Jogszerűtlen foglalkoztatás Gyurcsány Ferenc cégeiben

Pénzbüntetést róttak ki Gyurcsány Ferenc két cégére, a Motim Kádkő és a Motim Műkorund Kft.-re. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a munka- és pihenőidő szabályainak megszegése miatt bírságolta meg a két céget 400 ezer, illetve 1,2 millió forintra. Miközben Gyurcsány Ferenc folyamatosan hangoztatja, hogy az elesettek oldalán áll, a tettei ezt cáfolják.

A munkaidővel kapcsolatos jogsértésekért ma Magyarországon ötvenezertől kétmillió forintig terjedő bírság szabható ki. Ha a jogsértés három éven belül megismétlődik, a szankció felső határa hatmillió forintra emelkedik. A Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt. (Motim) cégeinél azonban nem ismétlődésről van szó, hanem egy folyamatos, öt éve tartó jogszerűtlen állapotról, amely azóta is rendezetlen.

Küzdelem a Motimmal

Lapunknak nyilatkozott Paszternák György, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke, akivel felelevenítettük a több éve tartó ügyet. 2001 végén, 2002 elején, a korábbi, heti 36 órás munkaidőt 40 órára emelték Gyurcsány Ferenc akkori ifjúsági és sportminiszter vállalkozásánál, a Motimnál.

– Akkoriban több konfliktus is volt a vállalatnál. Megszüntették a timföldgyártást, ami több száz dolgozó elbocsátásához vezetett. A kollektív szerződést egyoldalúan módosították, amelyet a szakszervezet nem írt alá. Így a heti munkaidőt 40 órára emelték – mondja Paszternák György.

A döntést a cég vezetése azzal indokolta, hogy a csökkentett munkaidőre vonatkozó rendelet régi, elavult. A hatvanas években született, amikor még egészségre ártalmas anyagokat használtak a technológiában. Azóta a cég új technológiákat vezetett be, amelyek nem veszélyeztetik a dolgozók egészségét. Tehát a Motim vezetői szerint, ha egy törvény elavult, akkor az már rájuk nem is vonatkozik. Sajátságos jogértelmezés. A VDSZ az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelethez fordult, arra hivatkozva, hogy a speciális munkával, alumíniumszilikát-por feldolgozásával előállított termékek egészségre káros körülmények között készülnek A főfelügyelet határozata kimondta, hogy a Motim veszélyes üzemnek minősül, így indokolt a csökkentett munkaidő. A határozat háromszázezer forint bírságra kötelezte a vállalkozást. A Motim pert indított a határozat ellen, amelyet elveszített. A munkaügyi bíróság elsőfokú ítélete szerint a Motimnál jogszerűtlenül dolgoztatnak heti negyven órában. A Győri Munkaügyi Bíróság, később pedig a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ezután az OMMF Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága utóellenőrzést tartott a cégnél. Megállapították, hogy a munkaügyi bíróság döntése ellenére továbbra is negyven órában dolgoztatnak. Ezúttal nem a társaságra, hanem annak vezérigazgatójára szabták ki a legmagasabb, százezer forintos végrehajtási bírságot. A főfelügyelet határidőt adott a cégnek, hogy állítsák vissza a törvényes foglalkoztatást. A határidő lejárta után összesen még kétszer tartottak utó­el­len­őrzést, minden alkalommal 100-100 ezer forint végrehajtási bírságot szabtak ki a társaságok ügyvezetőire.

Paszternák György lapunknak elmondta, bízik abban, hogy a vállalat visszaállítja a heti 36 órás munkaidőt, hiszen a bírságok összege folyamatosan nő.

– A vállalat vezetése azzal fenyegetőzik, hogy bezárhatják a gyárat, ez azonban nem igaz. A szervek csak bírságokat szabhatnak ki. Ha egy vállalat gazdaságos, nem zárják be. Hiába dolgoznak a bányákban egészségre káros körülmények között, ez nem indok a bánya bezárására. Viszont meg kell teremteni mindenhol a biztonságos és egészséges munkakörnyezet feltételeit – hívja fel a figyelmet az elnök.

Meddig mehet még a huzavona a Motimnál? A jogszabályok értelmében 16 naponként van lehetősége az OMMF-nek ellenőrizni, betartják-e a cégnél a törvényes állapotokat. Látható, hogy a cég vezetése egyelőre nem törődik a bírságokkal.

A Motim jogsértő magatartása többször is szóba került az Országgyűlésben. Pap János, a térség fideszes országgyűlési képviselője az előző parlamenti ciklusban kérdéseket tett fel Csizmár Gábor munkaügyi miniszternek. A Magyar Köztársaságban hogyan módosíthatja egy vállalat a heti munkarendet törvény ellenében önhatalmúlag, a dolgozói rovására? Van-e joga ma Magyarországon bármelyik cégvezetőnek arra, hogy annak ellenére foglalkoztassa munkavállalóit 40 órás munkarendben, hogy a jogszabályok heti 36 órás munkaidőt írnak elő? A vállalat kapcsolata megmentheti-e ezt a céget a komolyabb szankcióktól? Milyen kártérítésre számíthatnak a jogsértett munkavállalók?

Csizmár Gábor erre úgy válaszolt, hogy a jogi szabályozás önmagában még nem garantálja a jogkövető magatartást. Nem zárható ki, hogy az előírások megsértésére sor kerül, de nyugodjunk meg, mert ennek feltárására, szankcionálására léteznek és működnek a megfelelő eszközök. A Motim mindenesetre megnyugodhat, mert nem okoz gondot kifizetni a bírságokat.

