Világbajnok a magyar férfi vízilabda-válogatott
Magyarország hat ezüst- és egy bronzérem mellett 1973 és 2003 után harmadik aranyát szerezte meg a vb-k történetében, s ezzel a legeredményesebb nemzetté vált az olaszokat megelőzve. A magyarok legutóbb 2007-ben állhattak dobogóra, akkor a második helyen végeztek.
Eredmény, férfi vízilabda, döntő:
Magyarország-Montenegró 8-7 (2-0, 1-2, 3-3, 2-2)
A magyar góldobók: Hárai, Szivós 2-2, Varga Dénes, Vámos, Varga Dániel, Hosnyánszky 1-1
A magyar férfiválogatott a szombati finálé előtt összesen nyolc alkalommal játszott világbajnoki döntőt, és két ízben sikerült nyernie: először az első, belgrádi vb-n 1973-ban, majd három évtizeddel később, 2003-ban – éppen Barcelonában. Vagyis a katalán fővárosban szerezhette meg harmadik aranyát a magyar csapat, amelyre azonban veszélyes rivális várt. Az a montenegrói gárda, amelyet – csak az utóbbi világversenyeket tekintve – a 2011-es sanghaji vb-n 11-10-re legyőzött az akkor még Kemény Dénes irányította együttes, majd ugyanennyire kikapott tőle a tavalyi londoni olimpián, ahol végül Montenegró a negyedik lett, Magyarország pedig ötödikként végzett. Idén nyáron háromszor is „randevúzott” a vízben egymással a két válogatott, és a már Benedek Tibor vezette alakulat kétszer diadalmaskodott (egy ízben a Világligában), egyszer pedig alulmaradt.
Az éjszakába nyúló szombati csata a Picornell uszodában legalább háromezer szurkoló jelenlétében indult, előtte a nézőtéri „zászlócsatát” a montenegróiak nyerték, de a magyar nemzeti lobogót lengető lelkes szurkolóból is jócskán akadt a lelátón.
A ráúszást a délszlávok nyerték, de Nagy Viktor rögtön biztos kézzel védett. Két perc telt el, amikor megszületett a magyarok vezető gólja: az olimpiai bajnok Varga-testvérpár, Dániel és Dénes játszott össze, utóbbi juttatta a hálóba a labdát (1-0). Ezt szinte még meg sem emészthette az ellenfél, amikor a center Hárai Balázs varázslatos csavargóllal növelte az előnyt (2-0). Bekeményítettek a montenegróiak, de a magyar védelem is hibátlanul működött, olyannyira, hogy az első szünetig már nem változott az eredmény.
A második negyed nyitányaként itt is, ott is kimaradt az emberelőny, a következő magyar fór végén azonban a kétszeres olimpiai bajnok Madaras Norbert álompasszát a sapkájától időközben megfosztott Hárai húzta a hálóba (3-0). Aztán 13 perc elteltével csak betalált a rivális is (3-1). Válaszul Hárai harcolt ki ötméterest, amelyet azonban az olimpiai aranyérmes Hosnyánszky Norbert elhibázott, az ellenfél pedig azonmód büntetett (3-2).
A nagyszünet után szerencsés góllal egyenlített Montenegró, amely rögtön emberelőnnyel kezdhette a harmadik játékrészt (3-3). Ám a magyar emberelőny kihasználásával sem volt gond: Vámos Márton ballal bizonyult pontosnak (4-3). Létszámfölényes helyzetből lett megint egál, de nem sokáig maradt így: Hosnyánszky pompás passzát Szivós Márton húzta a hálóba (5-4). Nagy sokadszor védett nagyszerűen, az őrizetlenül hagyott Varga Dániel pedig csapatkapitányhoz méltóan messziről vette be a montenegrói kaput (6-4). Az elektronikus jelzőtábla már 9-5-ös kiállítási arányt mutatott „oda”, amikor újból emberelőny segített az ellenfélen (6-5).
A befejező nyolc percben távoli bombával egyenlített a montenegrói együttes, de a hat az öt elleni játék végén Hosnyánszky vágta a labdát a bal alsó sarokba (7-6). Bő két perccel a vége előtt a rivális emberelőnyből ismét utolérte a magyar csapatot, de jött a magyar emberelőny, a figurát Szivósra játszották ki, aki biztos kézzel pattintott a kapuba, amikor még 70 másodperc volt hátra (8-7). Ám a montenegróiak már nem tudtak mit kezdeni a Benedek-csapattal, amely pazar teljesítménnyel győzött, és világbajnoki címet szerzett. A magyar férfi vízilabda történetében harmadszor.
Benedek Tibor szövetségi kapitány, aki 2003-ban játékosként is világbajnok volt:
„Egészen más érzés ez most kapitányként, mint játékosként volt, bár pályafutásom végén már éreztem hasonlót a mostanihoz, amikor a többiek örömét láttam. A félidőben már mondtam a fiúknak, mi jobban akarjuk a győzelmet és meg is fogjuk nyerni a meccset.”
Szivós Márton:
„Adjatok egy pofont, hadd ébredjek fel! Azért lettünk világbajnokok, mert hittünk a munkában, az edzőnkben és a taktikában. Itt a világbajnokság alatt végleg igazi csapattá értünk.”
Hosnyánszky Norbert:
„A világbajnoki aranyérem nekem ugyanolyan értékes és kedves, mint az olimpiai volt. A kihagyott büntetőm után nem estem kétségbe, túl kell lendülni ezen és sikerült is. A montenegróiak elbizonytalanodtak, mi viszont végig tudatosan játszottunk, ráadásul Nagy Viktor szenzációsan védett. Ez életem csúcspontja”.
Bátori Bence:
„Erről álmodtam egész életemben. Fantasztikusan dolgoztunk egész nyáron, kőkeményen megharcoltunk az aranyéremért”.
Bedő Krisztián:
„Az akarás volt a döntő, ezzel nyertünk.”
Hárai Balázs:
„Ma van édesanyám szülinapja, ezzel a világbajnoki aranyéremmel ajándékoztam meg. Az is motivált, hogy eddig még sosem álltam a világbajnoki dobogó tetején.”
(MTI)