A világ minden tájáról, többek között Koreából, Japánból, Amerikából, Németországból, Belgiumból, Spanyolországból, Iránból, Lengyelországból, Svédországból, Romániából, és Törökországból is várnak versenyzőket az eseményre, ahol Kassai Lajos, a modernkori lovasíjászat megteremtője és a sportág eddig veretlen világbajnoka hívja majd viadalra a résztvevő országok legjobbjait.

A rendezvény fővédnöke Dr. Harrach Péter, a parlament alelnöke, országgyűlési képviselő, házigazdája Bethlen Farkas, Verőce polgármestere. A rendezvény további védnöke Lázár Vilmos és Kassai Lajos is.

Kassai kiemelkedő eredményein túl a modernkori lovasíjászat megalapítója, nevéhez egyebek mellett öt Guiness-rekord is fűződik. A neves íjász 2011. december 4-én a Budapest Sportarénában húsz másodperc alatt 14 korongot célzott meg és talált el íjával egy ló hátán vágtatva: ez legutóbbi világrekordja. A közelmúltban, Jordániában megnyerte a legutóbbi lovasíjász világbajnokságot, ahol a mintegy 20 országból érkezett 48 versenyzőt maga mögé utasítva vette át az első helyezés díját a Jordán király fiától.

Az augusztusi, Lózsi völgyében rendezendő Nyílt Európa Bajnokságon valamennyi versenyzőre nagy kihívás vár, hiszen Kassai is az indulók között lesz.

A lovasíjászat egy dinamikusan fejlődő sportág, évről-évre növekszik a versenyben résztvevők száma. Idén már húsz országból várnak íjászokat. A hatvan versenyző négy versenyszámban mérettetheti meg magát: magyar, koreai, nyílzápor és vadász stílusban.

A versenyre látogatók igazán szép helyre érkeznek, megcsodálhatják Verőce nevezetességeit is, többek között a verőcei kastélyt, vagy a Gorka múzeumot, jó idő esetén pedig – a helyi szabad strandon – akár a Dunában is megfürödhetnek.

Ez a rendezvény nagyszerű apropó egy emlékezetes és tartalmas nyárvégi kiruccanásra a Dunakanyarba!

Nyílzáporosnak ígérkezik a nyárbúcsúztató Magyarországon!

Interjú Bethlen Farkassal, Verőce polgármesterével, az Európa Bajnokság házigazdájával és Ruszák Mátyással, a 2011-es Jordániai Lovasíjász világbajnokság első helyezettjével.

– Pontosan hol lesz az esemény?

Bethlen Farkas: Verőcén, a Kárpát-Haza templom környékén rendezzük, egy 8 hektáros területen, az Európa Bajnokság egy teljesen pártatlan, teljesen független rendezvény lesz.

– Hogyan jött az ötlet, hogy Verőce adjon otthont az eseménynek?

Bethlen Farkas: Verőce a Dunakanyarban lévő gyönyörű szép település, amely nagyon jó adottságokkal bír és nagyon jól megközelíthető. A lovasíjász szövetség keresett fel engem azzal a céllal, hogy itt rendezhessék meg az idei Európa Bajnokságot, amire én természetesen igent mondtam, és azóta közösen dolgozunk a rendezvény szervezésén.

– Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a szervezés során, és hogyan sikerült elhárítaniuk ezeket az akadályokat?

Bethlen Farkas: Se nehézségek, se akadályok nincsenek, csak megoldandó feladatok. De egy biztos, mi éjt nappallá téve dolgozunk azon, hogy ez a program létre jöhessen, és úgy gondolom, hogy békés, szeretetteljes összefogásban csodákra lehetünk képesek mi emberek.

– Honnan szerzik a forrásaikat? Hogyan oszlanak el a költségek?

Bethlen Farkas: Az idei Európa Bajnokságot igencsak kis költségvetésből szerveztük meg. Különböző pályázatokból, szponzorok és baráti felajánlásokból sikerült összegyűjtenünk a kellő összeget, emellett a versenyzők 150 euró nevezési díjat, kísérőik pedig 120 eurót fizetnek be, ami az ellátásukat is tartalmazza. Mindezek ellenére szükségünk lenne még 3 millió forintra a rendezvény problémamentes lebonyolításához.

– Hány versenyzőre számítanak idén?

Bethlen Farkas: Tudomásom szerint már 30-40 lovasíjász regisztrált a világ minden tájáról, többek között Iránból, Koreából, Dél-Afrikából, Ausztriából, Lengyelországból, Törökországból, Németországból, és természetesen Magyarországból. Nagy örömhír számomra, hogy a Jordániában rendezett Lovasíjász világbajnokságon 2012-ben első helyezést elért Kassai Lajos is a regisztrált lovasíjászok között van idén. Négyféle versenyszám van. Magyar, Koreai, Nyílzápor és Vadász stílusú versenyszámok. Ezen kívül három versenyszám összesítéséből is kikerül majd egy győztes.

