A kormány azzal számol, hogy az idén újraindul a növekedés, 3 százalék alatt marad a GDP-arányos hiány és ehhez nincs szükség újabb intézkedésekre.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jelentés ismertetésén jelezte, hogy a kormánynak „minden oka megvan” feltételezni, hogy Brüsszel az idén megszünteti a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárást.

A gazdasági tárca vezetője a kormány friss makrogazdaság prognózisát is ismertette. Ennek értelmében a korábban várt 0,9 százalékos növekedés helyett – elsősorban az előző évi, vártnál rosszabb GDP-adat hatására – 0,7 százalékos bővülést vár idén a kormány, míg jövőre 1,9 százalékos nővekedés lehet.

Varga Mihály jelezte, hogy a növekedés újraindulását elsősorban egyedi tételek korrekciója, így a kedvezőbb mezőgazdasági év, a külső kereslet élénkülése, a stabil államháztartási helyzet és a magyar pénzintézetek hitelbővítő intézkedései segíthetik.

A kormány nem változtatott idei évre vonatkozó, 2,7 százalékos államháztartási hiánycélján, amelyet a friss prognózis szerint jövőre is megtartana. Ennek értelmében az államadósság GDP-arányos szintje az idei évben 78,1 százalékra, jövőre pedig 77,2 százalékra csökken. Ez összhangban van az alkotmányban rögzített adósságszabállyal – tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a dokumentumban 293,1 forintos euróárfolyammal számoltak, ami magasabb az ősszel várt 283 forintnál.

Jelentős mértékben javított idei évre vonatkozó inflációs várakozásán a kormány, így a korábban jelzett 5,2 százalékos éves fogyasztóri árdrágulás helyett 3,1 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos infláció lehet. A nemzetgazdasági miniszter a változást a kormányzeti intézkedésekkel, elsősorban a rezsicsökkentéssel, illetve az alacsony európai inflációs környezettel magyarázta.

Varga Mihály jelezte, hogy a költségvetést éréintő kockázatok, GDP-arányosan mintegy 0,7 százalékponttal csökkentik az idei költségvetés tartalékait, de a 0,6 százalékos, fenmaradó tartalékkal is „biztonságosan” teljesíthető az idei hiánycél.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében mintegy 80 milliárd forinttal alacsonyabb bevételre lehet számítani idén, mint amit korábban vártak, elsősorban a gyors piaci alkalmazkodás miatt. De ez a kérdés is részét képezi majd a bankszövetséggel való egyeztetéseknek – tette hozzá.

Leszögezte ugyanakkor, hogy államigazgatási körben a tervezett pénzügyi tranzakciós illeték be fog folyni.

A további költségvetési kockázatok között említette, hogy az Európai Bizottság nem engedélyezte a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, ami révén magasabb költségvetési bevétellel számolt volna a kormány.

A kisadózók tételes adójának (kita), és a kisvállalati adónak (kiva) a vártnál kisebb igénybevétele pozitív hatással van a költségvetési egyenlegre. Megjegyezte továbbá, hogy az önkormányzati gazdálkodás alakulása „sokkal kedvezőbb lett”.

Az e-útdíj rendszerből és a pénztárgépek központi bekötéséből származó bevételekkel kapcsolatos kérdésre a miniszter leszögezte: ha elindulnak ezek a rendszerek, akkor az év második felében, nagyjából szeptemberig kell megvizsgálni, hogy hozzák-e a várt bevételt.

A költségvetés tervezésekor figyelembe vett, ám elmaradó, az IMF-hitel megkötéséből származó, mintegy 100 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavulás hatását a gazdasági tárca vezetője szerint pótolják az alacsonyabb kamatkörnyezet hatásai.

Varga Mihály kérdésre válaszolva jelezte: belátható időn belül nem lesz reális kérdés Magyarország euróövezeti csatlakozása, így talán az évtized végére jöhet el az az idő, hogy ez a kérdés újra napirendre kerüljön. Úgy fogalmazott: „messze vagyunk még attól, hogy a konvergenciakritérium összes feltételét teljesítsük”. Leszögezte ugyanakkor, hogy a hétvégén Dublinban megtartott informális uniós pénzügyminiszteri találkozón is azt jelezték, „Magyarország inkább ne sopánkodjon amiatt, hogy nem tagja az euróövezetnek”.

(MTI)