A Népszabadságnak nyilatkozva Horváth Csaba azt mondta, hogy „a kieső pénzt pótolnánk a zöldzóna behajtási díjából. Ha a zónahatár a városhatárnál volna, akkor évente 80, ha a Hungária-gyűrűnél, akkor ötvenmilliárd forint bevételt hozna”. Interjújában többször a Városkutatás Kft. tavaly készült dugódíjtanulmányaira hivatkozik. Az RTL Klubnak nyilatkozva Horváth Csaba elmondta, hogy a behajtás egyszeri díja „nem haladja meg jelentősen egy buszjegy árát” – ismerteti a fejleményeket az egyesület közleménye.

A behajtási díjat Londonban és Stockholmban sem szedik a hét végén, és ezt a Városkutatás Kft. tanulmányai sem javasolják Budapestre, így érdemes a VEKE szerint a munkanapok számával számolni. Ha egy évben 250 munkanap van, az azt jelenti, hogy Horváth Csaba 80 milliárdos bevételi szintjének eléréséhez naponta 320 millió forint bevételt kellene beszedni. Tehát ha saját állításának megfelelően valóban a buszjegy árát nem haladja meg a behajtási díj, akkor a 320 forintos buszjegyárral számolva munkanaponként 1 millió autónak kellene dugódíjat fizetnie, amit teljesen irreálisnak tart az egyesület.

A számokból a VEKE szerint kiderül, hogy Horváth Csaba az interjúiban hivatkozott, a Városkutatás Kft. által tavaly készített dugódíjtanulmányokat el sem olvasta. (Ebben egyébként – állításával ellentétben – a BKV ingyenessé tételéről egy árva szó sincs). A tanulmányokból kiderül: Budapesten összesen 596 ezer személygépkocsi van regisztrálva, de ezek nyilván nem közlekednek egyszerre. Ma a Hungária-gyűrűn belülre 467 315 autó lép be naponta, míg a városhatáron 387 000 ember lép át személygépkocsival, ez körülbelül 320 000 autót jelent. Megjegyzik, hogy a Horváth Csaba által oly szívesen hivatkozott tanulmány még hosszú távon is elveti a városhatárnál bevezetendő dugódíjat, épp a Budapest határánál teljesen hiányzó tömegközlekedési alternatívák és P+R parkolók hiánya miatt. Ráadásul bármelyik zónahatárnál is vezetne be dugódíjat a város, a behajtó forgalom jelentősen visszaesne, hisz ez a célja egy ilyen intézkedésnek – indokolja az egyesület. Tehát Horváth Csaba nem az autóforgalom – egyébként kívánatos – csökkenésével számol a dugódíj bevezetése után, hanem annak megháromszorozódásával.

A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a dugódíjból remélhető valós bevételek alatta maradnak a Horváth által prognosztizált 50-80 milliárdnak, ráadásul a bevételek felét elviszi az értékesítő és ellenőrző hálózat fenntartása és működtetése a londoni és stockholmi példák szerint. Aki tud számolni, egyértelműen megállapíthatja, hogy Horváth Csaba valótlanságokat állít, és a BKV ingyenessé tételével kieső 68 milliárd forint nincs azonos nagyságrendben a dugódíjból beszedhető összeggel, amit a külföldi példákhoz hasonlóan egyébként is az átülő autósok miatt szükséges tömegközlekedés-fejlesztésre kell költeni – vonja le a végkövetkeztetést a VEKE.

Horváth Csaba tévesen azt sugallja, hogy a behajtási díjból finanszírozandó díjmentes BKV-javaslatát a Városkutatás Kft. fogalmazta meg tanulmányában. Ezt az állítást a cég határozottan visszautasítja közleményében. A Városkutatás Kft. az elmúlt három év során két publikus, a főváros honlapjáról (www.budapest.hu) is letölthető tanulmányt készített a behajtási díj témakörében, amelyek elismert szakmai anyagok, és egyetlen mondat erejéig sem tartalmaznak sem javaslatot, sem utalást a BKV bármilyen módon történő ingyenessé tételére. A Városkutatás Kft. álláspontja szerint a megfelelő feltételek teljesülése (közösségi közlekedés fejlesztése, P+R parkolók létesítése, bevételek átlátható visszaforgatása) esetén szakmailag elképzelhető egy személyforgalmi behajtási rendszer bevezetése Budapesten, de káros, ha ez politikai kampány részévé válik – áll a Városkutatás Kft. közleményében.

(hírTv)