Borisz Abramovics neve jó két esztendővel ezelőtt, 2007-ben bukkant fel gyakran a magyarországi sajtóban, amikor az általa irányított AirBridge Zrt.-n keresztül megszerezte a Malévot, s ezután a nemzeti légitársaság elnöke is lett. Bár két évvel később, idén januárban távoznia kellett posztjáról, úgy tűnik, Magyarországon jól érzi magát.

Tavaly nyáron az Index internetes újság és Blikk című bulvárlap is beszámolt arról, hogy az orosz üzletember a budapesti XII. kerületben, a Zirzen Janka utcában szeretne építkezni. Az összesen több mint ötszáz négyzetméter alapterületű, háromszintes villa terve azonban fennakadt a rostán az önkormányzat tervtanácsánál.

„Az alapkoncepció nem elfogadható, az épület építészeti megfogalmazása sem a tervezési helyhez, sem annak tágabb környezetéhez nem igazodik” – állapította meg egyebek mellett a neves építészekből álló grémium, amelynek véleménye alapján a hivatal építési osztálya sem adta meg a munkák megkezdéséhez szükséges engedélyt.

Az ügy azonban nem csupán az említett sajtóorgánumok jóvoltából került a nyilvánosság elé. A tervező, Ódor Tamás ugyanis – a ház látványtervével együtt – részletes leírást közölt a tervtanácsi ülésről az epiteszforum.hu internetes szaklapon. Ebben azt írja, (nem nevesített) megbízói jogi álláspontja szerint az első, 2008. augusztusi tervtanácsi ülésen született állásfoglalás semmis, „mert a tervtanács aznap határozatképtelen volt, mivel az öt kötelező zsűritag egyike, Reimholz Péter nem rendelkezett a vonatkozó jogszabály által előírt érvényes tervezői jogosultsággal”.

Így szerinte a tervtanács nem hozott érvényesnek tekinthető állásfoglalást, s egy terv harminc munkanap leteltével ajánlottnak minősül. A második, 2008. októberi tervtanácsi ülésről pedig azt írta: azon a grémium két tagja „rendkívül dehonesztáló megjegyzéseket” tett a személyére, és azzal vádolták őt, hogy a „szakma ellen tört”.

Az epiteszforum.hu-n egyébként mindezek után nagyjából egy hónapos vita kezdődött, ahol jó néhány hozzászóló éles szakmai bírálatot fogalmazott meg a tervvel szemben. Egy hozzászóló például így írt róla: „értelmetlen katyvasz, történelmi formák következetlen halmaza és megerőszakolása, szerencsétlen arányú épület”. S persze voltak olyanok is, akik – legalábbis a tervtanácsok működésével kapcsolatban – a tervező mellé álltak.

Mindenesetre a ház építtetője a korábban közigazgatási hivatalként ismert, ma Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal néven működő szervezethez fordult, s nem is volt hiába a fellebbezés: a hivatal megadta a jogerős építési engedélyt. Lapunk által megkérdezett szakemberek szerint ez azért meglepő, mert az Államigazgatási Hivatal az esetek nagy részében ilyenkor vagy jóváhagyja az elsőfokú határozatot, vagy megsemmisíti azt, s új eljárásra kötelezi az érintett önkormányzatot. Az is előfordul, hogy amennyiben a vitában az önkormányzat az egyik fél, úgy egy másik, az ügyben nem érintett önkormányzatnak adja át a döntés jogát. Olyan azonban ritka, hogy egyből jogerős határozatot hoz, ezáltal ugyanis az épülő házzal szomszédos ingatlanok tulajdonosainak nincs fellebbezési joga, míg egy első fokon megadott építési engedély esetén lenne. Lapunk megkereste a XII. kerületi önkormányzatot, ahol furcsállják a jogerős döntést.

