Varga Mihály: Trianon emléke azt kívánja tőlünk, hogy kiálljunk a békéért
Trianon emléke azt kívánja tőlünk, hogy kiálljunk a béke mellett, és a magyar kormány ezt meg is teszi – hangsúlyozta a pénzügyminiszter a nemzeti összetartozás napján tartott, koszorúzással egybekötött megemlékezésen kedden Budapesten.
Varga Mihály a csillaghegyi országzászló előtt egyebek mellett arról beszélt, hogy a jelenkor eseményei erős történelmi párhuzammal is szolgálnak, ezért a háború elkerüléséért az emlékezet fenntartása mellett cselekedni is kell.
A tárcavezető emlékeztetett: a trianoni békediktátum következtében Magyarország elveszítette korábbi területének kétharmadát, miközben a magyarság egyharmada kényszerült kisebbségi, jogfosztott sorsba: 3,3 millió honfitársunk rekedt kívül a magyar államhatáron.
Napjainkban a legfontosabb célnak az ukrajnai háború megállítását nevezte, amely – mondta – „nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is könnyen a pusztulásba viheti”.
Varga Mihály rámutatott: a történelmi tapasztalat nemcsak a veszélyek súlyának megértéséhez, hanem a lehetséges kiút megtalálásához is segítséget nyújthat számunkra.
A nemzeti összetartozás napján az adhat erőt, hogy Magyarország ma is létezik, a magyarság pedig ma erősebb, mint az elmúlt száz évben valaha – jelentette ki a miniszter, kiemelve: nincs a világon még egy nemzet, amely egy ekkora tragédiát ennyi idő távlatában is túlélt volna.
„Mi túléltük, mert a magyarokban megvan az összetartozás érzése, és mert képesek voltunk összekapaszkodni a határokon kívül rekedt magyarsággal” – hangoztatta a tárcavezető.
Torokszorító érzésként fogalmazta meg azt, amikor ki kell mondani a trianoni békediktátum aláírásának dátumát, 1920. június 4-ét.
Meg kell állítani azt a háborús menetelést, amely akár az egész világot a pusztulásba viheti – jelentette ki, hozzáfűzve: bízni kell abban, hogy felülkerekedhetünk az emberi gyengeségeken.
Úgy vélekedett, hogy Európa közvéleménye ma békepárti, a béke mellett pedig ki kell állni.
Trianon áldozatainak úgy állíthatunk emléket, ha közelebb hozzuk a békéhez az emberiséget – mondta Varga Mihály.
Bús Balázs, a Fidesz-KDNP III. kerületi polgármesterjelöltje arról beszélt, hogy ha van valami, ami erőben megtarthatja a magyarságot, az a nemzeti összetartozás érzése.
Felidézte, hogy annak idején a csillaghegyi emlékmű létrehozását is a nemzet határokon átívelő egyesítésének elve vezette.
A kormánypárti politikus az európai parlamenti választások nagy tétjének nevezte, hogy – fogalmazott – ma „pestisként terjed a nemzetek feletti Európai Unió koncepciója”.
Megtapasztaltuk, ezért tudjuk, hová vezet az, amikor másodlagossá válik a nemzethez tartozás – hangoztatta.
A szabadságszerető magyarok bölcsességére mindig lehetett számítani, és most is lehet – tette hozzá.
A megemlékezésen áldást mondott Battyányi Géza, a csillaghegyi református egyházközség lelkipásztora, aki a többi között arról beszélt, hogy a történelmi egyházak története összeforrt a nemzet történetével.
A nemzet megtartásában, megmaradásában az egyházaknak, a hitnek, a keresztény közösségeknek mindig kiemelkedő szerepük volt – fogalmazott, és Isten áldását kérte a magyar nemzetre.
Az esemény végén a csillaghegyi emlékműnél koszorút helyezett el Varga Mihály és Bús Balázs mellett Gór Csaba is, a Fidesz választókerületi elnöke Budapest 4. számú választókerületében.
