A Synergon Informatikai Rt.-t 1997-ben alapították, miután a Czakó Ferenc és Szalóczy Zsolt tulajdonában lévő Optotrans és a húszéves múltra visszatekintő, Gyurós Tibor nevével fémjelzett Rolitron egyesült. Az ilyen módon létrejött cég fő tevékenységei közé legfőképpen az informatikai szolgáltatások és termékek értékesítése, kommunikációs hálózatok tervezése és kivitelezése, illetve rendszerüzemeltetés és szervizszolgáltatás tartozott.

A vállalat a kezdeti sikerek után akkor került először negatív hír főszereplőjeként a lapok címoldalára, amikor még 2000 őszén adócsalás vádjával letartóztatták a cég vezérigazgatóját, Szalóczy Zsoltot. A vád szerint a Synergon mintegy 826 millió forint értékben állított ki fiktív számlákat a könyvelésében.

A számlagyártási ügy hullámai messzire jutottak, mert egy, a fiktív számlák kiállításában érdekelt férfit Olaszországban, Pescara környékén fogtak el. A pécsi adónyomozók a férfi egyik munkatársának is a nyomára bukkantak, ám az az őrizetbe vétele előtti nap éjszakáján öngyilkos lett. Két évvel később előzetes letartóztatásba helyeztek egy másik férfit is, akinek a cége a gyanú szerint csaknem egymilliárd forint értékben állított ki fiktív számlákat.

A számlák fő befogadója pedig a Synergon volt. Amikor 2000-ben a számlaügy kirobbant, a férfi Németországba ment, később azonban visszatért hazánkba, Pécsett elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték. A közel kétmilliárd forintos fiktív számlás botrány jócskán megtépázta a Synergon szárnyait, amely innentől kezdve mélyrepülésbe kezdett. Ráadásul a hír, hogy a Synergon cégvezérét a Pécsi Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, elriasztotta a kisbefektetőket is. A későbbi fejtegetések szerint ekkor próbálta meg Kulcsár Attila köre először befolyása alá gyűrni a céget.

A nyomozás hírére ugyanis esett a Synergon-papírok tőzsdei árfolyama, Kulcsár ügyfelei pedig egyetlen nap alatt több tízezer Synergon-papírt vásároltak fel. Egyes állítások szerint maga Gyurós Tibor – ekkor már a cég elnök-vezérigazgatójaként – volt Kulcsár belső kapcsolata a cégnél. Mindenesetre ebben az időszakban lett a cég felügyelő bizottságának tagja Kerék Csaba, aki a Britton Kft.-ben betöltött ügyvezető tiszte és a Kulcsár-ügy egyik főszereplőjeként vált ismertté.

Felügyelő Bizottsági tisztéről Kerék Csaba egyébként két évvel később, 2003 őszén mondott le. Az adócsalási ügy után 2001. június 14-én újabb megrázkódtatás érte a céget. Aznap ugyanis a Synergon vezérkara éppen zágrábi partnerüknél, a Spannál tett látogatás után tartott Siófok felé, amikor repülőgépük viharba került és lezuhant.

A gépen hatan utaztak, köztük Gyurós Tibor, aki a Cessna 210-es egymotoros magánrepülőgép tulajdonosa is volt, Lakatos Levente vezérigazgató-helyettes, Felkai András és Völgyes Iván igazgatósági tagok. A következő év januárjára lezárult vizsgálat szerint szokatlanul erős vihar tombolt aznap éjjel a katasztrófa helyszínén, úgy vélték, ez is szerepet játszhatott abban, hogy a tragédiának egyetlen szemtanúja sem akadt. A vihar következtében levált a Cessna egyik szárnya és a hátsó függőleges vezérsíkja.

A légügyi hatóság tájékoztatása szerint az időjárási körülmények és a vezetési hibák egyaránt közrejátszottak a balesetben.A hatüléses kisgépben nem volt fekete doboz. Vészjelző volt, azt azonban nem használták. A későbbi vizsgálatok azt is megállapították, hogy a balesetkor nem a hivatásos pilóta vezette a gépet, hanem a repülő tulajdonosa, Gyurós Tibor, akinek ugyan volt engedélye a repülőgép vezetésére, de ilyen időjárási körülmények között nem rendelkezett tapasztalattal.

Utólag megállapították, a gépen utazók tudhattak róla, hogy viharos időre számíthatnak. Ezt bizonyítja az is, hogy zágrábi felszállási engedélyük kiadása után csak egy órával indultak útnak. Amikor a repülő belépett az ország légterébe, felvette a kapcsolatot a magaslégköri irányítóval, és a Balatonhoz közeledve, amikor éppen át akarták adni a kisrepülőgép-irányítóknak, hirtelen megszakadt a kapcsolat.

