Visszavívta a jobboldal Egert

Nem kis meglepetést okozott 2019-ben, amikor a jobbikos Mirkóczki Ádám egy az anyapártjától Gyurcsányig érő civil egyesület mögé bújva, szűk négyszázalékos előnnyel elnyerte a polgármesteri tisztséget Egerben. Legyőzve a várost 2006 óta irányító, először az Egri Lokálpatrióta Egylet színeiben megválasztott, majd 2010-től a Fidesz–KDNP jelöltjeként újrázó Habis Lászlót. Az öt évvel ezelőtt leköszönő elöljáró vezetése idején Eger fejlődő város volt, így a váltás váratlannak tűnt. Hogy az egri polgárok milyen megfontolásból döntöttek 2019-ben, az ma már aligha számít. Az idei eredményekből azonban kiolvasható: várakozásaik nem teljesültek. A Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje, Vágner Ákos meggyőző fölénnyel, 8527 szavazattal, a leadott voksok 35,51 százalékával megverte a 6370 szavazattal, 26,52 százalékkal másodikként befutó Mirkóczki Ádámot.

Pedig az előjelek nem voltak kedvezők: három másik jobboldali jelölt is elindult, függetlenként az egri Fidesz-frakció volt vezetője, Oroján Sándor és frakciótársa, Orosz Lászlóné, a Mi Hazánk színeiben pedig Pápai Ákos.

Az egri Fidesz-szervezet évek óta vitáktól volt hangos, ennek az lett a vége, hogy tavaly januárban az Oroján Sándor közgyűlési frakcióvezető és Pajtók Gábor országgyűlési képviselő közötti feszültségek és a helyi belháborúk miatt feloszlott, majd újjáalakult a helyi pártszervezet. Az ilyen mindig kockázatos, az emberek jellemzően nem támogatják az értelmetlen konfliktusokba ragadó pártokat. Ezúttal mégis sikerre vezetett, hogy új arcokkal, új polgármesterjelölttel vágott neki a Fidesz–KDNP az idei helyhatósági választásnak. Részben ez, a konfliktusok demonstratív lezárása, részben pedig az Egert 2019 óta uraló baloldal kisstílű marakodása és az ebből fakadó gazdátlanság, sodródás, megrekedés eredményezte, hogy a kormánypártok június 9-én nemcsak a polgármesteri széket hódították vissza meggyőző fölénnyel, hanem a 15 tagú képviselő-testületben nyolc mandátumot szereztek az összesen tíz egyéni választókerületben. A maradék kettőben független jelöltek indultak, egyikük, Gulyás László a Fidesz–KDNP támogatásával, ő szintén nyert. Vele, valamint Vágner Ákossal együtt a 15 tagú testületben tehát tíz szavazata lesz a Fidesz–KDNP-nek. Ez bizony kétharmados többség.

A sikerhez kellett az új egység. De az is igaz, hogy a baloldali városvezetés bukásában főszerepe volt annak, hogy amint kezükbe kaparintották Egert 2019 őszén, azon nyomban egymásnak estek a hivatalosan az Egységben a Városért Egyesület cégére mögött megbúvó különböző pártok képviselői.

Nagyon jellemző, hogy a Jobbik-tagkönyvét 2020 nyarán képletesen a kukába hajító Mirkóczki Ádám már 2020 őszén elveszítette az addig mögötte álló közgyűlési többséget, miután két képviselő kilépett az őt támogató baloldali frakcióból. A viszály lényege az volt, hogy mind a polgármester, mind a helyi baloldal maga akarta irányítani az egri folyamatokat. A kompromisszumképtelenség, a meddő torzsalkodás megbénította a várost. 2020 tavaszán Mirkóczki, visszaélve a Covid miatti rendkívüli jogrend lehetőségeivel, visszavonta másod-unokatestvére, a szocialista Mirkóczki Zita alpolgármesteri megbízatását.

A viszony egyre romlott a polgármester és a testületi többség között, Mirkóczki 2022 tavaszán már azt mondta, szörnykoalíció jött létre, miután a baloldal esetenként a Fidesz-frakcióval együtt szavazva leváltotta néhány városi cég vezetését. Ez azonban inkább csak arra világított rá, milyen konfliktusok feszítik az ellenzéki városvezetést, Eger pedig az érdekhajhászás foglya lett.

Innen egyenes út vezetett az érdemi működésképtelenségig.

– Szemetes a város, sok helyen magasra nő a gaz, de ez még hagyján. Egyre több a hajléktalan, főleg fiatalok. Nemcsak egriek, hanem jönnek Mezőkövesdről és más helyekről is. Lopnak, agresszívak, de senki nem tesz semmit. Százszor jobb volt, amikor a Fidesz vezette a várost, most nincs gazdája – mondja egy idős árus, akinek a belvárosi piaccsarnok mellett van fabódéja.

Volt neki még egy, de azt rendeleti úton eltávolították a területről, állítása szerint azért, mert konkurenciája volt az egyik baloldali képviselő érdekeltségébe tartozó üzletnek.

– Előfordul, hogy feltörik az árusok fabódéit. Korábban ez nem volt jellemző – sorolja az idős hölgy.

A hallottakat igazolja egy nemrégi rendőrségi hír is: június 30-án hajnalban két tolvaj feltörte és kifosztotta az egri piaccsarnok melletti egyik zöldségespavilont. A rendőrök gyorsan elfogták a tetteseket, de ez csak a jéghegy (egyik) csúcsa, és talán nem is a legnagyobb.

