Hirdetés

– Szeptember elsején, amikor beszélgetésünk olvasható, az ország iskoláiban éppen becsengetnek, mégis többek között a 168 Óra már augusztus 25. óta azt híreszteli, hogy a negyedik hullám miatt szeptember közepétől ismét bezárhatják az oktatási intézményeket. 

– Hagyományos módon kezdjük meg az új tanévet, hiszen a járvány elleni sikeres védekezésnek és a magas, közel kétharmados átoltottságnak köszönhetően egyelőre nincs szükség, ahogyan a mindennapokban, úgy az óvodákban és iskolákban sem, korlátozó intézkedések bevezetésére. Persze hazánkban is jelentkezik és megerősödik a negyedik hullám, de ezzel előre riogatni, uszítani a szülőket, pedagógusokat teljességgel felesleges, hiszen a világon senki, így a magyar ellenzék sem tudja megmondani, miként alakul a helyzet később. Ez politikai hazárdjáték. 

– Az oltakozás az első héten az iskolákban is lehetséges. Eddig több mint 200 ezer 12–17 év közötti diák jelezte szándékát, miközben a tanárok közel 90 százaléka megkapta a vakcinát. Vagyis sokkal jobb a helyzet nálunk, mint a környező országokban, hiszen például Ausztriában az iskolai maszkviselés visszaállításáról, illetve heti három teszt bevezetéséről gondolkodnak. 

– Különféle országokban különféle módszerekkel próbálkoznak. Ma már tudjuk, hogy a fertőzést legdinamikusabban a tanuló ifjúság terjeszti, hiszen egy diák hetente több emberrel találkozhat, mint némelyik nyugdíjas egy egész évben. Az indiai mutáns esetén a terjedés sebessége és tömegessége hasonlóan fontos kérdés. Ezt a vírust néhány perc alatt el lehet kapni, és az eddigieknél hosszabb időn keresztül továbbítani. Azt is figyelembe kell venni, hogy különösen 60 év fölött gyakoriak a kísérő betegségek, ami tovább növeli ennek a korosztálynak a kitettségét. Ráadásul, akik nincsenek átoltva, és megfertőződnek, újabb vírusmutánsok kialakulását provokálhatják, amelyek másként, esetenként agresszívebben viselkednek majd, mint az eddig ismert törzsek. Ez egy ördögi folyamat, amely ellen iskolapadtól a munkahelyig mindenkinek együtt kellene működnie, nem pedig ijesztgetni, fikciók terjesztésével elbizonytalanítani a közvéleményt. Ezért ismét arra hívom fel az emberek figyelmét, hogy ne üljenek fel a megtévesztő jóslatoknak. A delphoi jósnők nagyobb találati biztonsággal dolgoztak az ókorban, mint a mai, nagyokat mondó közszereplők és úgynevezett szakemberek.

Korábban írtuk

– Ügyeletes ellenzéki kuruzslók, illetve jövőbe látó, sokszor alpárian viselkedő személyek teli torokból hirdetik, hogy a magyar egészségügy a szakadék szélén táncol. És ők már azt is tudják, ha lesz negyedik hullám, azt a tűzijáték, a katolikus világkongresszus és a vadászati világkiállítás okozta vírusoknak köszönheti majd a renitens kormány és a nép. Igaz ez? 

– Megszokhattuk, hogy ők mindent előre látnak, aztán kiderül, hogy mégis mindent mindig rosszul láttak. Ezt rögzítsük. A másik alaptétel pedig, amivel szintén nem lehet vitatkozni még nekik sem, hogy a fertőzést a vírus okozza. Az emberek a fertőzésbe és társbetegségeibe halnak bele, meg abba, hogy nincsenek átoltva. Minden más ostoba és rosszindulatú politikai blabla. Annak pedig, hogy az átoltások száma jelenleg lassan emelkedik, az egyik oka éppen az, hogy olyanok az autodidakta jövőbe látók meg kuruzslók, amilyenek. Az a jelző, amelyik igazán illik rájuk, az én szókészle­tembe nem fér bele. 

– Sokan megkaptuk már Orbán Viktor miniszterelnök úr levelét, amelyben azt kéri, hogy mindenki győzzön meg egy oltatlant a vakcina felvételéről. Ugyanakkor azt olvastam egy hírportálon, hogy a Pfizer gyártójának egyik belső dokumentuma szerint a beoltott emberek fertőző részecskéket terjesztenek. Mit lehet az ilyen híresztelésekkel kezdeni?

