szerint ezzel a fejlesztéssel a munka nem ért véget. A 26-os épületben a munkálatok tovább folynak, jövő nyárig az első emelet összes kórterme légkondicionálást kap, és a Diós árok telephelyen a végéhez közeledik a teljes fűtéskorszerűsítés. Továbbá megkezdődött a szemészetnek helyet adó épület rekonstrukciója is – ismertette.