– Az, hogy a hivatalunk nem adta meg az építési engedélyt, teljes mértékben szakmai döntés volt, amely egy független építészekből álló grémium véleményét tükrözi. Elképesztőnek tartjuk, hogy az Államigazgatási Hivatal ezt a véleményt egyszerűen lesöpörte az asztalról – mondta a Demokratának Váczi János kabinetfőnök.

Szintén meglepődött a híren Tima Zoltán, akit a Budapesti Építész Kamara delegált a tervet elutasító tervtanácsba.

– Csodálkozom, hogy a hivatal a kerületi építési hatóságot átlépve ilyen döntést hozott – nyilatkozta lapunknak az építész. – A tervtanácsok nem azt vizsgálják, hogy egy épület megfelel-e az adott kerületben érvényes szabályoknak, hanem azt, hogy a szükséges építészeti minőséget „tudja-e”. Erről a tervről mi úgy véltük, sem a korral, sem a környezetével nincs összhangban, funkciójában sem megfelelő.

Tima Zoltán az egyike volt azoknak a tervtanácsi tagoknak, akiket a tervező, Ódor Tamás élesen bírált a fentebb idézett, epiteszforum.hu-n megjelent írásában.

Tima Zoltán elmondta: a másik megtámadott taggal, Reimholz Péterrel együtt a Dél-dunántúli Építészkamara Etikai Bizottságához fordultak az ügyben, mivel a vádak teljes mértékben alaptalanok, s ott etikai vizsgálat indult Ódor Tamás ellen. Ilyen tekintetben tehát még nincs lezárva az ügy.

A Demokrata megkereste a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalt is, hogy érdeklődjünk a döntés hátteréről. Dr. Dombóvári Ottó hivatalvezető elmondta, ők csak azt vizsgálták, a tervek megfelelnek-e a XII. kerületben érvényes építési előírásoknak.

– Azt, hogy a terv nem ellentétes az építési szabályzattal, az érintett polgármesteri hivatal sem vitatta, elutasító határozatukat a tervtanács állásfoglalására alapozták. A tervtanács véleménye azonban nem kötelező érvényű, így ha az építkezés nem ellentétes az előírásokkal, az engedély megadható – nyilatkozta lapunknak a hivatalvezető. Kérdésünkre, hogy miért egyből jogerős döntést hoztak, s miért nem egy új eljárás megindítása mellett döntöttek, azt mondta: mivel a tényállás egyértelmű volt, így felesleges lett volna elölről kezdeni az egész folyamatot.

– Ha megsemmisítjük az önkormányzat határozatát és új eljárás indul, attól még ugyanezt a tervet kell vizsgálni, ugyanezek az építési szabályok lesznek érvényben, vélhetően a tervtanács véleménye sem változna. Új eljárásnak akkor van értelme, ha van esély arra, hogy új szempontok merülnek fel. Itt azonban erről nem volt szó, és mivel az ügy amúgy is régóta húzódik, így az engedély jogerős megadása mellett határoztunk. Ha az önkormányzat úgy dönt, ezt adott esetben a Fővárosi Bíróságon még megtámadhatja – tette hozzá Dombóvári Ottó.

Persze nem sok gyakorlati értelme lenne annak, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat bírósághoz forduljon. Ennek ugyanis nincs halasztó hatálya, így elképzelhető, hogy mire ott lezárulna az ügy, Borisz Abramovicsnak már állna a háza. És mivel jogi szempontból jóhiszeműen, építési engedély birtokában építkezne, bontásra sem kötelezhetné senki. De nem csupán az önkormányzat tehetetlen az ügyben, az orosz milliárdos telekszomszédai sem fellebbezhetnek a jogerős döntés ellen.

A Hegyvidéki Önkormányzat mindenesetre néhány éven belül másodszor került szembe a Közigazgatási, majd ennek átkeresztelése után az Államigazgatási Hivatallal. A turulszobor ügyében pont ellentétes volt a felállás: ott az önkormányzat küzdött a szobor fennmaradásáért, itt a hivatal adott jogerős építési engedélyt. A turul még áll. És hamarosan vélhetően az Abramovics-villa is fog.

Bándy Péter