Az MSZP-ben egyre többen keresik a menekülés útját

Újabb két embert helyezett előzetes letartóztatásba a Csongrád Megyei Bíróság Zuschlag-ügyben. Ezúttal Zuschlag titkára, Lados István és a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista tagja, Katus Ferenc került fogdába. Gyurcsány Ferenc is reagált a történtekre, összehívta az egykori magas rangú állambiztonsági szolgálatnál ténykedő személyekből álló személyes tanácsadói testületét. Kiadták az úgynevezett vörös kódot. Ez már Gyurcsány Ferenc menekülőútja.

Szabó Károly, a kiskunhalasi MSZP-szervezet tagja szerint a város Zuschlag sújtotta övezetté vált. Nem most, hanem már több évvel ezelőtt. Zuschlag János ugyanis mindig arra törekedett, hogy kiszorítsa az idősebb MSZP-tagokat a párt döntéshozó pozícióiból, és ő, illetve a körü­lötte gyülekező fiatalok vegyék át az irányítást. Ennek érdekében fiktív tagfelvételekkel operáltak, amivel jelentősen megnövelték a hozzájuk kapcsolódó küldöttek számát a megfelelő pártfórumokon. Feltűnt, hogy a küldöttek semmilyen napirendi ponthoz nem szóltak hozzá érdemben, csak szavaztak. A jelenléti ívek szerint sok küldött nem is az MSZP, hanem a Fibisz tagja volt. Mindez nagyon hasonlított ahhoz, ahogy Szombathelyen próbálta megváltoztatni tíz fiktív szervezet megalakításával a párton belüli erőviszonyokat Zuschlag János.

Szabó Károly elmondta, volt olyan vállalkozó, aki kétségbeesve keresett segítséget az MSZP helyi szervezetében, amikor Zuschlag kénytelen volt lemondani országgyűlési képviselőségéről a holokausztra tett megjegyzése után. A vállalkozó elmondta, Zuschlag János jelentős pályázati összeget ígért neki, de lemondásával mindez elúszni látszott. Van ilyen, nyugtatta meg a vállalkozót Szabó Károly. A férfi azonban hozzátette, ő már előleget is adott Zuschlagnak. Szabó Károly erre azt felelte, akkor forduljon a bírósághoz.

Gyurcsány nyomdokain

Zuschlag János már 2002 novemberében keményen beavatkozott a kiskunhalasi önkormányzat munkájába mint országgyűlési képviselő. Levelet írt Várnai László MSZP-s polgármesternek, amelyben meghatározta, hogy melyik vállalkozói körrel létesítsen kapcsolatot az önkormányzat. Figyelmeztette, hogy komoly forrásokat csak az államtól kaphatnak a vállalkozók, ebben szívesen segít, de csak megbízható embereknek. Módosíttatni akarta az önkormányzat működési szabályzatát, hogy ő is beleszólhasson a kistérségi iroda munkájába, s lobbizott egy csatornázási cég ügyében, s hogy sarokba szorítsa Várnai Lászlót, közölte, a vállalkozás nemcsak az ő személyes bizalmát bírja, de a Medgyessy-kormányét is.

A fiatal politikus meggazdagodását Kiskunhalason is érzékelték az emberek. A mindössze 30 éves Zuschlag János 2002 után, pestiesen szólva, olyan gyakran váltogatta az autóit, mint más a fehérneműjét. Egy használt Fiat Bravótól egy Volkswagen Passaton át eljutott az Audi A8-ig is, legutóbb pedig már egy 525-ös BMW-t vezetett. Ezt nem lehetett nem észrevenni. A vagyonbevallásában szereplő takarékbetéteken is jelentős gyarapodás mutatkozik. 2002-ben mindössze 150 ezer forintos megtakarítása volt, félmilliós tartozással. Legutóbbi bevallásában viszont már 30 millió forint pihen a takarékbetétben, 5 millió készpénzben, és feltüntetett 20 millió adósságot is. 2007-re már ingatlanja is volt a képviselőnek, egy 3500 négyzetméteres gödöllői építési telek.

A 2006-os önkormányzati választásokon Szilágyi Pál Ferenc győzött Zuschlag János ellen saját választási körzetében, Kiskunhalason. Szilágyi Pál Ferenc szerint Zuschlag azt akarta tenni Kiskunhalason, amit Gyurcsány Ferenc tett a párt országos szintjén. Azaz kilökni az öregeket, és saját vazallusaira támaszkodva kiépíteni a maga politikai-gazdasági birodalmát. Ennek az alapköveit jelentették volna azok az egyesületek, civil szervezetek, amelyek ellen ma nyomozás folyik, s amelyeket a Zuschlag János által kijelölt fiatal pártkatonák vezettek.

