Visszavágott a gender

„Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni.” Nem más, mint Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke beszélt erről majdnem egy évtizede a Vallomások istenadta tehetségről és felelősségről című kötetben. A Széchenyi-díjas neurobiológusnak, az agykéreg működése nemzetközi hírű tudósának szavait érdemes szem előtt tartanunk, amikor a Szkeptikus Társaságról beszélünk. Merthogy sajnos beszélnünk kell róluk, a társaság legutóbbi akciója ugyanis olyan hírverést kapott a balliberális sajtóban, amely mellett már nem lehet elmenni szó nélkül, és amelyet a leghatározottabban el kell utasítani. A Szkeptikus Társaság egy köztiszteletben álló pszichológust, Bagdy Emőkét tett a gúny céltáblájává azzal, hogy neki ítélte az idei Laposföld-díját. Erre az amúgy tömegeket nem igazán megmozgató eseményre a progresszív sajtó persze ráugrott, hiszen Bagdy Emőkét régóta támadják a genderlobbival, az LMBTQ-propagandával szembemenő álláspontja miatt.

Légüres térben

De először nézzük, mi is ez a „díj”. A szkeptikusok a Covid-járvány idején, 2021-ben indították útjára kezdeményezésüket. Ezzel azt az állításuk szerint külföldön sok helyen népszerű hagyományt igyekeztek itthon is megvalósítani, amelynek értelmében a tudományos szkepticizmust, tehát a megfigyelésen és logikus érveken alapuló kételkedést képviselő szervezetek egyfajta citromdíjat adományoznak azoknak, akiknek a munkásságát össztársadalmi szempontból, a tudományba vetett bizalom és tényeken alapuló gondolkodás tekintetében a legkárosabbnak vélik. Az ő szóhasználatukat használva logikusnak tűnik, hogy a járványhullámok csúcsán az első évben az Orvosok a Tisztánlátásért csoport prominens személyiségeinek, Gődény Györgynek, Lenkei Gábornak, Pócs Alfrédnak és Tamasi Józsefnek ítélték a díjat. 2022-ben aztán a gyógygombákkal foglalkozó Varga Gábor kapta a citromdíjat „a Gazdasági Versenyhivatallal való szűnni nem akaró hősies hadakozásáért” és „különösen a Covid-világjárvány idején valódi gyógymódok helyett hiú ábrándokkal való sikeres kereskedéséért”.

Ilyen előzmények után hirdették meg az idei felhívást, a járvány hirtelen eltűnésével légüres térbe kerülve. E ponton érdemes ismertetni a díj odaítélésének módját. Kétkörös kiválasztási folyamat alapján történik. A nagyközönség jelölhetett és szavazhatott, majd végül az öt legtöbb voksot kapó jelölt közül a társaság tagjai szavazták meg, ki legyen a díjazott. Vagyis a tudományosságra, a tudományos módszerre oly sokat hivatkozó társaság egy egyszerű Facebook-felületen várta Jóska, Pista és Mari néni szavazatát a Laposföld-díj kitüntetettjére.

Bagdy Emőke mellett Bogár László közgazdász is régóta a liberálisok célkeresztjében áll. Mellettük Bardócz Zsuzsanna és Máté Gábor jelölése inkább azért pikáns, mert előbbi GMO-ellenessége miatt, utóbbi pedig a pszichoszomatikus eredetű lelki problémákról szóló kötetek szerzőjeként került a jelöltek közé – holott mind a génmanipulált élelmiszerek hatásairól, mind a lelki traumák és a daganatos megbetegedések összefüggéseiről jelenleg is tudományos vita zajlik. Más eset Sebestyén Balázs műsorvezető, aki jelölése hallatán ismét bizonyította, hogy 15 perc hírnévért bármire képes. „Ha akarjátok, hogy minden rólatok szóljon, akkor adjátok oda a díjat. Ilyen sajtókampányt soha nem kaptatok még!” – mondta a celeb.

Kilóg a lóláb

Ha valaki vállalja a saját álláspontját, ellene fordulnak – mondta a Demokratának Bagdy Emőke professor emerita.

– Csak erről szól ez az egész. Egyesek jogot formálnak maguknak arra, hogy a másikat ne csak akadályozzák véleménye kifejtésében, hanem hogy személyében is támadják. Én mindenkit tisztelek a személyében, ők azonban méltatlan eljárással nem így tesznek. Nem tartom őket megfelelő partnernek, noha megvan a véleményem róluk.

A klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szerint „ilyen esetekben derül ki igazán, hogy ők azok, akik nem fogadják el a szabad véleménynyilvánítást”.

