A schengeni egyezmény délvidéki hatásai

Mióta hazánk a schengeni rendszer tagja, önhibájukon és akaratukon kívül szerb állampolgárságú délvidéki magyar honfitársaink magyarországi utazásának szabályai jelentősen megváltoztak. A szi gorú vízumrend a bejelentett állással nem rendelkező délvidéki magyarok tízezrei számára gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kapcsolattartást az anyaországgal. Számukra legördült a vasfüggöny.

A délvidéki magyarság mostoha helyzetben van. Az itteni magyar közösség önhibáján és akaratán kívül egy olyan állam uralma alatt él, amelyik kívül esik az Európai Unión, s így a szigorú előírásokat tartalmazó schengeni vízumrendszer a délvidéki magyarokat is sújtja. Ami örömöt hozott a Felvidéken vagy a Mura mentén élő nemzettársainknak, azt Délvidéken újabb csapásként élik meg. Nem véletlen, hogy december 21. előtt hosszú sorok kígyóztak a szabadkai magyar főkonzulátus előtt a korábbi feltételek szerinti vízum kiváltására várakozva.

Az új szabályozás értelmében az általános feltételeken túl a schengeni államok területén való tartózkodás anyagi fedezetének igazolásához a következő papírok valamelyike szükséges: eredeti munkáltatói jövedelemigazolás, három hónapra visszamenőleges bankszámlakivonat, nyugdíjszelvény, egyéni gazdálkodók, vállalkozók esetében a nyilvántartásba vételről szóló dokumentum és a cégre vonatkozó adóigazolás, lefoglalt és befizetett útról, továbbá szálláshelyről szóló igazolás, kiskorú esetén a törvényes képviselő költségvállalási nyilatkozata a szükséges anyagi fedezet igazolásával, és a szülőknek, törvényes képviselőknek a gyermek utazásához való hozzájárulása, vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított és záradékolt meghívólevél szükséges. Az utazási cél igazolására is számos papír alkalmas. Turistaút esetén az utazási iroda igazolása, vagy egyéni utazás esetén az előre kifizetett szállásfoglalás is megteszi, tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célú beutazás esetén a fogadó intézmény befogadói igazolása és a várható magyarországi szálláscím igazolása szükséges. Ha látogatásról van szó, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított és záradékolt meghívólevél vagy közjegyzői okirati formába foglalt meghívólevél és a magyarországi meghívó fél személyi igazolványának vagy útlevelének fénymásolata kell. Családi kapcsolatok ápolása esetén a vízumkérelemhez szükséges csatolni a látogatás céljára vonatkozó dokumentumokat vagy a kérelmező igazolását a családi kapcsolatok fennállásáról, továbbá a beutazás és a tartózkodás célját bemutató, büntetőjogi felelősség tudatában aláírt nyilatkozatot, amelyben szerepelnie kell a családi kapcsolat fokának, s tartalmaznia kell a családtag nevét, címét, telefonszámát. Aki Magyarországon eltemetett rokona sírját szeretné felkeresni, annak mellékelni kell a sírhely létét és a rokonsági fokot igazoló dokumentumot. Jó kérdés, hogy utóbbit vajon kitől kell hivatalos formában beszerezni, hiszen az elhunyt nyilván nem tud közjegyző előtt nyilatkozni erről…

A vízumkérelmek elbírálása kizárólag a szabadkai magyar főkonzul és vezető konzul jogköre. A döntés előtt ellenőrzik a beutazási tilalmi listát, a kérelmező korábbi vízumügyeit, konzultálhatnak más államok hatóságaival, sőt az előírt dokumentumokon túl más papírok becsatolását is kérhetik. Elutasítás esetén a külképviselet nem téríti vissza a vízumeljárási díjat, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.

A schengeni rendszer szigorúsága érthető az Európai Unió szempontjából. A közösségnek érdeke, hogy alaposan megszűrje, kiket enged be a területére. Ám magyar szempontból ebből csak az látszik, hogy miközben a közösség politikusai milliós nagyságrendű afrikai, ázsiai bevándorló szükségességéről beszélnek, és rendszeresen honosítják a harmadik világból érkezett, szociokulturális konfliktusokat okozó illegális bevándorlók tömegeit, addig született európaiakat, köztük magyarokat akarnak röghöz kötni.

