Varga Mihály: ha béke van, szabadság is van

Erdély fővárosában az eddigi gyakorlattól eltérően a Főtéren tartották a március 15-i ünnepi megemlékezést, amelyet felvonulás és a felújított Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet előzött meg.

„Háborús időkben templomot építeni, ez a béke forradalma” – kezdte beszédét a főtéri templomra utalva Varga Mihály, aki külön kitért arra, hogy a templomot román-magyar összefogással restaurálták.

Emlékeztetett, az 1848-as forradalom a magyarság számára az intézményes magyar szabadság megszületésének pillanata. A forradalom hőseinek áldozata pedig azzal viszonozható, ha a kiharcolt függetlenséget és önrendelkezést „megerősítjük és biztosítjuk az utókor számára” – mondta. A polgári kormány ezért helyezte biztonságba az egységes magyar nemzet elvét, amikor beleírta az Alkotmányba – tette hozzá.

A szabadságharc elhúzódására utalva közölte: a fegyveres konfliktusokat az idő nem megoldja, hanem elmélyíti, „a béke sosem érkezik elég korán”. Minél határozottabb a fellépés a béke oldalán, annál kisebb lesz a testi és lelki fájdalom, az emberáldozat – mutatott rá. „Ma is béke kell ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból, ha pedig béke van, szabadság is van” – fogalmazott a több száz fős ünneplő tömeg előtt.

„Amikor 1848-at ünnepeljük, akkor mi, magyarok az autonóm nemzetállamokon alapuló sokszínű Európát is ünnepeljük” – jelentette ki. Hozzátette: a kis nemzeteknek időről időre maguknak kell megvédeni szabadságukat, így volt ez 1848-ban, a két világháború után és a jelenben is új frontokon.

Rámutatott: az utóbbi időszakban Európa központjaiban azon dolgoznak, hogy a nemzetállamok helyét „központosított európai szuperállam vegye át”. A magyar kormány ezt veszélyesnek tartja, ezért is gondoskodott a magyar állampolgárság kiterjesztése által arról, hogy újra közjogi kötelék jöjjön létre a magyar állam és a magyar emberek között – mondta.

Hangsúlyozta: Európában a sokszínűség biztosítja a tetterőt, végső soron a gazdasági teljesítményt és jólétet is. „Sokszínűséget pedig nem a paletta összekeverésével kapunk, hiszen az szürkét eredményezne, hanem az önálló színek megtartásában” – jelentette ki.

A szabadságot ma a nemzetállamok leépítésének szándéka fenyegeti. „A 48-as hősök szemszögéből a valódi veszély a Kárpát-medencében ma nem az, hogy némely nemzet hatalma túlságosan megnő, hanem az, hogy minden nemzet meggyengül” – mutatott rá Varga Mihály.

Beszédében arra is kitért, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javultak Magyarország kapcsolatai a szomszédos országokkal, és „bár van tere az előrelépésnek”, Romániával is egyre több az együttműködés, „miközben egyre kevesebb a vita”. Hozzátette, hogy a politikai kapcsolatok „lassú, de egyértelmű javulása” a kormányon lévő RMDSZ-nek is köszönhető.

Elmondta: bővültek a közlekedési lehetőségek – néhány éven belül négy ponton lehet majd autópályán átlépni a magyar-román határt -, így ennek nyomán erősödnek majd a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem, melyek szintén erősítik az összetartozást.

De kulturális tekintetben is láthatók az együttműködés jelei, az ukrajnai kisebbségi jogok iránti közös fellépés, a Szent Mihály-templom felújítása is ezt jelzi – mondta.

Oláh Emese alpolgármester is az összefogás fontosságát hangsúlyozta, rámutatva, „egységet kell alkotnunk, és gyakran kell rendezni sorainkat”, csak így őrizhető meg a szabadság, biztonság, melyek veszélybe kerültek.

A fiatalság üzenetét Hatos Attila, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke tolmácsolta, aki szerint az ifjak tenni akarását az is jelzi, hogy ötszáz kokárdát készítettek a kolozsvári ünnepségre.

Az ünnepi alkalmat a Kolozsvári Magyar Gyerekkórus, a magyar iskolák egyesített kórusa, csaknem 200 néptáncos és a Kallós Zoltán Népzene Iskola zenészeinek fellépése tette ünnepélyesebbé.

A nemzeti ünnepen délután Varga Mihály pénzügyminiszter magyar állami kitüntetéseket adott át a magyar színházban.