Fotó: MTI, szerk.
Hirdetés

Napirend előtti felszólalásában kifogásolta, a törvény lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság tagjait kérésükre a köztársasági elnök kúriai bíróvá nevezheti ki, így már legfőbb bírói fórumot is politikai kinevezettekkel tölthetik fel.

Bírálta az angolszász jogból ismert precedensrendszer bevezetését a magyar jogba, amellyel minden kúriai döntés kötelező lesz az alsóbb bíróságoknak. Joga lesz minden közhatalmi szervnek alkotmányjogi panasz benyújtására – sorolta a problémákat, mézesmadzagnak nevezve azt, hogy közben szerepel a javaslatban a bírák és ügyészek béremelése.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelt, hogy a képviselő felszólalása bármilyen sci-fi magazinban megállta volna helyét. Szerinte az ellenzék az elmúlt 9 évben az igazságszolgáltatás függetlensége miatt károgott, de egyetlen konkrét ügyet nem tudtak mondani, amikor az ítélkezést politikai oldalról befolyásolták volna. Hangsúlyozta, a bírák kiválasztása nem változik és az egységes joggyakorlattól is lehetőség lesz továbbra is eltérni, csak indoklással.

Közölte, ma háromezer bíró van Magyarországon, az Alkotmánybíróságnak pedig csak 15 tagja van. Az alkotmánybíróknak megbízatásuk lejártakor olyan életpályát kell biztosítani, amelye illeszkedik az addig végzett tevékenységükhöz – indokolt. A törvényre azért van szükség, mert egységes maradt a bírósági rendszer és ehhez hozzá kellett igazítani a jogorvoslati rendszert – magyarázta.