– Nem a délvidéki magyarság és nem is Magyarország okozta ezt a helyzetet. Az elmúlt két évtized szerb állami politikájának következménye, hogy a szerb állampolgárok vízumkötelesek. Az utolsók közt vagyunk, akiknek mozgását egy politikai egészségügyi kordonnal Európa korlátozta – kommentálja a szerencsétlen állapotot Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki szerint egyelőre nem lehet pontosan tudni, mit jelent a schengeni rendszer életbe lépése a délvidéki magyarság számára. – Aki csak tehette, az december 21. előtt kiváltotta a régi, Magyarországra érvényes ingyenes vízumot, vagyis még nem fordult élesbe a helyzet. A jövő azonban kérdéses – mondja Józsa László.

A délvidéki politikus szerint jó és rossz hírek egyaránt kísérik a schengeni rendszer életbe lépését.

– Szeptemberben vízumkönnyítési megállapodást kötött az Európai Unió és Szerbia. Ez jelentős elmozdulást jelent a korábbi schengeni térségbe szóló vízumok megszerzéséhez képest. De ez csak a korábbi nyugat-európai vízumbeszerzéshez képest könnyítés, a korábbi magyarországihoz képest szigorítást jelent, hiszen azért nem kellett fizetni.

A vízumkönnyítési megállapodás ráadásul jelentős hátrányokkal is jár épp a Délvidék számára, hiszen aláírásának feltételeként Szerbia vállalta, hogy a Nyugat-Európából kitoloncolandó, mintegy százötvenezres szerb ajkú tömeget, elsöprő többségben cigányt visszafogadja. Belgrád pedig a Délvidéken készül letelepíteni ezt az embertömeget…

A meghívólevél könnyítést jelent, de azt sem mindig egyszerű elintézni. A meghívás tényét közjegyző előtt kell igazolni, szükséges mellékelni a meghívó jövedelemigazolását, személyi igazolványának vagy útlevelének másolatát, valamint egy hiteles tulajdonilap-másolatot. A közjegyzők azonban nem mindig tudják, mit is kell tartalmaznia egy ilyen dokumentumnak, sőt olyan is akad, aki nem hallott még a továbbra is igényelhető nemzeti vízumról.

– A testvérbátyám 1991-ben Magyarországra emigrált, mert nem akart idegen háborúban harcolni. Nemrég meg akartuk látogatni, ezért a szükséges papírokkal elmentünk a konzulátusra. Ott azonban olyan dokumentumokat is kértek, amelyekről szó sem volt az igénylőlapon – mesél az általa tapasztalt anomáliáról Péter Ferenc színművész. – A keszthelyi közjegyző által hitelesített befogadó nyilatkozatot sem fogadták el, de azt nem közölték, pontosan mi nem felel meg az előírásoknak – teszi hozzá a szabadkai művész, aki szerint az emberekhez nem jut el elegendő információ.

– Temperamentumos ember lévén üvöltöztem egy sort szegény alkalmazottakkal. Egyszerűen nem tudom megérteni, miért nem tesz valamit annak érdekében a magyar külügy, hogy nekünk, magyaroknak ne kelljen ilyen megalázó tortúrákon keresztülmenni. Ráadásul tudok több esetről, amikor született szerbek is megkapták a nemzeti vízumot. Mi akkor a különbség? Mivel itt Szabadkán valamelyest ismert közéleti személyiség vagyok, nagy nehezen végül átvették a papírjaimat, és most várjuk a választ – ismerteti saját tapasztalatait Péter Ferenc.

A színészből dől a panasz.

– Hogy van az, hogy a törvények szerint a befogadónak igazolni kell a meghívott magyarországi tartózkodásának anyagi fedezetét, de a kérelmezőnek is kell igazolni a jövedelmét? Végtelenül sértő, hogy a magyarokhoz így viszonyul Magyarország. Elképzelhetetlen számomra, hogy bürokratikus akadályok miatt ne látogathassam meg a barátaimat Csonka-Magyarországon, csak mert egy gúnyhatár húzódik köztünk. Márpedig több papírt ezután nem vagyok hajlandó összeszedni. Nekem jogom van Magyarországhoz, mert az apám, a nagyapám és a felmenőim a közös hazáért véreztek! – mondja indulatosan Péter Ferenc.

Andrási Attila színházi rendező, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke is dühös.

