Von der Leyen más, mint Juncker
Az előzőnél jobb, de továbbra is balra húz az Európai Bizottság, míg Magyarország pozíciója erősödött, derül ki az Alapjogokért Központ friss kutatásából.
A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság leköszönésével a megosztottság és a kudarcok öt éve ér véget, és bár az új EB továbbra is inkább balliberális oldalra húz, leheletnyivel közelebb áll a középértékhez, mind elődje – derül ki az Alapjogokért Központ frissen közzétett kutatásából.
– A migrációs válság nyomán megrendült a biztonság, veszélybe került a schengeni övezet mozgásszabadsága, legutóbb Dánia vezette be újra az ellenőrzést Svédországgal közös határszakaszán. A Brexittel az Európai Unió második legnagyobb gazdasága távozik a közösségből, lassul az EU gazdasága, miközben jelentősen erősödött a nyugat-kelet-megosztottság – sorolta az elmúlt öt év negatívumait Pócza István politológus.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője figyelmeztetett, hogy a német Ursula von der Leyen vezette új, december 1-jén hivatalba lépő Európai Bizottság összetétele is számos kockázatot hordoz. A 27 tagú Európai Bizottságban csak 10 néppárti és egy konzervatív frakcióbeli biztos kapott helyet, a többséget a balliberális oldal adja. Ráadásul a bizottság első alelnöke a szocialista Frans Timmermans, a jogérvényesülést felügyelő portfóliót a belga liberális Didier Reynders kapta, a belügyekért a svéd szocialista Ylva Johansson felel.
Pócza István szerint mégis indokolt az óvatos optimizmus, hiszen Magyarország pozíciója erősödött, a Várhelyi Olivér által betöltött szomszédságpolitikai és bővítési biztosi tisztség az egyik legfontosabb. Nagy eredmény, hogy magyar közreműködéssel sikerült megbuktatni a csúcsjelölti rendszert.
A várható irányvonal feltérképezése érdekében az Alapjogokért Központ több tucat órányi hanganyag és több száz sajtónyilvános megszólalás alapján, főként az európai biztosi meghallgatásokon elhangzottakra fókuszálva megrajzolta az EB tagjainak politikai profilját, mondta Panyi Miklós, az intézet nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese.
A kutatás során 8 + 3 téma szerint helyezték el az új biztosokat egy 1-től 5-ig skálázott tengelyen, ahol az 1-es érték jelenti a föderalista-globalista elkötelezettséget, az 5-ös pedig a szuverenista-nemzeti beállítottságot. A felmérés alapján a december 1-jén hivatalba lépő Európai Bizottság a migráció és határvédelem, illetve a terrorizmus és biztonság témakörében egyaránt 2,3-as, a betelepítési kvótát illetően 2,2-es, a nyílt társadalom vonatkozásában 1,9-es, a házasságot és a családot illetően 2,5-ös, a családtámogatások összefüggésében 2,4-es, az európai kultúra védelmének kérdésében 2,4-es, Európa jövőjéről szólva pedig 2,7-es értéket kapott. További vizsgált témakör volt a fenti törésvonalakkal le nem képezhető klímavédelem (2,2), az EU bővítése (3,4) és a közös védelem (3,2). Mindezeket összesítve az Európai Bizottság az 1-5 skálán 2,3-as értéket kapott.
A kutatás hangsúlyozza, hogy mivel a középérték a 3-as lenne, az elért pontszámból kitűnik, hogy az új Európai Bizottság meghatározóan balliberális-föderalista testület. Elnöke, Ursula von der Leyen 2,8-as osztályzatot kapott. A legmagasabb, 4,3-as értéket Várhelyi Olivér érte el, a legalacsonyabb, mindössze 1-es minősítést az egyenlőségért felelős máltai szocialista Helena Dalli kapta.
A Demokrata kérdésére – miként pozicionálható az új Európai Bizottság a hatáskörén túlterjeszkedve gyakran az EU kormányaként viselkedő Juncker-féle testülethez képest – Pócza István leszögezte, hogy az uniónak nincs kormánya, ilyen jogállás nem létezik a közösségről szóló szerződésekben. Veszélyesnek nevezte, hogy a Momentum politikusai ennek ellenére következetesen és tudatosan ilyen értelmű terminológiát alkalmaznak.
– Összességében az új bizottság leheletnyivel közelebb áll a középértékhez, mind elődje – mondta Pócza István.
Panyi Miklós hozzátette, az úgynevezett jogállamisági ügyekben Ursula von der Leyen várhatóan nem erőlteti majd a boszorkányüldözést.
