Vége az iskolai mobilozgatásnak

Lőfegyver, kábítószer, cigaretta, okostelefon, energiaital – hogy mit keresnek egyazon felsorolásban e látszólag teljesen más elbírálás alá eső eszközök és élvezeti cikkek, azt egy minap megjelent kormányrendelet magyarázza. A szeptember 1-jétől, vagyis az új tanévtől életbe is lépő jogszabály az elmúlt időszakban a teljes közvéleményt megrázó esetekre, illetve az utóbbi évek káros folyamataira igyekszik megoldást találni az iskolában tiltottnak számító, illetve a „használatukban korlátozott” tárgyak körének meghatározásával.

E szerint az új tanévtől kezdődően nemcsak az iskolai házirendben, hanem országos rendelettel is tiltva lesz a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitele az iskolákba. Ebbe a körbe tartozik többek között a nyolc centiméternél hosszabb pengéjű kés, a dobócsillag, a rugós kés, az íj, a számszeríj, a francia kés, a szigonypuska, a parittya, a csúzli, az ólmos bot, a bokszer, a láncos bot, a gázspray, de a lőfegyverutánzat, az elektromos sokkoló, az álkulcs és a mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezet is, amelyek tiltása normális családok és gyerekek számára evidencia, de a lapunkban is részletesen bemutatott bőnyi késelés (Demokrata, 2024. május 15.) és más tragikus esetek nyomán ideje volt tennie valamit a kormánynak.

Az új rendelet szerint az iskolában is tiltottnak minősül továbbá minden olyan eszköz és termék, amelynek birtoklását a szabálysértési törvény vagy a Büntető törvénykönyv tiltja, így a lőfegyvereké, a pirotechnikai eszközöké és a kábítószereké. Mindemellett nem vihetnek be a diákok az iskolába 18 éven aluliaknak el nem adható terméket, vagyis cigarettát, semmilyen dohányterméket vagy alkoholt. A szabály betartását a pedagógus jogosult ellenőrizni, felszólítva a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, egyúttal értesíti a rendfenntartásban közreműködő személyt (ez egyre több helyen az iskolaőr), sőt a rendőrséget és a szülőt is.

Lépni kellett

A rendelet másik, legnagyobb visszhangot kiváltó része a használatukban korlátozott tárgyak meghatározása. E körbe alapvetően a mobiltelefon tartozik, de a jogszabály szerint semmilyen telekommunikációs, kép- vagy hangrögzítésre alkalmas készülék és interneteléréssel ellátott okoseszköz nem lehet ezentúl iskolaidőben a tanulóknál. A jogszabály szerint ezeket az általános iskola első osztályától a szakgimnáziumok 13. évfolyamáig a tanítási nap kezdetén, illetve a kollégiumi foglalkozások, az alapfokú művészeti iskolák órái, foglalkozásai és a szakiskolai oktatás előtt le kell adni a házirendben meghatározott elzárt helyen tárolás céljára, majd az oktatás végén a házirendben meghatározottak szerint a diák visszakapja az eszközét.

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk (Demokrata, 2024. március 20.), hogy a világ számos országában élő szabályozás miért lenne idehaza is üdvös – úgy tűnik, mostanra a kormány is észlelte, az okostelefon korlátlan térnyerése sokkal több kárral, mint haszonnal jár a fiatalabb korosztályokra nézve. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató lapunknak akkor, tehát még jóval a jogszabály megjelenése előtt azt mondta, azokban az országokban, ahol megtiltották az iskolai telefonhasználatot, kivétel nélkül jók a visszajelzések a tanárok és a szülők részéről, a diákok teljesítményében kedvező változásokat tapasztaltak.

– A napi tapasztalat az, hogy az iskolák, a tanárok komoly küzdelmet folytatnak a mobilokkal, a mobilozó gyerekekkel – fejtette ki. Uzsalyné Pécsi Rita az OECD egyik pár éve napvilágot látott jelentésére hivatkozva megjegyezte, az okoseszközök az értő olvasást, a logikus – és egyáltalán a problémamegoldó, elmélyült – gondolkodást nemhogy fejlesztenék, de még növelik is az amúgy is egyre gyakoribb figyelemzavar megjelenésének veszélyét.

A zaklatástól a túlpörgésig

A jogszabálytervezet megjelenésekor Rétvári Bence is hasonlóval érvelt. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint sokszor nehezíti meg a tanárok oktató munkáját, ha a diákok figyelmét elvonja a mobiltelefonjukon futó alkalmazás.