– Világszerte terjesztenek hasonlóan ostoba és álnaiv megjegyzéseket. A kérdés igazából az, milyen szándék irányítja ezeket a véleményvezéreket. Találgatások helyett abból a tényből érdemes kiindulni, hogy Magyarországon a harmadik hullám során az oltások legalább tízezer ember életét mentették meg a brit mutánstól, közülük minden második páciens kínai vagy orosz vakcinát kapott. Néhány napja járt nálunk a WHO főigazgatója, aki a járvány elleni magyar védekezést nagyra értékelte, sőt az operatív törzs vezetőit külföldi tájékoztató megtartására hívta. Ellenséges indulatokkal és érzelmekkel, tények és érvek felsorolásával nem lehet és felesleges vitatkozni. Ez már lélektani kérdés, a lélekgyógyászok szakterülete. 

– Augusztus 15-én még a Népszava is arról tudósított, hogy látva a környező országok emelkedő fertőzési mutatóit, Magyarországnak sikerült egy aránylag vírusmentes zónát kialakítani. Ez az, ami előtt értetlenül áll a hazai ellenzék, ugyanis nem tudja mire vélni az eredmények okát. Ne hagyja őket kétségek között tipródni, miniszter úr. 

– Nos, azért jók az eredményeink, mert hazánk a harmadik hullámot, a brit mutánst rendkívül határozott és gyors szervezéssel letörte. Európai és akár más kontinensekkel történő összevetésben az átlagosnál sokkal jobban teljesítettünk. Most a kérdés az, hogy mennyire lesz tömeges a negyedik hullám. Ez elsősorban attól függ, milyen tempóban kerül be hazánkba az indiai mutáns, illetve a már jelen lévő milyen agresszíven terjed. Érthető, ha most mindennél fontosabb az átoltottság emelése, mert aki nincs átoltva, az az életét kockáztatja. Kellenek újabb és újabb pozitív kampányok, mert a fertőzés leghatásosabb ellenszere a vakcina, akár tetszik az ellenzéknek, akár nem. 

– A jó bornak is kell cégér? 

– Néhány hete a világ legtekintélyesebb és legnagyobb példányszámú gazdasági lapja, a Nikkei egy általa végzett vizsgálat eredményét közölve kimutatta, hogy Kína és Új-Zéland után mi, magyarok következünk a járvány és annak gazdasági következményei kezelésében. Ha az ellenzék a Nikkeivel sem ért egyet, akkor már a japánokkal is vitatkozik. A Nikkei által kidolgozott módszertan egyébként leginkább normalitási mutatószám arról, hogy adott időszakban a 120 összehasonlított országot milyen mértékben terhelte meg a járvány, illetve milyen mértékben van már túl rajta és következményein. Persze erre is legyinthet az ellenzék meg az ő sajtója, mondván, ezt nem lehet a járványkezelés sikerességét kifejező mutatónak nevezni, csak azt, amit olyan szaktekintélyek hangoztatnak, mint például ők.

– Szél Bernadettra, Bangónéra, Korózs Lajosra, esetleg Vadai Ágnesre vagy Jakab Péterre gondol?

– Rájuk is. 

– Beszélgetésünk előtt nyitotta meg az Akadémián a Magyar Orvosegészségügyi Világtalálkozót, ahol minden résztvevő kapott abból a színvonalas kiadványból, amelyet erre az alkalomra állítottak össze az ön minisztersége alatt történtekről Új egészségkultúra 2018–2021 címmel. 

– Pontosan 2019. április 17-én volt az a tematikus egészségügyi kormányülés, ahol a kormány megtárgyalta és iránymutatóként elfogadta az általam előterjesztett anyagot a magyar egészségügy fejlesztéséről, a prevenciós szemléletű új egészségkultúra kialakításáról. Az előterjesztés a magyar egészségügy minden szegmensét felölelte. Már 2018-ban kidolgoztuk a társadalmat leginkább megnyomorító és a leggyakoribb halálozást okozó betegségek elleni átfogó nemzeti programokat: a keringési és érrendszeri, az onkológiai, a mentálhigiéniai, a mozgásszervi és mindezek mellett a gyermekegészségügyi nemzeti programot. Ehhez jött még később a hatodik, a járványügyi program elindítása. A másik kulcskérdésnek az alapellátás fejlesztését tartjuk. 

– Mennyire írta át a járvány a terveket?

