A munkavégzés és a pihenés joga

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat felmérései szerint Európában Magyarországon dolgoznak a legtöbben vasárnaponként. Ez elsősorban a kereskedelemben dolgozókat érinti. A Kereszténydemokrata Néppárt kampányt indított annak érdekében, hogy a vasárnap végzett munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsák vissza, ezért kezdeményezik a kereskedelmi törvény, és a Munka törvénykönyve módosítását, s az alkotmánybírósághoz fordulnak.

A vasárnapi nyitva tartás melletti legfőbb érv, hogy a vasárnap szó eredete is azt jelöli, ez a nap hagyományosan a kereskedelemé, mivel a vasárnap szavunk a „vásár”-ból ered. Azt már kevesen tudják, hogy a „vásár” napokkal Szent István királyunk a templomba járást segítette elő. A misék után vásárt tartottak a templom melletti téren. Így lett a vásárnap az „Úr napja”. A kereszténység elterjedésével azonban ez a nap ünneppé vált. Már Szent László több intézkedést hozott a vasárnapi vásározás ellen. Törvényben rendelte el, hogy a vasárnapokon és ünnepnapokon vásárra menők lovukat veszítsék el, a kereskedők sátrait pedig bontsák le. A vásár napját a hét más napjaira tették át. Ennek emlékét a falunevek is megőrizték: Vásárhely, Hetvehely (Hétfőhely), Kéthely (a keddi vásárnapból), Szerdahely, Csütörtökhely, Szombathely.

Újra küzdeni kell

„És a hihetetlen valóságra vált: Magyarországon, ha részben is, végrehajtották a törvényt. Amiért évekig küzdöttünk, íme elértük” – hirdeti címlapon a Kereskedelmi Alkalmazottak Lapja 1903-ban. Száznégy évvel ezelőtt sikerült elérni a vasárnapi munkaszünet általánossá tételét. A rendszerváltozás óta azonban egyre inkább fellángol a társadalmi vita e kérdéskörben. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) azóta harcol a kereskedelemben dolgozók és családjaik pihenését biztosító vasárnapi zárva tartásért. 2004-ben százezer aláírást gyűjtöttek. A szervezet most támogatja a KDNP-t, és bíznak abban, hogy a többi politikai erő is felismeri az ügy társadalmi fontosságát. A kampányhoz csatlakozott még a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a 2005-ben az MSZP-vel választási szövetséget kötött Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is.

Frivaldszky Gáspár, a KDNP munkajogi szakértője, a „Szabad vasárnapért” felelős kampány koordinátora lapunknak elmondta, a párt intenzív kampánnyal 2008. május 31-ig eredményeket szeretne elérni. Ez a nap II. János Pál pápa „A vasárnap megszenteléséről” szóló apostoli levele megjelenésének 10. évfordulója. Az apostoli levél központi gondolata, hogy a polgári törvényhozásnak úgy kell megszervezni a vasárnapot, hogy tartózkodni tudjunk a „testi-lelki pihenést lehetetlenné tevő munkától.”

Frivaldszky Gáspár szerint mégsem csak vallási kérdésről van szó, hiszen a vasárnapi pihenőnap kultúránk és társadalmunk olyan vívmánya, amely a nem hívő emberek életét is érinti.

– Az Eurostat felmérései szerint nincs még egy olyan ország Európában, ahol annyian dolgoznának vasárnaponként, mint nálunk. Hazánkban megközelítőleg félmillió munkavállaló dolgozik rendszeresen vasárnap, alkalmanként pedig közel egymillió. Ha a családtagokat is figyelembe vesszük, több mint hárommillió embert érint ma Magyarországon a vasárnapi munka – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Alkotmányos jogok

A vasárnapi munkát a Munka törvénykönyve szabályozza, míg a nyitva tartásról a kereskedelmi törvény rendelkezik. A kereskedelmi törvény korlátozás nélkül lehetővé teszi a boltoknak, hogy vasárnaponként nyitva tartsanak, így vasárnap bárkinek elrendelhető a munkavégzés. A KDNP kezdeményezni fogja a kereskedelmi törvénynek és a Munka törvénykönyvének a módosítását is. – A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint: a szabad vallásgyakorlás jogát, a pihenéshez, a szabad időhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való jogot is. Ezért az alkotmánybírósághoz kívánunk fordulni – közölte Frivaldszky Gáspár.

Kérdésünkre, miszerint milyen döntést várnak az alkotmánybíróságtól, úgy válaszolt, hogy a szlovén és a német alkotmánybíróság már kimondta, fontos alkotmányos érdek a vasárnapi pihenőnap, így meggyőződésük, hogy a magyar alkotmánybíróság is hasonlóképpen dönt majd. A befektetők természetesen elvárnák, hogy a dolgozó az év 365 napjából 365 napot dolgozzon. Hardy Mihály, a Tesco szóvivője saját felmérésre hivatkozik, amely szerint a vásárlók több mint 80 százaléka tartja fontosnak, hogy vasárnap is nyitva legyen az üzlet. Ez azonban olyan, mintha a kábítószert fogyasztókra hivatkozva indokolná valaki a kábítószer forgalmazásának szükségességét.

Kérdőíves felmérést végzett a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége is. A vállalkozók többsége, 56 százalék a vállalkozói szabadság megsértéseként értékeli a vasárnapi zárva tartást. A válaszadók másik fele, 44 százalék viszont egyetértene a vasárnapi zárva tartással, mondván, a vasárnap a vállalkozónak is vasárnap legyen.