– Vállalom azt, aki vagyok és amit gondolok, van identitásom. Pszichológus vagyok, könyveket, több száz tanulmányt írtam, ötven éve tanítok, minden témát tanulmányozok, mielőtt hozzászólok – mondta Bagdy Emőke, feltéve a költői kérdést: – Talán nem szabad elmondanom a véleményemet?

Bagdy Emőke díjazásával azonban a lóláb – mint oly sok hasonló esetben – itt is rendesen kilóg. Az, hogy a klinikai szakpszichológus néhány, a szkeptikusok vitafórumán elhangzó bekiabálás után egyáltalán szóba kerülhetett jelöltként, majd hogy a társaság „tagjai” meg is szavazták a díjra, erősen annak tulajdonítható, hogy Bagdy Emőke az utóbbi időben számos alkalommal kiállt a hagyományos nemi szerepek mellett, és megkérdőjelezte az egyre inkább vakhitté váló genderkérdést. Pontosan mutatja mindezt jelölésének indokolása: „A szexuális fejlődéssel és a nemi szerepekkel kapcsolatos elavult, több évtizede meghaladott álláspont magabiztos és kitartó képviseletéért és ideológiai elköteleződésből fakadó rendszeres gendertagadó, homofób megnyilvánulásaiért, amelyeket gyakran fűszerez szabad megfogalmazású kvantumhalandzsával.”

Valóban, ezt a szkeptikusok által elavultnak ítélt álláspontot határozottan felvállalja. „A genderelmélet, amely szerint nem elrendelés, hogy férfinak és nőnek születünk, hanem megválaszthatjuk a saját nemünket, egy »kulturális csinálmány«, amely rá akarja erőltetni az álláspontját a közgondolkodásra” – mondta például nemrég a Híradó.hu-nak.

Persze nem ez az első eset, hogy Bagdy Emőkét támadják. Emlékezetes, hogy 2020 őszén a genderpropagandával átszőtt meséket tartalmazó Meseország mindenkié című könyvet szakmai, tudományos alapon kritizáló véleményéért hogyan próbálta meghurcolni a balliberális sajtó, illetve a progresszív pszichológusok kicsiny, ám annál hangosabb csoportja. Bagdy Emőke akkor a Magyar Nemzet hasábjain ekként reagált a támadásokra: „Vannak tudományos tények, ezek bizonyítékokon nyugvó érvényességek. Nem közízlés dönti el az igazságukat. Saját hozzászólásom a »mesekérdéshez« csak a tudományos tények jegyében történt. Vannak azonban valóságmagyarázatok, ideológiák, amelyek a világot, jelenségeket, egy adott dolgot értelmezni, sajátosan láttatni kívánnak. Ezek lehetnek sokfélék. Ilyen sajátos genderideológiai alapállásból történt az én úgymond tudománytalannak való kikiáltásom, ami ellen a tudományos tények nevében tiltakozom.”

Diploma nélkül

Végezetül ejtsünk néhány szót a Szkeptikus Társaság vezetőiről. A csoport alapító tagja Vágó István, akire jó néhány évig elnökként hivatkoztak a sajtómegjelenésekben. Az utóbbi években a nyíltan és agresszívan képviselt ateizmusával fellépő egykori kvízmester politikai pályára lépett, 2015 óta a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció tagja. Apró adalék, hogy korábban évekig vezetett műsort a most jelöltté váló Sebestyén Balázzsal. Szintén alapító tag Hraskó Gábor, aki a társaság honlapja szerint 2006–2020 között töltötte be az elnöki tisztséget. A biológus-informatikus Hraskó a kétezres éves elején Vágó Istvánnal közös ismeretterjesztő műsort vezetett, majd az erősen baloldali-liberális irányultságú Magyar Narancsnál írt blogot.

A társaság jelenlegi elnöke pedig egy bizonyos Pintér András Gábor. A 41 éves férfi Wikipédia-oldalán feltehetően nem véletlenül sorakoznak hosszasan tanulmányai és tevékenységei (köztük dzsessziskolával és „nemzetközileg ismert podcast” vezetésével), mivel a Szkeptikus Társaság honlapjáról nyíló blogján olvasható leírás érdekes színben tünteti fel a társaság tudományos hitelességét. „A tudomány iránti lelkesedésem végül biológia–környezettan tanár szakos egyetemistát csinált belőlem a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán”, majd hozzáteszi: „…a körülmények roppant szerencsétlen alakulása miatt a diplomát végül nem szereztem meg.”