Vasvári-díjjal tüntették ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ünnepélyes díjátadón köszönetet mondott a kitüntetésért, és kiemelte, ez különösen nagy büszkeséggel tölti azért is, mert ez újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország még mindig olyan kivételes helye a világnak, ahol valaki kitüntetést kaphat azért, mert szereti a hazáját, valamint nyíltan, őszintén mer beszélni kereszténységről, családról, hagyományokról, történelemről, büszke nemzetről.

„Ma a világban ezt megbélyegzés nélkül azért nem sok helyen lehet csinálni” – vélekedett. Ezután kitért arra, hogy a világ az utóbbi évben veszélyesebb hely lett, és ennek megfelelően hazánk is súlyos kihívásokkal néz szembe, ezért is fontos megbecsülni az eddigi eredményeket.

Kiemelte, hogy az idei év is jelentős küzdelmekről szólt és szól, amelyek eredményeként sikerült elérni, hogy továbbra is érvényes legyen az a megállapítás, hogy a kormány külpolitikája magyar és szuverén, mozgatórugója ugyanis a nemzeti érdek képviselete a józan ész és a kölcsönös tisztelet talaján.

„A mi külpolitikánk azért is szuverén és magyar, mert ha bárki úgy dönt, hogy egy ezeréves államisággal rendelkező országot boxzsáknak néz, akkor bizony megnézheti magát a nap végén” – fogalmazott. Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormányzat ezen irányvonala nyomán a rendkívüli kihívások idején is sikerüljön fenntartani hazánk szabadságát, függetlenségét, magyarságát és biztonságát.

A nehézségeket részletezve először is kifejtette, hogy a több mint másfél éve tartó ukrajnai háborúból sikerült kimaradni, és megőrizni a magyar emberek biztonságát, ráadásul Magyarország egyetlen olyan lépést sem tett, amellyel meghosszabbította volna a harcokat, életeket sodort volna veszélybe.

„Mi, magyarok az egyetlen erkölcsileg vállalható pozíciót tartjuk, mely az emberéletek megmentéséről szól, és mi elértük azt is, hogy a transzatlanti világ és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyét tovább lehessen csökkenteni” – jelentette ki.

Második fő kihívásként a közel-keleti helyzetet említette, amelynek kapcsán üdvözölte, hogy a magyar és szuverén külpolitika következtében hazánk továbbra is Izrael szövetségese, miközben fenntarthatta stratégiai együttműködését az arab államokkal is, illetve magyar állampolgárokat sikerült megmenteni.

„570 magyar állampolgárt hoztunk ki Izraelből, az elsők között hoztuk ki a Gázában rekedt 14 magyar embert, és az elsők között szabadultak ki a magyar túszok. Hogyha nem folytatnánk szuverén és magyar külpolitikát, ha nem tudnánk mindenkivel a kölcsönös tisztelet talaján állva beszélni, akkor az magyar emberéletekbe került volna az idei esztendőben” – figyelmeztetett.

A miniszter ezt követően a nyolc éve folyamatos migrációs nyomást is érintette, hangsúlyozva, hogy az ország továbbra is kitart azon joga mellett, hogy maga mondhassa meg, hogy kivel kíván együtt élni és kivel nem.

Végezetül arról is beszámolt, hogy a szuverén és magyar külpolitika nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország minden válságból megerősödve tudott kikerülni.

„Erre azért volt lehetőség, mert mi, magyarok a legnagyobb bajban mindig össze tudtunk kapaszkodni, és nemcsak a határokon belül, hanem a határainkon túl is” – fogalmazott. „És ennek a szuverén és magyar külpolitikának, illetve összekapaszkodásnak lett az eredménye az, hogy mi, magyarok újra Kelet és Nyugat találkozási pontjává válhattunk” – közölte. Majd hozzátette, hogy a magyar külpolitika szíve közepe továbbra is a nemzetpolitika lesz, hiszen nem is lehet ez másként olyan esetben, amikor az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.

„Mi továbbra is kiállunk a határon túl élő magyarokért, és most, a következő két napban vessük minden szemünket innen délre, vessük minden tekintetünket Szerbiára, szurkoljunk a vajdasági magyaroknak, hogy minden eddiginél nagyobb és erősebb képviseletük legyen a szerb belpolitikában!” – fogalmazott a tárcavezető.