– Amikor szeretett szülővárosomban megjelent a magyar címer és a magyar zászló, azt hittük, közelebb leszünk ahhoz, hogy ne csak szülőföldünk, de hazánk is legyen. Ám az épületben, amit dédapáink építettek, hetekig csak idegen nyelvű lakcímbejelentő laphoz lehetett hozzáférni. Ez számomra sértő és megalázó. A magyarság az egyetlen délvidéki nemzeti közösség, amely anyaországától nem kapta meg az állampolgárságot. Ráadásul az országba való belépést is ilyen akadályok nehezítik. Meggyőződésem, hogy ez szándékos elidegenítés, szándékos nemzettudatrombolás, ami serkenti a kivándorlást és az asszimilációt – mondja Andrási Attila.

Urbán F. Gábor költő is borúlátó.

– Annak idején bármikor felugorhattunk Pestre vagy Szegedre egy színházi előadásra, kiállításra. Most kulturális-egzisztenciális vákuumba kerültünk, pedig európai magyarok voltunk és vagyunk. Úgy tűnik, nem kellünk sem Szerbiának, sem Magyarországnak, ugyanakkor önállóak sem lehetünk, önrendelkezésre sincs jogunk. Messze vagyunk az európai szabadságtól, noha sem én, sem a felmenőim nem vagyunk okai annak, hogy a határt áthúzták a fejünk fölött. Önhibánkon kívül kerültünk ilyen helyzetbe. A felelős politikusoknak megoldást kell találni erre, mert ez az állapot tarthatatlan. Több megértést várnék az Európai Unió részéről, hiszen adott egy közösség, amely önhibáján kívül került nehéz és méltatlan helyzetbe.

A Demokrata természetesen megkereste a szabadkai magyar főkonzulátust is. Ez nem volt egyszerű, a külképviselet internetes honlapján található telefonszámokon ugyanis egy hét alatt sem sikerült elérni az intézményt. Pedig a menüt soroló női hang utasításait követve szorgosan nyomogattuk a készülék gombjait, ám amikor a felvételről beszélő hölgy ígérete szerint végre eljutottunk volna a kezelőhöz, elölről kezdődött a szöveg azzal, hogy „Üdvözöljük, Ön a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusát hívta.” Amit egyébként magunktól is tudtunk.

Így hát előzetes bejelentkezés nélkül kerestük fel a külképviseletet, ahol azért rendkívül előzékenyen bántak velünk.

Tápi Lajos, a főkonzulátus vezető konzulja szerint meglepő, hogy nehezülő határátlépési feltételekről beszélnek Schengen kapcsán. Tájékoztatása szerint 2004-ben 140 ezer, 2005-ben 120 ezer, 2006-ban 130 ezer, tavaly december 21-ig pedig 123 ezer magyar vízumot állítottak ki, vagyis az ügyfélkör nagyjából állandónak mondható.

– Harmincöt fős csapatunk napi öt-hatszáz kérelmet dolgoz föl, karácsony előtt ez ezerötszázra is felugrott. Senkit nem küldtünk el, mindenki kérelmét tisztességgel elbíráltuk. Mindenkit meg szeretnék nyugtatni, nem kell félni Schengentől! Ezért járjuk a Délvidéket, hetenként egy-két lakossági fórumot tartunk. Sajnos az emberekben él az újtól való félelem, s az itteni politikusok is vasfüggönnyel riogatták az embereket. Pedig a magyar diplomácia hosszú ideje kifejezett erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a délvidéki magyarság ne kerüljön nehezebb helyzetbe a korábbihoz képest. A kishatárforgalmi megállapodást döntően mi lobbiztuk ki. Kifejezett erőfeszítéseket tettünk azért, hogy a nyugat-balkáni államokkal és Ukrajnával az Európai Unió vízumkönnyítési megállapodásokat kössön. Nemhogy nem nehezült tehát, de könnyebbé vált a délvidéki magyarság utazása és kapcsolattartása. Sajnos azonban ez lassan jön át a médiumokon, s a közvélemény és az ügyfélkörünk sem látja még át – véli Tápi Lajos.

A vezető konzul a schengeni vízum megszerzésének könnyebbségét három pontban jelölte meg: kevesebb pénzbe kerül, rövidebb az elbírálási idő és egyszerűbb a szükséges papírok beszerzése.