Az ilyen gépeknél az a gyakorlat, hogy a repülő kapitánya minden felszállás előtt megkapja a repüléstájékoztató szolgálattól a szükséges meteorológiai és egyéb adatokat, az út során pedig folyamatos rádiókapcsolatot tart fenn a légiforgalmi irányítással, de műszerek is rendelkezésre állnak. Ezek a gépek 3700 méteres magasság fölött nem repülhetnek, és minden repüléshez útvonalengedélyt kell kérni.

A repülő műszaki állapotát egyébként a szakemberek megfelelőnek találták, sem műszaki hibát, sem túlterhelést nem állapítottak meg. A tragikus baleset után a Synergon irányítása nem teljes egy éven belül már a harmadik ember kezébe került. Szalóczy letartóztatása és Gyurós halála után ugyanis a vállalat harmadik fő tulajdonosa, a korábbi vezérigazgató-helyettes Czakó Ferenc lett a cég vezetője.

„Kb. 2002 második felében Czakó Ferenc, a Synergon Rt. vezérigazgatója megkeresett engem azzal, hogy hozzá tudnám-e segíteni a cégét kormányzati megrendelésekhez” – állítja Kulcsár a vallomásában, aki ugyanitt azt is elmondja, hogy kapcsolatban állt Baja Ferenccel. A Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkára az exbróker vallomása szerint amennyiben megrendeléshez juttatja a Synergont, akkor 10 százalékos értéket magának kért. Kulcsár két ilyen szerződésről is beszél.

Mindenesetre már 2002. július elején, amikor a Medgyessy-kabinet miniszterei épphogy hivatalba léptek, a Synergon Informatikai Rt. nyerte meg a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) új integrált ügyviteli rendszer bevezetésére kiírt tenderét. Ennek értelmében a cég valósíthatta meg az MKGI számára a pénzügyi és számviteli folyamatok támogatását biztosító rendszert.

A szerződés alapján a teljes rendszer 2003. június 30-tól indul, a rendszer felügyeletét pedig 2005. december 31-ig látja el a Synergon. Két hónappal később, 2002 szeptemberében a Synergon szerződést kötött a Hírközlési Felügyelettel, ami szintén állami szerv, évi nyolcvanmillió forint értékben a gazdasági pénzügyi rendszer működtetését támogató szolgáltatásokra.

A szerződés határozatlan időre szólt. A számlabotrány és a repülőbaleset körüli idők után 2003-ban már el lehetett mondani, hogy ha nem is túl vastag, de közel 34 millió forintos nyereséggel zárta az előző évet a Synergon, és kilábalt a gödörből. 2003 elején még egy jó hír érte a cégvezéreket, ugyanis a vállalat a Honvédelmi Minisztériumtól megkapta a „Minősített NATO Beszállításra Alkalmas” minősítést.

A cég egyébként már 2001 óta a NATO hivatalos beszállító partnere volt. 2003 azonban a szokásosnál is mozgalmasabb év lehetett a Synergonnál, mert az év novemberében, három esztendő után első fokon ítéletet hirdettek a korábbi vezérigazgató fiktív számla ügyében, amelynek értelmében Szalóczyt öt év szabadságvesztésre ítélte a Pécsi Városi Bíróság. Ezt később másodfokon három év tíz hónap börtönbüntetésre és tízmillió forint megfizetésére mérsékelték.

2004 júliusában a Synergon nyerte a Magyar Fejlesztési Bank három évre szóló, üzemeltetéstámogatási szolgáltatásokra kiírt, nyílt előminősítéses közbeszerzési pályázatát. Nettó 625 millió forintos szerződésről volt szó ezúttal. Az év szeptemberében újabb hírek érkeztek, amely szerint a cég alakította ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára a feladatai ellátásához szükséges informatikai infrastruktúra egyik elemét.

A Kulcsár-ügyben úgy tűnik, igen sok a véletlen: legfőképpen is a jelentős összegű véletlen és az erőszakos véletlen. Figyelemre méltó körülmény, hogy a Synergon esetében nem egyedülálló, hogy meghal az, akivel Kulcsár állítólag kapcsolatot tartott fenn. Az Antenna Hungária korábbi vezérigazgatóját, Korda Istvánt ugyanis 2000 márciusában meggyilkolták. Ami a Synergont illeti, ez év februárjában a cég a tavalyi mintegy 625 millió forintos veszteség után 178 millió nyereséget tudott felmutatni. Kulcsár Attila továbbra is házi őrizetben érzi jól magát. Baja Ferenc még mindig államtitkár.