– Milyen díjazásra számíthatnak a helyezettek?

Bethlen Farkas: A négy első helyezett és az összesített első helyezett egy bronz hátrafelé íjazó honfoglaló lovas szobrot kap az érem és az oklevél mellé. Ha lehetőségünk nyílik rá, akkor némi pénzdíjjal is támogatjuk az öt bajnokot.

– Körülbelül hány látogatóra számítanak az idei versenyen?

Bethlen Farkas: Ez nagyban függ a média támogatásától is, de mindent elkövetek azért, hogy a rendezvény ingyenes legyen. Itt egy Európa Bajnokságról van szó, ráadásul egy olyan bajnokságról, ami a magyarság gyökeréhez csatlakozik, hiszen egykoron mi egy nagyon erős, egészséges lelkületű, büszke lovas nép voltunk. Nem véletlenül ismert világszerte a mondás: „A magyarok nyilaitól ments meg urunk minket”. Meg kell ismertetnünk az emberekkel, hogy a lovasíjászat mint olyan, a mai napig egy létező sportág.

– Milyen további programokkal várják a Verőcére ellátogatókra a verseny ideje alatt?

Bethlen Farkas: Különböző kulturális rendezvények várják az ide látogatókat. Napközben az úgynevezett vásározók utcájában tölthetik idejüket a vendégek, továbbá különböző bemutatókkal színesítjük meg a verseny szüneteit. Esténként néptánccal, ének kórusokkal, koncertekkel, színházi előadásokkal szórakoztatjuk a résztvevőket.

– Ki tudna emelni olyan dolgokat, amelyek megvalósulására kifejezetten büszke?

Bethlen Farkas: Nagyon büszke vagyok arra, hogy békés, szeretetteljes összefogásnak köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy megszervezhessük az Európa Bajnokságot. Sikernek könyvelem el, hogy a modern lovasíjászat megalapítója, Kassai Lajos is az indulók között lesz idén, és bízom abban, hogy a sikereket megkoronázza egy magyar győzelem.

– Mi motivált abban, hogy elkezd ezt a sportágat?

Ruszák Mátyás: 6 éves korom óta érdekelnek a lovak, viszont csak 10 éves koromban nyílt lehetőség arra, hogy elkezdjek lovagolni a Budakeszi erdészetben. Ott egy kiváló oktatóm volt, akitől nagyon sokat tanultam a lovakról és teljesen beleszerettem a lovászkodásba. Később a Magyar Vágtábor nevű nyári kézműves táborban megismertem Cozmei Mihályt, aki később a mesterem is lett. Ekkor nagyon fellelkesedtem, és gyakorlatilag már ott eldöntöttem, hogy belőlem lovasíjász lesz. Szeptemberbe lesz 8 éve, hogy lovasíjászkodom. Az elején a Kassai törzshöz tartoztunk és a Kassai Lajos féle tanokat követtük, de 4-5 éve már kiváltunk és megalapítottuk az Íjász útja lovas iskolát, mert a mesterem inkább a hagyományosabb harci értékeket kereste a lovasíjászatban, emiatt pedig eléggé eltértünk a Kassai által tanított technikától, de ez nem okozott semmilyen konfliktust köztünk és Kassai Lajos között.

– Milyen célokat tűztél ki magad elé?

Ruszák Mátyás: Jelenleg már saját tanítványokat fogadok. Mindig is céljaim közé tartozott, hogy egy olyan magas szintre jussak el, ahol már azt érzem, hogy magabiztosan adhatom át tudásomat. Hosszútávon nem csak a lovasíjászatot, hanem a teljes lovas harcászatot szeretném magas szinten oktatni. A lovon szinte minden fegyvert használok, kardot, lándzsát, kopját, kenevészt, íjat, ostort, dobókeresztet és célom, hogy mindegyiket a lehető legmagasabb szinten elsajátítsam.

– Mennyit kellett készülnöd az idei versenyre?

Ruszák Mátyás: Nagyon sokat kellene készülnöm, de mivel én is benne vagyok a szervező csapatban, így elég sok időmet elveszi a szervezés, ráadásul nemrég vettünk egy új lovat, amit nekem kell belovagolnom. Tehát a nyáron például nagyon keveset tudtam sajnos gyakorolni, ami azért baj, mert a versenyen nem biztos, hogy azt a teljesítményt tudom megmutatni, amire igazán képes vagyok.

– Mennyire fér bele a felkészülésbe a szórakozás, kikapcsolódás?