– Nehezebb a tanárnak úgy fenntartani a diákok figyelmét 45 percen át a tanórán, ha közben vagy akár csak az óraközi szünetekben a diákok az ingergazdag mobiljaikon függenek – mondta, hozzátéve, hogy a szabályozás az iskolai internetes zaklatás, angol kifejezéssel cyberbullying terjedését is csökkenti. Rétvári ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy megmarad a diákok lehetősége a mobil használatára az iskolaidő előtt vagy után, szükség szerint ezen keresztül is tarthatják szüleikkel a kapcsolatot, emellett ha a tananyag elsajátításához a mobil is szükséges, akkor a tanár engedélyével bevihetik az órára.

Hal Melinda, az MCC vezető kutatója szerint az elmúlt években megszámlálhatatlan kutatás igyekezett feltárni, hogy mitől nőtt meg a Z generációban a depresszió mértéke, az önsértés és az öngyilkosságok száma, miért romlott a fiatalok értelmi és érzelmi intelligenciája. Mint a Magyar Nemzetnek kifejtette, egyre több kutatás bizonyítja, hogy a felsorolt problémákért legnagyobb mértékben az okoseszközök tehetők felelőssé.

A Tanuláskutató Intézet és az Ifjúságkutató Intézet közös állásfoglalásában hat közelmúltbeli tudományos jelentést sorakoztatott fel a korlátozás fontossága mellett érvelve. Hivatkoztak többek között az UNESCO tavaly júliusi oktatási monitoringjelentésére, amely az okostelefonok globális iskolai tilalmát javasolja, hogy ne tudják elvonni a gyerekek figyelmét, javuljanak a tanulási képességeik, és kevesebb online zaklatás érje őket. Az egyik legutóbbi PISA-jelentés szerint minden harmadik diáknak elvonja a figyelmét a digitális eszköz, amikor az iskolában használja. Hivatkoznak továbbá egy nemzetközi tanulmányra, amely szerint az okoseszközök a dopamin (az egyik ún. örömhormon) szintjének a normálisnál lényegesen magasabb emelkedését okozzák a diákoknak, miáltal minden más iskolai oktatási tevékenység unalmasabbá, érdektelenebbé válik. Egy másik, 2017-ben megjelent tanulmány szerint az okoseszközök nem csupán használatukkal, hanem már elérhető közelségük tudatával is képesek a fiatalok figyelmét elvonni. A tanulmány szerzője ezért amellett érvelt, hogy az okostelefonokat nem elég az iskolatáskába elrakni, hanem az intézménybe lépve összegyűjteni és elzárva kell őket tárolni – éppen úgy, ahogy szeptembertől a magyar iskolákban történik majd.

Tiltott energiaital

Mindemellett még egy, az utóbbi években krónikussá váló problémát is napirendre vettek, mégpedig a fiatalok szinte korlátlan energiaital-fogyasztását. Nyár közepén a kormány honlapján megjelent egy rendelettervezet, amely szerint 18 éven aluliaknak nem adható el és nem szolgálható fel energiaital – hasonlóan a dohánytermékekhez és az alkoholhoz. A tervezet az energiaitalt olyan alkoholmentes italként definiálja, amely legalább 100 milliliterenként 15 milligramm mennyiségben tartalmaz bármely, a metil-xantinok csoportjába tartozó vegyületet, vagy van benne metil-xantin és a ginseng, az L-arginin, az inozitol, a glükuronolakton és a taurin bármelyike.

A javaslat mellékleteként egy érdekes hatásvizsgálatot is közzétettek. Eszerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (illetve jogelődjéhez, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz) 2011. november 1. és 2023. október 13. között összesen 565 esetben érkezett jelentés az energiaital-fogyasztással összefüggő rosszullétekről, kellemetlen tünetekről. A vizsgálat szerint az elfogyasztott energiaital mennyisége személyenként 1 deciliter és 2,5 liter között változott. Az energiaitalt az esetek bő ötödében alkohollal együtt fogyasztották. A tünetekkel, rosszullétekkel érintett 450 fő háromnegyede 18 év alatti fiatal volt, a bejelentett események 74 százaléka fiúkat, negyede lányokat érintett. A jelentés a tünetek között sorolja fel a szédülést, ájulást, hányást, hányingert, erős szívdobogást, remegést, a bal kéz zsibbadását, a magas vérnyomást, fejfájást, valamint a mellkasi fájdalmat és a nyugtalanságot. Az energiaitalok káros hatásai lehetnek a koffeintúladagolás, várandósok körében a késői vetélés, az alacsony születési súly, a halvaszületés. Gyermekeknél és serdülőknél további komoly negatív hatása van az idegrendszerre, valamint a szív- és érrendszerre, nem utolsósorban pedig az energiaital is függővé tehet. Amennyiben ez a jogszabály is hatályba lép, úgy az iskolai tiltás alá eső, 18 éven aluliaknak nem értékesíthető termékek köre az energiaitallal is ki fog bővülni.