(munkatársunktól)

———————————–

Kulcsár Attila vallomása részletek

(Készült a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hivatali helyiségében (Budapest VI. kerület, Zichy Jenő u. 14.) 2004. szeptember 22. napján de. 9.00 órakor a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán 225/2003. Bü. számon indult büntetőeljárásban Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.) (…) A korábbi vallomásomban említést tettem arról (XII. jkv. 5. és 6. oldal), hogy Baja Ferencnek is küldtem pénzt. Az ő esete nem függ össze a jelen eljárásban vizsgált cselekményekkel, de az én személyemre, illetőleg az ebben még érintett személyekre tekintettel tartom fontosnak erről az ügyletről nyilatkozni. Kb. 2002 második felében Czakó Ferenc, a Synergon Rt. vezérigazgatója megkeresett engem azzal, hogy hozzá tudnám-e segíteni a cégét kormányzati megrendelésekhez. A kihallgatásom során korábban már említettem, hogy kapcsolatban álltam Baja Ferenccel, ezért megkérdeztem tőle, hogy tud-e ilyen megrendelést biztosítani a Synergon Rt. számára. Baja Ferenc ebbe beleegyezett és azt kérte, hogy amennyiben megrendelésekhez juttatja a Synergon Rt.-t, úgy a megrendelések értékének 10 %-át kéri saját magának. Tudomásom szerint az informatikai kormánybiztos szerződést is kötött a Synergon Rt.-vel, azt már pontosan nem tudom, hogy milyen számítástechnikai szolgáltatást nyújtott a Synergon Rt., azt azonban tudom, hogy két ilyen szerződés is létrejött, az egyik kb. egymilliárd forintos, a másik kb. 300 millió forintos nagyságrendben. El tudom mondani azt is, hogy Baja Ferenc 10 %-ának kiegyenlítésére oly módon került sor, hogy a Synergon Rt. egyik hasonló nevű londoni leányvállalata tanácsadói szerződést kötött a Montrade Ltd.-vel és ennek keretében a Synergon londoni cége a 10 %-nyi pénzösszeget átutalta a Montrade Ltd. Londonban, Barkaley’s Banknál vezetett számlájára. Erről a számláról Schönthal Henrik a Montrade Ltd. Magyarországi számlájára utalta át a pénzösszeget, majd ezt követően El Abed Hasan az átutalt pénzösszeget készpénzben felvette és az ily módon hozzám került pénzösszeget én adtam át Baja Ferenc részére. A készpénz túlnyomó részét én adtam át személyesen a lakásomon Baja Ferencnek, előfordulhatott azonban olyan eset is, hogy kisebb összeget, „maradvány összeget” Szekér Gyula juttatott el Baja Ferencnek. Kb. 3 vagy 4 alkalommal utalta a Synergon a Montradehoz a pénzösszegeket, emlékezetem szerint nem kizárólag a londoni bankból, hanem előfordult olyan eset is, hogy Czakó Ferenc a Svájcban vezetett magánszámlájáról a Balmoral Svájcban vezetett számláján keresztül utalt a Montradehoz pénzösszeget. Az elmondottakon túl annyi szerepem volt még az ügyletekben, hogy Baja Ferenc velem közölte azt, hogy a Synergon milyen feltételekkel benyújtott pályázat esetén tud nyerni. Az egyik esetben az ajánlati áron kívül emlékezetem szerint a gép típusa is meghatározó volt. Én ezeket az információkat továbbítottam Czakó Ferencnek, tudomásom szerint Czakó Ferenc ezekkel a feltételekkel nyújtotta be a pályázatot és ezt meg is nyerte. Tudomásom szerint ezen két ügylettel kapcsolatban Czakó Ferenc és Baja Ferenc személyesen nem találkozott, kizárólag rajtam keresztül tartották a kapcsolatot, későbbiekben azonban Czakó Ferenc elkérte tőlem Baja Ferenc mobilszámát és így közvetlen kapcsolatba kerültek. Azt tudom, hogy a személyes találkozó létrejött, Baja Ferenc vissza is igazolta nekem, hogy szimpatikusnak találta Czakót, azt azonban, hogy a találkozó során, vagy a későbbiekben miben állapodtak meg, nem tudom. Annyiban kívánom pontosítani az ügyletek időpontját, hogy az emlékezetem szerint az első ügyletre 2002. év második felében, míg a második ügyletre 2003. év elején került sor. Tudomásom szerint Schönthal Henrik tisztában volt az átutalások hátterével, ugyanis ők közvetlenül beszélték meg Czakó Ferenccel a bonyolítás részleteit. (…)