Világszenzáció volt a kontinens első földalatti vasútja, Budapesten állt szolgálatba
Közel 130 éve, 1896. december 31-én Budapest új fejezetet nyitott a közlekedés történetében, amikor a kontinens első földalatti villamosvasútja megkezdte működését. A millennium évében átadott közlekedési csoda Magyarország technikai és várostervezési fejlettségét hirdette, egyúttal hozzájárult Budapest világvárosi státuszának megerősítéséhez.
A kiegyezést (1867) követő évtizedek alatt Budapest látványos fejlődésen ment keresztül. Az 1873-ban egyesített Pest, Buda és Óbuda a korszak egyik leggyorsabban növekvő európai városa lett. A népesség rohamos gyarapodása és a városi infrastruktúra modernizációja sürgetővé tette a közlekedési hálózat fejlesztését. A lóvasutak és a fiatal villamoshálózat már nem volt elegendő, különösen a belváros zsúfoltságának enyhítésére. Az 1896-os millennium ünnepségeire készülve a városvezetés ambiciózus terveket szőtt, amelyek között kiemelt helyet kapott a földalatti vasút megépítése.
A földalatti megépítése 1894-ben kezdődött, és mindössze két év alatt, 1896-ra elkészült. A Siemens & Halske cég által kivitelezett projekt nemcsak gyors volt, hanem a kor technológiai csúcsát is képviselte. A földalatti 3,7 kilométeres vonala a Gizella tértől (ma Vörösmarty tér) a Városligetig húzódott, összekötve a belvárost a millennium fő helyszínével, a Hősök terével és a Városligettel. Az alagút mindössze néhány méterrel a földfelszín alatt húzódott, így elkerülték a mély alagútfúrás technikai nehézségeit.
Az eredeti vonal tizenegy megállót tartalmazott, amelyek közül több, mint például a Bajza utca vagy az Oktogon, ma is működik. A megállók burkolatát Zsolnay-kerámiákkal díszítették, amelyek eleganciája azóta is lenyűgözi az utazókat. A szerelvények villamos motorral működtek, és az első vonatok sárga színűek voltak, amely hagyomány ma is él. Az utasokat kezdetben tíz kis kocsi szállította, amelyek mindegyike faüléseket és bronzdíszítést kapott.
Az 1896-os millennium évében a földalatti átadása a modern magyar állam egyik legfontosabb eseménye lett. Az átadási ceremónián maga Ferenc József császár is részt vett, aki külön vonattal utazott végig a vonalon. Az eseményt ünnepségek, fényes díszmenet és a millenniumhoz kapcsolódó rendezvénysorozat keretében tartották. A földalatti gyorsan népszerűvé vált, és már az első évben több mint 4 millió utast szállított.
A budapesti földalatti nemcsak a világörökség része, hanem a világ második legrégebbi földalatti vasútja is (a londoni metró után), ám a kontinensen az első ilyen típusú közlekedési eszköz. Az 1970-es években teljes körű felújításon esett át, de a vonalvezetése és a megállók eredeti hangulata megmaradt. Megépítése és működése a magyar mérnöki tudás, az innováció és az előrelátó várostervezés példája.