– A vízumkönnyítési megállapodás értelmében az eddigi harminc nap helyett tíz napra csökkent az elbírálás határideje, a schengeni vízum 60 helyett csak 35 euróba kerül, és egyszerűbbé vált az utazás célját igazoló dokumentumok beszerzése is – sorolja az eredményeket Tápi Lajos. A diplomata ugyanakkor hozzáteszi, mindez kétségtelenül azok számára előnyös, akik stabil egzisztenciával rendelkeznek.

– Itt, Délvidéken sajátos, a magyarországi olvasó számára talán érthetetlen szociális helyzet alakult ki. Nagyon sok, hivatalosan munka nélküli ember dolgozik úgy, hogy munkaadójuk nem jelenti be őket, de becsületes munkából élnek. Nekik az új rendszer nagy érvágás. Mindazok, akik nem tudják bizonyítani, hogy itthon állandó jövedelmük, bankszámlájuk van, nem fognak vízumot kapni. Ez tízezreket érint – tájékoztat a szomorú helyzetről Józsa László.

Ráadásul a 35 eurós könnyítés csak az eredetileg tervezett 60-hoz képest könnyítés, az ingyenes vízumdíjnál éppen 35 euróval több. Ez pedig nem kevés pénz, ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos jövedelem Délvidéken 150 euró körül van havonta.

A Magyar Nemzeti Tanács elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy Szerbia előbbutóbb felkerül az úgynevezett fehér schengeni listára.

– Horvátország ezen a listán van, vagyis állampolgárainak, bár az ország nem EU-tagállam, nem kell schengeni vízumot váltani ahhoz, hogy a térségbe belépjenek. Bizonyos politikai feltételek teljesülése esetén akár Szerbia is ilyen státust kaphat – véli Józsa László.

A politikai feltételek között első helyen áll a Hágában vád alá helyezett személyek, főként Radovan Karadzsity és Ratko Mladity elfogása és kiadása. De Józsa László szerint Koszovó is tárgyalási alap lehet.

– Ez nagypolitikai játszma. A nemzetközi közösségnek érdeke lehet gesztust gyakorolni Koszovó leválása kapcsán, ha Szerbia kellő visszafogottsággal reagál. Ha így lesz, akkor esetleg meglepő fordulat következhet be Schengen ügyében is – állítja Józsa László. A hivatalos belgrádi retorika azonban egyelőre ezzel ellentétes magatartást jelez. Elkészült egy államtitoknak minősített akcióterv arra az esetre, ha Koszovó kikiáltaná függetlenségét. E tervben egyes hírek szerint az is szerepel, hogy Szerbia megszakítaná a diplomáciai kapcsolatokat azon államokkal, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. E lehetőséggel maga Vojiszlav Kostunica miniszterelnök is fenyegetőzött. Ez értelemszerűen Magyarországot is érintené, ebben az esetben pedig ellehetetlenülne a szabadkai főkonzulátus működése is…

Ágoston Balázs

Vasárnap tartották Szerbiában az elnökválasztás első fordulóját, amit a soviniszta, magyargyűlöletéről is hírhedt Szerb Radikális Párt vezetője, Tomiszlav Nikolics nyert meg a szavazatok 39,4 százalékával. A második helyen a jelenlegi államfő, a Demokrata Párt jelöltje, Borisz Tadics végzett 35,4 százalékkal. A voksoláson kiugróan magas, több mint hatvanszázalékos volt a részvétel. A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyar Demokrata Közösség által alkotott Magyar Koalíció saját elnökjelöltje, Pásztor István VMSZ-elnökre az előzetesen várt minimum 80 ezer szavazatot túlteljesítve közel 100 ezren voksoltak. Ez azt mutatja, hogy a délvidéki magyar választók értékelték az összefogást. A február 3-i második forduló kimenetele kétesélyes. Négy évvel ezelőtt a második körben magabiztosan győzött Tadics, ám a Koszovó körül kialakult szerb közhangulat könnyen Nikolics malmára hajthatja a vizet. A Szerb Radikális Párt jelenleg Szerbia legerősebb pártja, bár választási győzelme nem volt elég a kormányalakításhoz. Az elnökválasztás végkimenetele hosszú időre eldöntheti Szerbia és a délvidéki magyarság sorsát.