A rendetlenségről, az antiszociális elemek jelenlétéről magunk is meggyőződhettünk. Igaz, a rekkenő július eleji kánikulában csak néhány ilyen alak lebzsel egy belvárosi padon, de a nyomaik nagyon is érzékelhetők. Ahogy a Gárdonyi Géza téri lépcsőn leereszkedünk az Eger patak medrében a korábbi fideszes városvezetés által kiépített sétányra, átható vizelet- és ürülékszag fojtogat, és bizony jól látható, hogy mitől. Az eldobált zsebkendők pedig azt bizonyítják, hogy nem állati, hanem emberi ürülék okoz közegészségügyi kockázatot Eger belvárosának kellős közepén. És persze eldobált műanyag flakonok, nejlonzacskók, élelmiszer-csomagoló anyagok is éktelenkednek a sétányon. A patakmedret pedig embermagasságú gaz, csalán veri fel.

Az egriek általában is a gazdátlanságot, a sodródást, a perspektívátlanságot tartják a 2019-ben hatalomra került és októberig még hivatalban lévő baloldali városvezetés fő bűnének. Egy középkorú hölgy azért pozitívumként említi, hogy majdnem ingyenes lett a tömegközlekedés, hiszen mindössze ezer forintba került az éves bérlet. De ő is hozzáteszi, hogy a buszállományra ráférne egy alapos fejlesztés.

No igen, a közlekedés. A majdnem ingyenesség jól hangzik, de közel másfél milliárd forintjába került a városnak, és végső soron az egriek fizetik meg. Az autóforgalom ezzel együtt nem csökkent, a parkolás pedig régi gondja a vármegyeszékhelynek.

Ezért borzolta a kedélyeket, hogy tavaly januárban bezárt a belvárosi Katona téri parkolóház, miután Mirkóczki polgármester nem írta alá az üzemeltetési szerződést a tulajdonos Agria Parkoló Kft.-vel, így az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. (Evat) nem üzemeltethette. 2023 júliusában végül mégis megszületett a megállapodás és újra kinyitott a parkolóház, amire nagy szükség van az autókkal túlterhelt belvárosban. A féléves közjáték azonban ékes bizonyítéka volt a baloldali városvezetés tehetetlenkedésének, ami a Demokrata által megkérdezett egriek szerint igencsak jellemző a jelenlegi baloldali városvezetésre.

– Az elmúlt öt évben érzékelhetően romlott az életünk minősége, a 2019-ben hivatalba lépett városvezetés felosztotta egymás között a különböző érdekeltségeket, és ezek működtetése volt a fő szempont. Vagyis az egyéni érdekek egyértelműen a közösségiek elé kerültek. Ezért nem működnek az intézményeink, hiányzik a városgondozás, ennek egyik látványos következménye a hajléktalanok elszaporodása – világítja meg a lehangoló állapotok hátterét a június 9-i polgármester-választás fidesz–KDNP-s győztese. Hozzáteszi: látványos a kontraszt az elmúlt években Egerben végbement egyházi fejlesztések és a városvezetés egy helyben toporgása között. A tősgyökeres egri Vágner Ákos szakítani akar ezzel a gyakorlattal, együttműködést, a városvezetésben békét, fejlődést, szakmai munkát kínál az egrieknek.

– A marakodás helyett mindenkire számítunk, aki a városért tud és akar dolgozni. Vissza akarjuk adni Egert az egrieknek. Alkatilag nem politikus, hanem gazdasági szakember vagyok, ilyen területen dolgoztam a vármegyei Agrárkamarában és a saját tanácsadó cégemnél is, aminek irányításából háttérbe vonulok októbertől – mondja Vágner Ákos.

Az ősszel hivatalba lépő polgármester szerint nagy előny, hogy egységes kétharmados közgyűlési támogatottságot tudhat maga mögött, miként az is jó, hogy a kormánnyal azonos értékrendet képvisel a városvezetés.

– Ez nagy lehetőség, de hatalmas felelősség is – hangsúlyozza Vágner Ákos. Úgy látja, hogy a kulturális örökségre és a borra épülő turizmus mellett a mainál nagyobb súlyt kell fektetni azokra a gazdasági szereplőkre, akik nagyobb részt vállalnak az iparűzési adóból. Ez a bevétel adja ma is a város költségvetésének legjelentősebb részét. Eger 2023. évi ipabevétele 6,1 milliárd forint volt. A számok beszédesek, a hasonló lélekszámú és adottságú Veszprémben ugyanez az összeg jócskán meghaladta Egerét, 2023-ban 13,3 milliárd forint volt.

– Ha van bevétel, az növeli az önkormányzat mozgásterét, több pénzt tudunk szolgáltatásfejlesztésre, tömegközlekedésre, kultúrára, egészségügyre, oktatásra, a családok és a pályakezdők támogatására, a fiatalok lakhatási nehézségeinek orvoslására fordítani. Egernek akkor van jövője, ha itthon tudjuk tartani, illetve haza tudjuk hozni a fiataljainkat – mutat rá Vágner Ákos, aki, miként a kampányban, polgármesterként is nagy hangsúlyt kíván helyezni a folyamatos párbeszédre nemcsak a politikai formációkkal, hanem a különböző egyházi, civil és szakmai szervezetekkel is. Eger újra emelkedő pályára állhat.