Ruszák Mátyás: A nyáron nem nagyon voltam sehol. Barátaimmal se tudtam találkozni, szórakozásra semmi időm nincs. A versenyre igyekeznek majd eljönni, viszont a versenyig minden napom, teljes mértékben a lovasíjászatról szól.

– Bérelt vagy saját lovat visztek a versenyre? Milyen lovakat visztek a versenyre?

Ruszák Mátyás: Idén kihasználjuk azt az előnyünket, hogy a verseny itt lesz Magyarországon és „saját” lovakat vihetünk, amiket ugyan béreltünk, de mi magunk szoktattuk hozzá őket az íjakhoz, mi lovagoltuk be őket, hiszen egy ló az íj hangjától nagyon könnyen megijedhet és nincs hozzászokva ahhoz sem, hogy a rajta ülő ember hirtelen mozdulatokkal, komolyabb mozgást végez rajta. Én saját lóval indulok a versenyen, ami nagy ajándék számomra, mert az eddigi versenyeken nem volt alkalmam saját lovat használni, ami nagy mértékben befolyásolta a teljesítményem. A 2011-es Jordániai világbajnokságon nagy szerencsém volt, hiszen nagyon jó lovat kaptam, de az idei 2012-es Jordániai versenyen egy olyanon kellett ülnöm, aminek a hátmozgása nem volt megfelelő, ráadásul az utolsó napon ez a ló lesérült, emiatt lovat kellett cserélni és nem tudtam összeszokni az új hátassal.

– Kit tartasz az idei versenyen a legnagyobb riválisodnak?

Ruszák Mátyás: Számomra Kassai Lajos a legnagyobb versenytárs, akivel össze szeretném mérni a tudásom. Tudtommal ő is saját lóval jön, így ő is előnyösebb helyzetben lesz. Az az igazság, hogy nagyon sok tényezője van egy versenynek. A teljesítmény függ az időjárástól, a pályára kerülés idejétől. Például az idei Jordán versenyen pont az a versenyszám sikerült a legrosszabbul, amit itthon rendszeresen gyakorlok, mert olyan szögben sütött a nap, hogy az első és oldalsó lövéseknél nem láttam a céltáblát és szinte vaktában lőttem.

– Melyik az a versenyszám, amitől a legjobban tartasz?

Ruszák Mátyás: A nyílzápor versenyszámot hatalmas kíváncsisággal várom. Úgy gondolom, ennél a versenyszámnál előnyt fog jelenteni, hogy erősebb, nehezebb íjat használok, mivel elég messziről kell lőnöm. Tartani nem tartok egyiktől sem, mert úgy gondolom, hogy tisztában vagyok a teljesítményemmel és a képességeimmel, tehát nem hiszem, hogy nagy meglepetés fog érni. Talán a Magyar versenyszámban maradhatok le legkönnyebben, mivel a mi technikánk a ló mozgásához kötött, emiatt kevésbé alkalmas erre a versenyszámra.

– Mit gondolsz? Mik az erősségeid?

Ruszák Mátyás: Erőségemnek érzem, hogy nagyon sok féle nyeregben lovagoltam már. Nyitott nyeregben és egy ehhez kialakított ülésformában lovagolok, ami elég stabil, bár hátránya, hogy a ló mozgásától nem tudom teljesen elkülöníteni a saját mozgásomat, tehát együtt mozgok a lóval, emiatt pedig ki kell várnom egy holtpontot, amikor lőni tudok a lovon. Ami viszont ellensúlyozni tudja ezt a hátrányt az az, hogy az íjam húzás hossza 70 font, ami egy elég dinamikus íjnak számít és nagyon nagy erővel lövi a vesszőt.

– Melyik az a versenyszám, amiben a legotthonosabban mozogsz?

Ruszák Mátyás: Véleményem szerint a terep versenyszámban mozgok otthonosan.

– Mire számítasz az idei lovasíjász európa bajnokságon? Mit vársz az idei versenytől?

Ruszák Mátyás: Egy nagyszerű lehetőségnek tartom azt, hogy Magyarországon kerül megrendezésre, mert itthon van a legnagyobb hagyománya ennek a sportágnak. Ezt egy fantasztikus ajándékként értékelem, hogy ezt megrendezhetjük. A szervezés során arra törekedtünk, hogy olyan változtatásokat tudjunk végrehajtani a versenyben, amely még értékesebbé teszi mind a versenyzők, mind pedig a nézők számára a bajnokságot. Látványos, élvezetes, izgalmas versenyt várok, ami nagyon részletesen felméri a versenyzők képességeit. Természetesen szeretnék jó eredményeket elérni, de idén nem ez az elsődleges célom, hanem a tudás gyűjtése a többi versenyzőtől különböző technikákról.

Tamás Zsófia

További részletek itt!