– A járvány markánsan megmutatta a magyar egészségügy erényeit és gyengeségeit, a fejlesztés irányát és tartalmát. Az Új egészségkultúra 2018–2021 kiadvány az első olyan, amelyben idő- és fontossági sorrendben, valamennyi költségvonzatával együtt követhető nyomon mindaz, ami a 2017-ben indult és a 2026-ig tartó több mint 700 milliárd forint értékű kormányprogram során eddig megvalósult. Célja, hogy XXI. századi színvonalú gyógyítás, illetve betegellátás valósuljon meg, erősödjön a betegbiztonság, csökkenjenek a várólisták, javuljanak az egészségügyi dolgozók, az orvosok munkakörülményei és jövedelmei, végül pedig minél hatékonyabbá váljon az ágazat. Példának okáért említhetem az Egészséges Budapestért programot, a vidéki kórházak és rendelőintézetek bővítését, korszerűsítését, az ingyenes meddőségi szűrést, az onkológiai szűrőbuszok országjárását, az SMA-s gyermekek gyógyszeréhez a világon is egyedülálló 700 milliós társadalombiztosítási hozzájárulást, a digitális fejlesztéseket, nemkülönben az orvostudományi kutatásokat, továbbképzéseket, a legmodernebb gépek és eszközök beszerzését, végül pedig az Európai Unióban is egyedülállóan széles körű fertőző betegségek elleni finanszírozott védőoltási tevékenységünket, az állami és magánellátás rendezett viszonyát, a sokkal gondosabb gazdálkodást és az igényalapú finanszírozást.

– Az ellenzék részéről mégis állandó a kétkedés, a lejáratás, az intézmények és körülményeik szapulása, az orvosok alkalmasságának kétségbe vonása és így tovább…

– Lelkük rajta. Ez is politikai fikció, a tények cáfolják őket. Mindenesetre megdöbbentő, hogy nincs sem belátás, sem erkölcsi megfontolás. Néhány napja az egyik képviselőjük például, aki nem mellesleg tagja az uniós parlamentnek is, egy thaiföldi kórház rozsdás vaságyához hasonlította a világhálón a magyar egészségügy színvonalát. Hát erre mint orvos, aki 44 évig gyógyított, mit mondjak? Megint olyan kifejezést kellene használnom az ilyen emberekre és viselkedésükre, amilyen az én szókincsemből hiányzik. 

– A szocialista Ujhelyi Istvánról van szó, akit egy ilyen hazug állításért még egy vidéki kisvendéglőben is először nyakon vágnának, és csak utána dobnák ki az utcára. Egyébként a hecckampány mennyire zavarja önt?

– Megjelent egy panasz, hogy valaki nem kapott ultrahangra időpontot a rendelőben, amiért az ellenzék szerint a kormány a felelős. Azt próbálják sugallni, hogy az évi százmilliós orvos-beteg találkozó mindegyikét az egészségügyért felelős miniszter végzi és vezényli, illetve az ő felelőssége minden apró fennakadás. Az ilyen demoralizálással igyekeznek gyengíteni az emberek bizalmát. Hasonló a helyzet a világjárvánnyal. Három hete hívtam fel a figyelmet arra, hogy Izraelben például a rendkívül magas átoltottság ellenére is emelkedik a fertőzések száma, de azok a fertőzöttek, akik már megkapták a vakcinát, nem fognak meghalni, sőt nagyon súlyos betegek sem lesznek tőle. Azok viszont, és már itthonról beszélek, akik nincsenek átoltva, azok a legsúlyosabban veszélyeztetettek.

– Akkor vajon sok ember miért nem hajlandó oltakozni?

– Olyan impulzusok érik őket szerte a világban, amelyeknek ők tudják, miért, de hisznek. A vírusszkeptikusok mozgalmakat szerveznek és indítanak az oltások ellen. Magyarországon is hatásosan beszélik le róla az embereket, direkt módon vagy suttogó propagandával. Közlöm mindenkivel, hogy én is felvettem a harmadik oltást, mert jelenleg ez a biztos esély. Magas a valószínűsége annak, hogy aki nincs beoltva, az előbb-utóbb megkapja a betegséget. A szenvedélyeket ne engedjük a józan ész fölé emelkedni: politikai ellenszenvből vagy divatból, esetleg tájékozatlanságból ne utasítsuk vissza a vakcinát. Nagyon helyesen senki nem háborog az ellen, hogy ma már tizenhárom, részben orosz gyártmányú kötelező védőoltás van Magyarországon, amivel világelsők vagyunk. Milyen alapon képzeli azt bárki, hogy a kínai vagy az orosz szakemberek és orvosok a saját nemzettársaikat akarják kiirtani? Ez teljes képtelenség. Az orvos ezrével gyógyítja a betegeket, most mitől őrült volna meg? Nem őrült meg, és nem akar rosszat. Mindenkinek joga van az egészséghez, ez az Alaptörvényünkben is benne van, tehát az egészséget ne veszélyeztesse senki. Márpedig aki nincs beoltva, az veszélyezteti a beoltottak egészséghez való jogát is.