Jourová a jogállamiság miatt izgul
Az Európai Biztosság aggodalommal figyeli a magyar kormánynak a bírói rendszer függetlenségét csorbító, a sajtó és a tudományos élet szabadságát csökkentő intézkedéseit, amelyek indokolttá teszik az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás folytatását – jelentette ki az európai értékek védelméért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján.
Vera Jourová leszögezte: alapvető fontosságú, hogy valamennyi uniós intézmény azon dolgozzon, hogy minden tagországban fenntartsák és megóvják a jogállamiságot.
Az Európai Bizottság párbeszédre és megelőzésre törekszik Magyarországgal, azonban soha nem fog habozni, hogy minden szükséges lépést megtegyen a jogállamiság magyarországi biztosítása érdekében – tette hozzá.
Az uniós bizottság figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, elszánt, és minden eszközt felhasznál ahhoz, hogy az egyes magyar intézkedések által felvetődő kérdéseket alaposan megvizsgálja – mondta Jourová.
Didier Reynders igazságügyi EU-biztos beszédében azt mondta, az Európai Bizottság már dolgozik egy új jogállamisági mechanizmus kidolgozásán.
Az új eszköz minden tagállamra érvényes lesz, és minden rendszerszintű problémát érintő fejleményt magában foglal majd. Ilyen a bíróságok függetlenségének vagy a média sokszínűsége biztosítása – mondta.
„Sajnos, nem számolhatok be fejlődésről a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban az Európai Parlament javaslatának 2018. szeptemberi benyújtását követő időszakban” – fogalmazott.
Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a vita segíteni fogja a magyar hatóságokat abban, hogy elgondolkodjanak a felvetett aggályokon.
Sylwia Spurek lengyel EP-képviselő a szocialista frakció részéről arról számolt be, hogy az Európai Parlament jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) jelentést készít a jogállamiság magyarországi helyzetéról, „hiszen az eddig eljárás lépései nem vezettek eredményre”.
Itt az ideje egy új mechanizmus bevezetésének, amely az uniós pénzek átutalását a jogállami normáknak való megfeleléshez köti – húzta alá.
Roberta Metsola máltai néppárti EP-képviselő nyilatkozata szerint olyan új mechanizmusra van szükség, amely minden tagországra egyformán vonatkozik, azokat azonos módon ellenőrzi.
Nicola Procaccini olasz konzervatív EP-képviselő azt mondta, Magyarország bűne, hogy meg kívánja védeni határait, szereti a kultúráját és keresztény gyökereit.
Kormánya a választókat képviseli, és óvja az ország érdekeit – közölte.
Az Európai Unió illiberális módon megtagadja a véleményszabadságot, és úgy viselkednek, mint a „bolsevik diktátorok: megtagadja a magyaroktól azt is, hogy maguk döntsenek saját sorsukról” – fogalmazott Angel Dzhambazki bolgár konzervatív EP-képviselő.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette: a Magyarország ellen felhozott vádak hamisak.
„Magyarországon szabad és független az igazságszolgáltatás, a tudomány és az oktatás világa, a szólásszabadság él és virul, és kifejezetten sokszínű a sajtó” – fogalmazott.
Ki kell mondani világosan: Magyarországnak politikai vitája van a balliberális erőkkel. Ez a politikai vita Európa jövőjéről szól, a nemzetállamok önállóságáról, a bevándorlásról és az európai keresztény kultúra védelméről. A baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával akkor, amikor egy politikai vitában az eltérő álláspontot képviselőt jogi eljárásokkal akarja büntetni – tette hozzá a képviselő.
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő felszólalásában kiemelte, a Magyarországról szóló vita nem valós tényekről, hanem politikai boszorkányüldözésről szól.
Vádak hangzanak el, de a tényekre senki nem kíváncsi. Az újabb határozati vita az uniós szerződés betűjével és szellemiségével ellentétes – tette hozzá.
Győri Enikő fideszes politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament baloldali-liberális kezdeményezésű határozattervezete nem áll meg semmiféle jogi eljárásban, ugyanis több pontban is ellentmond az uniós szerződéseknek.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy az EP elmarasztaló állásfoglalása ellenére az Orbán kormány „padlógázzal nyomja tovább”, továbbra is lop, és tör-zúz az európai értékek között.
„Tettek kellenek. Orbánt és kormányát végre meg kell büntetni, mert csak így lehet megvédeni a magyar embereket„ – fogalmazott.
Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője azt mondta, a magyar kormány lopja az EU-s pénzeket, rombolja az unió egységét és leépíti a jogállamiságot, az Európai Unió pedig nem tesz valódi lépést annak érdekében, hogy ezt megállítsa.
”Nem a büntetés szigora, hanem elkerülhetetlensége lenne a visszatartó erő„ – fogalmazott.
Vincze Loránt, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös európai értékek aláásásáról szóló, a kölcsönös bizalmat és az unió hitelességét féltő európai parlamenti határozattervezet tényeket nélkülöző elemei nem méltóak az intézményhez.
”Nem kellene megengednünk, hogy a határozat a szerződéseket meghaladó törekvéseket fogalmazzon meg„ – fogalmazott a képviselő.
A Magyarország esetében az Európai Parlament által kezdeményezett 7-es cikk szerinti eljárás célja, hogy megállapítsa: fennáll-e a tagállam esetében az uniós alapértékek megsértésének veszélye. Az EP elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.
