– Az MDF és az MDNP egyesülésével újjászületett vagy megszűnt az Magyar Demokrata Fórum?

– Sajnos azzal, hogy a fórum a MDNP-vel olvadt össze, végérvényesen lezárult az MDF története. Egy olyan párttal egyesülni, amelyik korábban botrányos körülmények között kizárólag azért hagyta ott az MDF-et, mert nem ők győztek egy szabályos belső választáson, nem csak politikai, hanem erkölcsi veszteség is. Ráadásul az MDNP eddigi politikai szereplése is lesújtó, hiszen a legutóbbi választásokon a Centrum Párttal indultak közösen, és nem kis részük volt abban, hogy az MSZP nyerte meg a választásokat. A 2002-es választások után, amikor Dávid Ibolya programjának fő szólama a Fidesszel való szembenállás és a Fidesztől való egyre határozottabb és egyre durvább eltávolodás lett, már lehetett látni, hogy baj van. Ezek a kirohanások egyértelműen azt jelentették, hogy nem a politikai közép felé tart, hanem attól távolodik a párt. Ám most már nem a Fidesztől való eltávolodás a legfőbb kérdés, hanem az, hogy nemrég a nyilvánosság előtt is elismerték, amit azért eddig is tudtunk és sejtettünk: Herényi Károly a napokban jelentette be, hogy egyáltalán nem zárják ki, az MSZP-vel vagy az SZDSZ-szel való együttműködést.

– Korábban ugyanez történt a kereszténydemokratákkal, a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal is. Nem lehet nem észrevenni a tudatosságot.

– Az MDF tudatos bomlasztása már a 90-es választások előtt is program volt. Mi, alapítók ezt már akkor is nagyon jól tudtuk. Bizonyos személyeket bomlasztónak küldtek hozzánk.

– Megnevezne néhányat?

– Nem, mert bizonyítani nem tudom. Lehettek ellenérdekeltségű pártok emberei, illetve dolgozhattak a titkosszolgálatnak is, több feltételezés is helyénvaló lehet.

– Bizonyos vélemények szerint Magyarországot keresztül-kasul hálózzák a különböző titkosszolgálatok, függetlenségünket gyakorlatilag elvesztettük. A történelmi pártok szétesése-szétverése jól beleillik egy láthatatlan forgatókönyvbe.

– Valóban nincs nemzeti függetlenség, de nem elsősorban az unió miatt, hanem mert az ország vagyonának döntő része idegen kézben van, így nincsenek meg a függetlenség alapjai. Az is kétségtelen, hogy olyan mértékben nyitották ki az országot, hogy könnyedén megvethette a lábát bármilyen titkosszolgálat, mellettük pedig a nagy, multinacionális, tőkés vállalatok, amelyek a magánosítás révén és a hitelekkel teljes egészében kézben tartják az országot. Az általuk biztosított gazdasági háttérrel együtt az elmúlt tizenöt évben kialakult a hatalom megszerzésének és megtartásának megfelelő eszközrendszere is. A magán kézben lévő sajtóval pedig könnyedén megoldható bármilyen politikai kérdés is.

– Térjünk vissza a kezdetekhez. Említette, hogy az MDF-et már az első választások előtt is bomlasztották. Hogyan?

– Elmesélek egy jellemző esetet. Alakulásunk után sorra meghívtuk a nagyköveteket egy beszélgetésre. Az amerikai követtel kezdtük. Eljött Mark Palmer és olyan módon viselkedett, ami az európai diplomáciában felettébb szokatlan. Arra akart bennünket minden áron rávenni, hogy fogjunk össze az SZDSZ-szel. Egy másik találkozó alkalmával pedig csak az érdekelte, hogy van-e antiszemitizmus az MDF-ben. Akkoriban rengeteg külföldi újságíróval is találkoztam, és őket is csak ez érdekelte velünk kapcsolatban. Volt, aki bevallotta, hogy az információit az SZDSZ-től vette. Már 1989 ősze táján egészen biztos voltam benne, hogy itt nagy, főképpen nemzetközi és részben hazai erők mozognak annak érdekében, hogy a rendszerváltást a maguk javára fordítsák át.

– Mi lett az MDF alapítóival?

– Az a csapat, amelyik létrehozta és az első választásokig elvitte az MDF-et, akkor kezdett el végzetesen bomlani, amikor Antall József bekerült a Nemzeti Kerekasztal Tárgyalásokba, majd átvette az MDF irányítását. Ez a bomlási folyamat aztán tovább folytatódott az Antall-kormány első hónapjaiban. Az SZDSZ-szel megkötött paktum is e folyamat szerves része, hiszen Antall József az MDF elnökségének háta mögött folytatta a tárgyalásokat a szabad demokratákkal. Az akkori elnökség ezt a paktumot nem hagyta volna jóvá, ezt ő nagyon jól tudta, ezért teremtett kész helyzetet. A megállapodás következtében a magánosítás úgy ment tovább, ahogy a bukott rendszer utolsó kormánya, a Németh-kormány előkészítette. Ezzel lényegében az egykori MSZMP, illetve a KISZ Központi Bizottságának káderei óriási vagyonnal és büntetlenül tudtak átsétálni az új világba. A gazdaságban és a sajtóban ezzel megalapozták későbbi politikai hatalmukat. Ennek volt következménye az is, hogy a sajtóban az SZDSZ-hez közel állók uralma megmaradhatott és kiteljesedhetett, és ekkor teremtődött meg az MDF és az SZDSZ hosszú távú együttműködésének az alapja is. Úgy fest, ez most megvalósul.

– Április elején ismét összejöttek az alapító tagok és Új Lakiteleki Nyilatkozat címmel tették közzé állásfoglalásukat. Ez a kezdete valaminek?

– Tizenöt év óta először jöttünk össze mi heten, alapítók. A nyilatkozatot azért hoztuk, mert úgy éreztük, kötelességünk az ország és a nemzet tragikus helyzetéről szólnunk. Majd meglátjuk, milyen lehetőségeink lesznek, de abban megállapodtunk, hogy amikor úgy érezzük, hogy meg kell szólalnunk a nemzet, az ország ügyében, akkor ismét fel fogunk lépni közösen. Meggyőződésem, hogy a nemzeti szándékú pártoknak össze kell fogniuk annak érdekében, hogy a 2006-os választásokat megnyerjék és az országot kivezessék a kátyúból.