Viszlát, szmogriadó!
Már csaknem teljes hosszában elkészült az a közel 1,3 kilométer hosszú tranzitvezeték, amellyel a Főtáv a Kéménymentes belváros program keretében az Erzsébet hídon át Budáról Pestre, az V. kerületbe vezeti át a távfűtést. A távhőrendszer egységesítésével évente akár 150-170 kilotonnával is csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás.
Jelenleg Magyarország Kína után a második a légszennyezettségből eredő megbetegedések terén. Közismert tény, hogy a városi levegőben szálló pornak számos egészségre gyakorolt hatása van. Lehet ez enyhe légúti elváltozás, allergia, károsodott légzési funkció, nőhet a légzőszervi, szív- és érrendszeri tünetek megjelenésének és súlyosbodásának valószínűsége, ami miatt indokolttá válhat a sürgősségi ellátás vagy a kórházi kezelés, és emelkedhet a tüdőrák kockázata.
A kis szemcseméretű részecskék, aeroszolok belélegezve jutnak a tüdőbe, a léghólyagocskákon át a vérbe kerülve vérrögképződéshez is vezethetnek, így gyakoribbá válhat a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében fellépő halálozás. Ezeket a megállapításokat mind akut, mind krónikus megbetegedések vizsgálatai alátámasztják, a megbetegedési és halálozási, valamint a napi légszennyezettségi adatok összefüggésének statisztikai elemzéséből levont következtetéseket pedig toxikológiai vizsgálatok erősítik.
Az égésből származó, szénalapú részecskéknek gyulladást előidéző hatásuk van. A porrészecskékhez kötődő nitrátok, szulfátok és kloridok toxikus potenciálja kisebb. A porrészecskék a mérgező anyagokon kívül vírusokat, baktériumokat, gombákat adszorbeálhatnak – vagyis köthetnek meg a felületükön –, és így elősegítik bejutásukat a szervezetbe.
A rossz levegőminőség egyik fő oka az elavult fűtés. A szmogriadók jellemzően megsokasodnak télen, a fűtési időszakban, amikor a fák leveleinek szűrő hatása sem érvényesül. Az egyre aggasztóbb, ismétlődő szmogriadók, a rossz levegőminőség a múlté, ha megvalósul a Főtáv Zrt. stratégiai célja: az egységes távhőrendszer kiépítése.
A négy éve zajló tervezési folyamat eredményeképpen hazánk legnagyobb távhőszolgáltatója 2018-ban hozzákezdett a Kéménymentes belváros program megvalósításához, amelynek során a távhővezetéket Dél-Budáról az Erzsébet hídon át a pesti oldalra vezetik. Ennek célja közvetlenül az V. kerület, majd később a további belső városrészek, a VI., a VII., a VIII. kerület közintézményeinek, üzleti fogyasztóinak, végül társasházainak rákötése a hálózatra.
A stratégiai gerincvezetékek a tervek szerint első ütemben 2022-ig épülnek ki. Ezzel a Főtáv Budapest-szerte egyre szélesebb körben biztosíthatja a környezetbarát, energiahatékony, biztonságos, egyben versenyképes árú és minőségű távhőszolgáltatást. A több mint 40 milliárd forint összértékű – részben európai uniós, részben saját forrásból, valamint az Európai Beruházási Bank által nyújtott mintegy 19 milliárd forintnyi hitelből finanszírozott – beruházással néhány év alatt jelentősen javítható a főváros levegőminősége. Ez úgy érhető el, hogy a nyolc, szigetszerűen működő hőkörzetet összekötik, egységes hálózatot hozva létre. Így az V. és más belső pesti kerületekben, később pedig a rozsdaövezetekben lehet rácsatlakozni a távfűtésre.
A Főtáv Zrt. a Budapest Éghajlatváltozási Platform tagjaként tevékenyen részt vett Budapest klímastratégájának kidolgozásában. Az Erzsébet hídi stratégiai tranzitvezeték kiépítésével a belvárosban akár több tízezer lakás léphet majd be az egységes budapesti távhőrendszerbe. Budapest végre elfelejtheti a szmogriadót.
A levegőminőség javulása számokban kifejezve magáért beszél. A vállalat felmérései kimutatták, hogy 45 ezer gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre kapcsolása évente megközelítőleg 67 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátását eredményezi. Ezenfelül a becslések alapján éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerül a légkörbe. A távhőrendszer egységesítésével évente 150-170 kilotonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás, ellenben megmarad 25 millió fa, azaz 12 ezer hektárnyi erdő.
A hőgyűrűnek emellett számos más előnye is van. Az első, hogy jelentősen javul az ellátás biztonsága. Jelenleg a Főtáv erőművekből vásárolja a hőenergiát, és egy adott hőerőmű csak a hozzá tartozó hőkörzetet képes kiszolgálni. Amennyiben összekötik a hőkörzeteket, bárhol bármi baj történik, a hőenergiát el lehet juttatni egy másik pontba is, tehát szabadon közlekedtethető lesz. Amikor például egy erőműben kimarad a szolgáltatás, az egységes rendszerben a hőenergiát egy másik helyről szinte azonnal át lehet szállítani máshová.
A másik nagy előny, hogy a hőgyűrű piaci versenyt is gerjeszthet a szereplők, az erőművek, a hőtermelők között. Jelenleg aki ellát egy hőkörzetet energiával, szabott áron szolgáltat. Amennyiben az energia a rendszeren belül szabadon szállíthatóvá válik, a Főtáv attól veheti meg, aki olcsóbban kínálja, ez pedig árverseny kialakulását és vele az árak csökkenését eredményezheti.
A harmadik, hogy a hőgyűrű mentén nagyon sok új fogyasztó is elérhetővé válik, és bekapcsolható a távfűtésbe, a hálózat tehát tovább bővíthető.
A közszolgáltató cég arra is eltökélt, hogy a ma még csaknem 90 százalékban gázalapú hőtermelést csökkentse, és egyre több megújuló energiaforrást vegyen igénybe.
A munkálatok jó ütemben haladnak. A hőkörzetek összekapcsolásának részeként 2018-ban elkészült a XIII. kerületi Tahi utcai kapacitásbővítés 1,2 kilométer hosszon. A Kispest–Angyalföld stratégiai gerincvezeték jelenleg 2,5 kilométer hosszon épült ki a Városligetben, amellyel a meglévő és épülő kulturális létesítményeket, közöttük az állatkerti biodómot látják el távfűtéssel és hűtéssel. Ugyanennek a gerincvezetéknek egy másik, 1,3 kilométeres szakaszát is befejezték a X. kerületi Kőbányai úton, eljuttatva a távhőt az Eiffel-csarnokba. Ugyancsak kiépítettek 1,2 kilométernyi vezetéket a ferencvárosi Vágóhíd utca és a józsefvárosi Orczy tér között, elsőként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem távfűtésére.
A közelmúltban olyan nagy fogyasztók csatlakoztak a távfűtésre, mint az Etele Plaza, lakóparkok sora, így a Kopaszi-gát mellett épülő BudaPart, valamint a Papp László Budapest Sportaréna, a BOK-csarnok, a Körcsarnok és a hamarosan elkészülő Puskás Aréna fűtését is az új rendszer biztosítja.
Amennyiben a következő években a Főtáv az úgynevezett rozsdaövezeteket, az elhanyagolt, ma még hasznosítatlan ipari területeket is behálózza, megvalósulhat az egyik legfontosabb cél: Budapest megközelítheti vagy akár el is hagyhatja Bécset az életminőségi rangsorban.