Országos probléma

Molnár Béla, a KDNP frakcióvezető-helyettese országos problémára hívta fel a figyelmet, mely szerint a nagyobb munkáltatók, például a gyógyszergyárak megpróbálják rávenni a kormányt, hogy törölje el a 36 órás munkaidő-kedvezményt. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor is be akarják vezetni a 40 órás munkahetet. A kisebb munkaadóknál még rosszabb a helyzet, mert nincs érdekképviselet, nincs kollektív szerződés, nincs, ami védje a munkavállalókat.

Még 1990-ben az akkori ipari tárca hozott egy rendeletet, amely az általános 40 helyett 36 órában maximálta a veszélyes és egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók munkaidejét. 2004-ben a munkaügyi minisztérium napirendre tűzte e rendelet hatályon kívül helyezését. Akkor a VDSZ kemény ellenállásának köszönhetően a minisztérium elállt eredeti elképzelésétől. A tervek szerint már 2004. június elejétől érvényét vesztette volna a kedvezményt előíró rendelet. Azaz a Motim megúszhatta volna a bírságot. A bíróság erre a rendeletre hivatkozva mondta ki, hogy jogszerűtlen a foglalkoztatás a Motimnál.

A munkaadók szerint a rendelet felett eljárt az idő. Az elmúlt évtizedben a vegyipari cégek többsége milliárdokat áldozott a munkavédelemre, a dolgozók biztonságának növelésére. Az érdekvédők nem vitatják, a munkaadók többsége sokat áldoz azért, hogy alkalmazottaik megfelelő munkakörülmények között dolgozzanak. Azonban a kisvállalkozásoknál nincs szakszervezet, és nem szüntetik meg az egészségre káros tevékenységet. Az elmúlt években sok munkáltató fordult bírósághoz a kedvezmény megszüntetését, illetve a más munkaterületeken természetes, heti 40 órás munkahét visszaállítását remélve. Ám a bírósági határozatok helybenhagyták a 36 órás munkahétre vonatkozó rendeletet, arra hivatkozva, hogy az egészség alkotmányos jog. A végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések is rendre megállapították, hogy az egészségkárosító körülmények, a veszélyes anyagok mind nagyobb számban vannak jelen a munkahelyeken.

Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója szerint, ha valaki egészségtelen környezetben dolgozik, akkor mindegy, hogy azon a veszélyes munkahelyen 36 vagy 40 órát tölt el. Ezért fontosabb, hogy olyan technológiákat vezettek be, amelyek mellett nincs szükség a négy óra kedvezményre. Székely Tamás, a VDSZ alelnöke szerint vannak olyan kisebb cégek, mint például egy galvanizáló üzem, ahol ma is egészségtelen környezetben kell végezni a munkát. Az ilyen helyen foglalkoztatott munkavállalók pedig csak a törvény védelmében bízhatnak. Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó cégeknél, mint láttuk, még a törvényben sem.

Miniszterelnök és üzletember

Gyurcsány Ferenc többször kijelentette, hogy mélyen baloldali érzelmű ember, ezért mindig a gyengébbek, az elesettek, a munkavállalók oldalán áll. Az MSZOSZ idei rendezvényén nagy taps fogadta Gyurcsány kijelentését, miszerint a munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erőteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak. Egy gazdaság kifehérítéséről tartott beszédében pedig épp a munkaügyi ellenőrzésekről és az elesettek védelméről beszélt.

– A munkaügyi ellenőrzésnek kétfajta érintettje van: az, aki kihasznál, és az, akit kihasználnak. Éppen ezért még szigorúbban kell ellenőrizni, illetve büntetni azokat, akik visszaélnek mások kiszolgáltatottságával, és még hatékonyabban kell ösztönözni és védeni, felvilágosítani azokat, akik áldozatokká válnak vagy válhatnak – mondta.

A száz lépést meghirdető programnyilatkozatában pedig kiállt az elesett munkavállalók mellett.

– A cselekvő kormány aktív, kezdeményező és együttműködő politikát folytat. Aktív ott, ahol a különböző érdekeket képviselő csoportok között születő méltányos megállapodáshoz a gyengébbek oldalán szükséges beavatkozni. Aktív szerepet vállal az idősek, a nők, a gyermekek, a fogyatékkal élők, a munkavállalók és az alkalmazottak, valamint a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozók érdekeinek érvényesítésében. 2006-ban pedig látványosan bojkottált egy munkaadói rendezvényt. Arra hivatkozva, hogy a Suzukinál sérülnek a munkavállalók jogai, a kormányfő nem vett részt a Suzuki esztergomi gyárában tartott ünnepségen. A Motimnál történtek jól mutatják a miniszterelnök kétarcúságát: üzletemberként már nem viseli annyira szívén a munkavállalók sorsát. Óriási mélység tátong a kormányfő szavai és tettei között.

Lass Gábor

A Motim alumínium-oxid alapú termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Az Altus cégbirodalom zászlóshajóját 1995-ben privatizálták a Hungalu vállalatcsoporttól. A Motim abban az évben 6,5 milliárd forintos árbevételt és 200 milliós nyereséget ért el. A kétmilliárdos saját tőkével rendelkező társaság 90 százalékos üzletrészét az Altus és a Motim vezetőiből álló cég konzorciuma 705 millió forintért vette meg. Az üzlethez Gyurcsány anyósa, az Apró Piroska által vezetett, akkor még állami Magyar Hitelbank nyújtott hétszázmilliós kölcsönt. Az Altus két fő termelővállalata, a Motim és a Béta-Roll tavaly összesen több mint 700 millió forintos nyereséget ért el. A privatizáció óta 1400 embert bocsátottak el a vállalattól.