A Medián 1200 fő megkérdezésével végzett felmérése szerint a magyarok 37 százaléka ellenzi a bevásárlóközpontok vasárnapi nyitva tartását, 58 százalék helyesli. A 60 éves és annál idősebb lakosság körében a megkérdezettek 47 százaléka értett egyet azzal, hogy a boltok vasárnap zárva legyenek. Azok közül, akik egyáltalán nem szoktak vasárnap vásárolni, a megkérdezettek 73 százaléka támogatja a boltok vasárnapi zárva tartását. Érdekesség, hogy még azok közül is, akik általában vasárnapra ütemezik a nagyobb bevásárlásokat, 9 százalék úgy nyilatkozott, hogy megtiltaná a vasárnapi nyitva tartást.

Sáling József, a KASZ elnöke szerint ezek az arányok változni fognak a korlátozást támogatók javára a kampány, a társadalmi összefogás eredményeként. Egyre többen fogadják majd el, hogy azokat, akiknél nem feltétlenül indokolt, nem lehet vasárnapi munkavégzésre kötelezni.

Érvek és ellenérvek

Lapunk is megkérdezett néhány vasárnapi vásárlót és dolgozót, mi a véleményük a kezdeményezésről.

– Nekem ne mondja senki, hogy még nem járt úgy, hogy a vasárnapi rakott krumplihoz félretett tejfölt a családtagok szépen, csendben elfogyasztották – érvel egy családanya.

– Nincs időm hétköznap vásárolni, ezt csak hét végén tehetem meg. Hadd döntsem már el, hogy szombaton kirándulok és vasárnap vásárolok, vagy fordítva. Mi lesz a következő? Hétfőnként adásszünet? Péntekenként kötelező böjt? – kérdezi felháborodva egy férfi.

– Érdekes világ lenne, ha vasárnap bezárnának a kórházak, rendőrségek, nem dolgoznának a tűzoltók, határőrök, nem lenne tömegközlekedés sem – mondja egy fiatalember. – Nekem van egy üzletem, munkaadó vagyok, mégis támogatnám a vasárnapi zárva tartást. Mindenkinek legyen meg a lehetősége arra, hogy együtt lehessen a családjával. Végtelenül utálom ezt az egész túlhiszterizált fogyasztási lázat. Ha nem sikerül elérni, hogy vasárnap zárva legyenek a boltok, akkor legyenek nyitva a hivatalok, bankok is, nehogy már ne intézhessem az ügyeimet bármikor, kedvem szerint. Kíváncsi vagyok, mit szólnának ehhez azok, akik már fél négykor úgy néznek az ügyfélre, mint egy véres rongyra.

Két üzlethálózat érvel a vasárnapi nyitva tartás korlátozása mellett. A Reál Hungária Élelmiszer Zrt. szerint a vasárnapi forgalom ingadozó és kiszámíthatatlan, ezért az ilyenkor felmerülő plusz bérköltségek gyakran nem állnak arányban a forgalommal. A CBA üzletlánc is támogatja a kezdeményezést. Neubauer Katalin, a CBA kereskedelmi vezérigazgatója szerint azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek esetén a vállalkozó és a segítő családtagok dolgoznak, engedélyezni kell a vasárnapi nyitva tartást. Aki tehát elfelejtette a vasárnapi rakott krumplihoz a tejfölt megvenni, a kisboltokban ezt továbbra is megtehetné.

Tévhitek és igazságok

A felmérések nem támasztják alá azokat az érveléseket, hogy vasárnap vásárolunk a legtöbbet. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint leginkább pénteken vásárolunk. Ezen a napon a heti forgalom 18 százalékát bonyolítják le az üzletek. Csütörtök és szombat is a kedvelt vásárlási napok közé tartozik, ezeken a napokon 16 százalékos a forgalom. Vasárnap az összforgalom mindössze 4 százaléka zajlik.

Az emberekben élő újabb tévhit a kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy ezek után vasárnap senki nem fog dolgozni és semmi nem lesz nyitva. Erről szó sincs. Nem az a cél, hogy senki ne dolgozzon vasárnap. Vannak olyan szolgáltatások, amelyekre mindennap szükség van. A kampány rámutat, a vasárnapi munkavégzés csak ott fogadható el, ahol a lakosság életének és biztonságának védelmét, vagy nem halasztható társadalmi igények kielégítését kell biztosítani. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, a munkavállalók szívesen dolgoznak hét végén, éppen a többletbér miatt, s ha a vasárnapi munka megszűnne, akkor azok, akik két-három vasárnapot is bevállalnak, jelentős többletkeresettől esnek majd el. A dolgozóknak azonban erről egészen más a véleményük:

– Bár a vasárnapokra jobb bért kapunk, nekem többet érne, ha otthon lehetnék a kisfiammal – mondja kérdésünkre egy pénztáros hölgy.

– Nem a vasárnapi nyitva tartással van a baj, hanem az alacsony bérekkel. Bármelyik kollégám szívesen vállalná a vasárnapokat normális bérezés mellett – mondja egy középkorú férfi eladó. Tévhit tehát az is, hogy a munkavállalóknak megéri vasárnap dolgozni. 2004-ben a kereskedelmi alkalmazottak közép-európai szakszervezetei felhívást tettek közzé a vasárnapi munka korlátozásáról. A nyilatkozat megállapítja, hogy egyes tagállamokban az alacsony bérezés és a magas létfenntartási költségek miatt az emberek vasárnap azért dolgoznak, hogy élni és túlélni tudjanak. A magyarországi viszonyokra ez különösen igaz. A kereskedelemben dolgozók esetében hazánkban a vasárnapi pótlék átlagosan bruttó 1800 forint. Valljuk be, ez túlélésre sem elég.

Lass Gábor