Hirdetés

A Tusványoson tartott Nemzeti kerekasztalon a politikus elmondta: ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák.

„Ennek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és a teljes magyar államrezonhoz hozzáfér egy egyszerű regisztrációval, egy IP-címmel, VPN-környezetben, egy digitális állampolgársággal, ami a nemzetegyesítésnek valóban a 21. századi formája” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy nemzetegyesítés tekintetétben mindig gondot okozott a sport- és kulturális műsorok közvetítésének kiterjesztése Magyarország határain túlra, mivel azt az Európai Bizottság és a tagállamok, különösen is az utódállamok és leginkább a jogtulajdonosok ellenzik. Nagy előrelépés, hogy 2032-ig megvásárolták a téli és nyári olimpiák közvetítési jogát, a magyar válogatott selejtezőinek közvetítését az Európa- és világbajnokságokon. 75 nagy sporteseményt, 15 sportágat tudnak a kábelszolgáltatók közvetíteni – mondta. A cél, hogy sport mellett a közmédia közéleti és kulturális műsorai is foghatók legyenek a határon túl, ezért van szükség a virtuális nemzeti térre, mivel a technika előrébb tart, mint a jogkorlátozó jogalkotás. Ehhez január 1-től minden magyar állampolgár kapcsolódhat, bárhol éljen a világban – mondta.

Semjén Zsolt számokkal alátámasztva ismertette a magyar nemzetpolitika 2010 óta elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar állam 100 ezer forintra, a korábbi összeg mintegy ötszörösére emelte az oktatási-nevelési támogatást.

Korábban írtuk

„Ez egy erős üzenet arra vonatkozóan, hogy a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolába járjanak” – húzta alá. Hangsúlyozta, hogy ez „a bölcsőtől az egyetemig jár” és több, mint 220 ezer gyerek kapja meg évente.

„Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, elsősorban egy erős Magyarország kell” – fogalmazott, de úgy vélte, hogy kell a segítség a nemzeti identitás megőrzéséhez, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése is.

Semjén Zsolt kijelentette: a magyar kormány 2010 után már első évben megtízszerezte a nemzetpolitikai támogatásokat, melyek azóta minden évben nőnek. Ez 100 milliárd forintot jelent évente, amihez pluszforrások is hozzáadódnak. 2010 óta 50 ezer támogatást bonyolítottak le 500 milliárd forint értékben – jelentette ki.

Fontosnak nevezete a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) visszaállítását, mely meghatározza a nemzetpolitika irányát és a nemzeti jelentőségű intézményeket, 96 ilyen intézmény van, összesen 155 milliárd forintos támogatásban részesülnek – közölte.

Felidézte, hogy az elmúlt időszakban mintegy 1000 óvoda épült, újult meg Magyarország határain túl, a Kárpát-medencében több, mint 3000 templom építése, tatarozása zajlik. „Egyikből sem lesz sem mecset, sem bevásárlóközpont” – mondta a nyugat-európai helyzetre utalva.

A Körösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program keretében összesen már ezer ösztöndíjas ment ki segíteni külhoni magyar szervezetekhez. A Határtalanul program keretében 500 ezer hetedikes gyerek volt határon túl intézményes formában, és már a nemzetrészek is kapcsolatba lépnek egymással.

Semjén Zsolt a sporttámogatásokra és a családtámogatás fontosságára is kitért, melynek elemeit igyekeznek a határon túlra is kiterjeszteni.

Beszélt arról, hogy a gazdasági támogatás terén paradigmaváltás történt, hiszen ahhoz, hogy a külhoni magyar közösségek meg tudjanak maradni, nem elég az identitásőrzés, de a megélhetést is biztosítani kell. Ezért a magyar kormány 60 ezer pályázatot támogat, 424 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre.

„Minden egyes forint, amit a magyar állam külhonban beruház, az ott két forintot generál” – jelentette ki Semjén Zsolt.

Fontosnak nevezte a magyar állampolgárság kiterjesztését, mint mondta, az elmúlt időszakban „több mint 1 millió 100 ezer nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká. Ezt személyes élet céljának nevezte”.

Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: Magyarország keresztény civilizációjú államként csakis a béke pártján állhat, és a Ferenc pápáéhoz legközelebb álló álláspontot képviseli. Véleménye szerint a békéhez két dolog kell: biztonsági garanciát adni mindenkinek és biztosítani a kisebbségek jogait.

Magyarország nem akar újabb vasfüggönyt, még ha annak most a nyugati oldalán is áll, az az érdeke, hogy egyáltalán ne legyen háború és új vasfüggöny – mondta. Ezért azonnali tűzszünetet és utána a béketárgyalások mielőbbi elkezdését szorgalmazza – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.