Végső visszaszámlálás

Az amerikai Pfizer és a német BioNTech által közösen kifejlesztett oltóanyagot a cégek bejelentése szerint 43 538 önkéntesen tesztelték, és az előzetes eredmények szerint 90 százalékos hatásfokot mutatott, ami kiemelkedően jónak számít. Bár a júliusban indított széles körű tesztelések utolsó zárásaihoz még némi idő kell, a megismert eredmények tükrében a cég decemberre már 50 millió adag oltóanyag legyártását ígéri, amit jövőre további 1,25 milliárd dózis követhet. Ez lehet tehát az első olyan oltóanyag, amelyet a fejlett világ bevethet a koronavírus elleni harcban, bár további hat szérum kísérletei is előrehaladott fázisban vannak, heteken-hónapokon belül azok tesztelését is befejezhetik. Utóbbiakra szintén nagy szükség van, hiszen lehetnek még hatékonyabb kezelések is.

Az oltás a BioNTech biotechnológiai társaság teljesen új szemléletű vakcinafejlesztéseire alapul. Az eredetileg török tudós bevándorlók startupjaként alapított, ma is kis méretűnek számító cég az úgynevezett messenger RNS befolyásolásával próbálja aktivizálni az immunrendszert. Vagyis míg a hagyományos oltásoknál a kórokozók legyengített változatait juttatják a szervezetbe, hogy ezzel teremtsék meg az adott vírus elleni védekezőképességet, itt csupán jeleket injektálnak, amelyek szintén képesek kiváltani az immunválaszt. A legyengített koronavírus helyett tehát az oltóanyag csupán annak tüskefehérjéjéből származó örökítőanyagot tartalmaz, ami az emberi szervezetben ugyanúgy képes kiváltani az ellenanyag-termelést. A módszert eredetileg különösen veszélyes vagy ellenálló vírusok ellen fejlesztették ki, így reményteljesnek tartják a tbc, a herpesz vagy akár a HIV megelőzésére, ezek a kutatások azonban eddig csak a tesztelések különböző fázisáig jutottak, vagyis a koronavírus elleni dózis egyúttal az új típusú vakcina áttörését is jelenti. A BioNTech módszerére csupán két évvel ezelőtt figyelt fel a százszor akkora Pfizer gyógyszergyár, ekkor kötöttek együttműködési megállapodást még az új típusú influenza-védőoltás kifejlesztésére.

A Pfizer–BioNTech-szérumból decemberben néhány tízezer dózist már Magyarország is kaphat, a lakosság általános oltására azonban csak március–áprilisban kerülhet sor. Addig csak a különösen kockázatosnak számító csoportok – előbb az egészségügyi dolgozók, majd az idős krónikus betegek – juthatnak injekcióhoz. A lehetőségeket szűkíti, hogy az oltást négy hét elteltével meg kell ismételni. A szérum tárolása technológiai kihívást is okoz, ugyanis –80 fokos hőmérsékletet igényel.

A lehetőségeket ugyanakkor bővíti, hogy a magyar kormány rendelni szándékozik a hagyományosabb elven működő orosz vakcinából is. Ezt eddig 16 ezer emberen tesztelték, és 92 százalékos hatásfokot mutatott. Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése szerint bevizsgálásra már a héten Magyarországra érkezhet az oltóanyag első tíz dózisa, amelyet a Magyar Gyógyszerészeti Intézet engedélyezhet, és amit akár magyarországi licencgyártásba is vehetnek. Államtitkára pedig arról tájékoztatott, hogy kínai vakcinák fejlesztését is nyomon követik. Kínában az erre a célra létrehozott állami vállalat már szeptemberben bejelentette, hogy túl van 350 ezer ember beinjekciózásán. Az országban március óta gyakorlatilag megszűnt a járvány, második hullám sem jelentkezett. Ugyanakkor az orosz és kínai vakcinákkal probléma, hogy nem szerepelnek az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott készítmények között, és az eredményekről nagyon keveset tudunk.

Az új Pfizer–BioNTech-készítményből Magyarország még nem rendelt számottevő mennyiséget, rendelt ugyanakkor más, szintén a siker kapujában álló uniós készítményből, 6,5 millió dózist a tesztek utolsó fázisában levő brit Astra Zeneca oltóanyagból, amiből december–januárra várják az első tömegoltásra alkalmas változatokat. A frissen bejelentett áttörés után tehát a következő hetekben jöhetnek az újabb és újabb sikerekről szóló hírek, március–áprilisra pedig sor kerülhet a lakosság széles körű oltására is.