Voltunk, vagyunk, leszünk

Folyamatosan omlanak össze a finnugrista őstörténeti dogmák a Magyarságkutató Intézet korszerű tudományos vizsgálatainak köszönhetően. Legutóbb a tekintélyes Current Biology nemzetközi szakfolyóiratban jelentettek meg áttörést hozó szakcikket az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársai arról, hogy a Kárpát-medencében feltárt 265 emberi maradvány teljes genomszintű elemzésével a jelenleg lehetséges legnagyobb pontossággal rekonstruálták a hun és az avar kor, valamint a honfoglalásnak nevezett időszak népességtörténetét. A vizsgálat során a minták teljes örökítőanyag-készletét közel 3000 ősi mintával és Eurázsia minden ma élő népcsoportjának genomjával vetették össze. A kutatás feltárta és bizonyította az ázsiai és az európai hunok azonosságát, valamint a hun–avar–magyar rokonságot és folytonosságot.

Április végén ugyancsak szenzációs eredményről számoltak be a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének tudósai a neves Molecular Genetics and Genomics szaklapban közzétett, Török Tibor, Maár Kitti, Varga István Gergely és Juhász Zoltán által jegyzett szakcikkükben. A kutatók 72 ősi és ma élő populáció 16 ezer úgynevezett mitogenomból álló adatbázisát hozták létre és vizsgálták meg ezek lehetséges genetikai kapcsolódásait egy mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. A XXI. századi informatika bevetésével olyan algoritmust alkottak, amely tévedhetetlenül fölismer minden haplocsoport-összefüggést. Haplotípusnak nevezik a csak apai vagy csak anyai ágon öröklődő és változatlan formában, tehát nyomonkövethetően továbbörökített gének együttesét. A jellemzően együtt öröklődő haplotípusok együttese a haplocsoport, aminek ismeretében pontosan meghatározható egy-egy populáció eredete.

Az így kidolgozott algoritmus segítségével csoportosítani lehetett a hasonló haplocsoport-eloszlást mutató egykori és mai népességeket, és feltárult az eloszlás központi tengelye, vagyis fény derült arra, hogy a ma élő populációk mely ősi népességek keveredéséből eredeztethetők, sőt a keveredések arányai is kiszámíthatók immár.

Mindez nemzetünk vonatkozásában azt eredményezte, hogy kiderült, a mai magyarság legnagyobbrészt a Kárpát-medence rézkori-bronzkori alapnépességétől származik, vagyis őseink legalább hatezer éve élnek itt folyamatosan, a keletről érkező bevándorlási hullámok pedig nem módosították jelentősen a Kárpát-medence genetikai állományát, hanem beleolvadtak, köztük a szintén a Magyarságkutató Intézet által bizonyítottan hunrokon Turul-dinasztia vezette magyarság. Fontos tény, hogy a keletről beérkező népcsoportok nem folytattak hódító harcokat az itt élő őslakossággal, aminek az a magyarázata, hogy ezek a népek valójában visszatérő rokonok voltak, nem pedig idegenek.

Kimondható, a mai magyarok döntő hányadban a Kárpát-medence legalább hatezer éves őslakosságának közvetlen leszármazottai, amit – ahogy a szakpublikációból kiderül – a népzene is alátámaszt. Juhász Zoltán fizikus, népzenész, népzenekutató és munkatársai az említett algoritmus segítségével az egyes kultúrák népzenekincse jellegzetes dallam- és ritmusszerkezetének vizsgálatával feltárták, hogy ezen elemek terjedése és jelenléte kapcsolódik az egykori népességmozgásokhoz.

A mindössze négy éve működő Magyarságkutató Intézet a legkorszerűbb módszerekkel, számos tudományág együttműködésével alapvetően átírta és megcáfolta a mintegy 150 éve megcsontosodott hamis eredettörténeti dogmákat, és igen jelentős mértékben igazolta ősi krónikáink, legendáink, népdalaink, népmeséink és egész néprajzunk hitelességét.

– A magyar az egyik legősibb nemzet, amelynek származásában több egykor élt népnek volt szerepe. Helyünk van Európában, amelynek egyik legnagyobb tudású, értékteremtő hagyományú és szabadságszerető, legbüszkébb és a Kárpát-medence legnagyobb létszámú nemzete vagyunk – mondta korábban a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor a Demokratának adott interjúban.

Aláhúzza a főigazgató szavait Ferenc pápa azon kijelentése, amit Orbán Viktor miniszterelnök újraválasztását követő látogatásakor mondott: „Ezt a domborművet én magam választottam önnek a Vatikán műhelyéből. Szent Mártont ábrázolja, aki egyébként magyar ember. Jó, tudom, Pannónia római provincia volt, de mégis, ti Szent Márton népe vagytok.” A IV. század elején, 700 évvel ezelőtt élt püspök magyar származására történő hivatkozás a legújabb kutatási adatok fényében már nem költői túlzás a keresztény egyház fejétől, hanem olyan feltehetően létező dokumentumok alapján tett kijelentés, amelyeket eddig nem ismertünk. Nem jöttünk és nem is mentünk tehát, mert mi mindig itthon voltunk. De ami ennél is fontosabb, egy legalább hatezer évre visszatekinteni képes népet érjen akárhányszor akármilyen sorscsapás, ha eddig képes volt túlélni a szülőhelyén, akkor egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy az elkövetkezőkben is képes lesz. Ennek pedig már nemzetstratégiai jelentősége van.