Érdekes volt annak az irodának a sorsa is, amelyben több, Zuschlag János nevéhez köthető egyesület is helyet kapott, s amelynek avatásán megjelent Gyurcsány Ferenc, akkori ifjúsági miniszter is. Az ünnepélyes esemény után azonban mély csönd következett, a beígért ifjúsági szolgáltatások nem indultak be, vagy ha igen, akkor hamarosan megszűntek. Számos diák kereste fel csalódottan a Fidesz helyi szervezetét, mert például a pályaválasztási tanácsadás sem működött. És elhalt a helyi ifjúsági lap is. Most a Fidesz-vezetésű városi önkormányzat próbálja mindezt rendbe hozni.

Az ifjúsági szervezetek körüli, Zuschlag Jánossal összefüggésbe hozott pénzügyi botrányok, valamint a kiskunhalasi szocialista önkormányzati képviselőről, Weiszenberger Lászlóról készült videó, amelyen a pályázati pénzek leosztásáról beszélt, rendkívül sokat ártottak Kiskunhalasnak. Hasonló botrányokra számíthat Budapest is, ha körvonalazódik, hogyan és kin keresztül vándoroltak a városházáról milliók az ügyészség által vizsgált egyesületekhez.

Eddig kevés szó esett ezekről. A fővárosi Fidesz-frakció egyelőre két esztendő, a 2002-es és a 2003-as év kiutalásait vizsgálja, mondta Papcsák Ferenc képviselő. 2002-ben 6 millió, 2003-ban pedig 10,6 millió forintot kaptak ezek a szervezetek. Ha a további éveket is figyelembe vesszük, akkor körülbelül 20 millió forinthoz juthattak összesen. György István, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság fideszes elnöke azonban állítja, mindez csak a jéghegy csúcsa. A pénzt a Városrendészeti Bizottságtól kapták pályázati úton a Zuschlaggal összefüggésbe hozott szervezetek, köztük olyanok is, amelyek nem is fővárosi bejegyzésűek, pedig ez pályázati feltétel volt.

A miniszter közbelép

Gyurcsány Ferenc kormányfő azt állította, meghallgatásakor az ügyészségen a pályázatok elbírálásáról beszélt. Azt mondta, nagyüzemben zajlottak az értékelések, így ő nem tudta, hogy a közpénzzel támogatott egyesületek egy része fiktív szervezet volt. Meglehetősen halvány magyarázkodás ez, mivel a nyertes pályázók névsorát csak az ő ellenjegyzése után lehetett nyilvánosságra hozni. És csak az ő ellenjegyzése után kezdődhettek meg a kifizetések.

Gyurcsány Ferenc csak látszólag tudja tehát kivonni magát a felelősség alól. Az 1997. évi LXXIX. törvény szerint a miniszteri tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Ocsovai Tamás, a sporttárca egykori államtitkára pedig az ügyészségnek tett vallomásában éppen arról beszélt, hogy a miniszter szobájában egyeztettek a pályázatok elbírálásáról, a tárcavezető jelenlétében. Ezt a rendszert erősítette meg lapunknak a tárca egyik volt középvezetője is, aki elmondta, minden úgy igaz, ahogy Ocsovai állítja.

Topolánszky Ákos, az ifjúsági tárca egykori közigazgatási államtitkár-helyettese a politikai alapú pénzmozgásokról szólva közölte, Gyurcsány Ferenc sportminiszterként személyesen hívta fel őt telefonon, milyen kellemetlen számára, hogy Gyárfás Tamás nem kapta meg a St. Plusz Kft. által pályázott 4 millió forintot, amelyet drogprevenciós célokra szeretett volna felhasználni. Miután Topolánszkyt kirúgták a tárcától, kifizették Gyárfásnak a kért összeget.

Így mentek a dolgok a minisztériumban. Szilvásy György, akit Gyurcsány közigazgatási államtitkárnak vitt a sportminisztériumba, maga ismerte el, hogy jelentős döntési jogköröket vont magához. Az ötmillió forint feletti kifizetéseket például csak az ő ellenjegyzésével lehetett kiutalni. Gyurcsány Ferenc önmaga védelmét a pályázatok nagyüzemi elbírálására építette. Az idézett két konkrét eset, valamint egykori államtitkárának vallomása azonban erősen megkérdőjelezi a kormányfő állítását.

Tudják a dolgukat

A pártutasításos pénzelosztás nemcsak az ifjúsági tárcánál, hanem a Belügyminisztériumban is működött. 2005 őszén a tárca Országos Bűnmegelőzési Központja pályázatot hirdetett a települések közbiztonságának javítására. Az esztergomi önkormányzat egy szakmai szempontból magas színvonalú pályázatot nyújtott be, amit a központ koordinációs főosztálya több millió forintos támogatásra javasolt. Az értékelés során Gál Zoltán korábbi szocialista belügyminiszter hasonló pártkötődésű féltestvére, dr. Bényiné Cserepi Mária is támogatta a fideszes vezetésű város pályázatát. A támogatói szerződések aláírása előtt azonban csörgött a telefon. A vonalban Lamperth Mónika titkárságáról a miniszter kabinetfőnöke, Szanetner Iván jelentkezett be. Az aláírást előkészítő munkatárs közölte, a miniszter asszony nem támogatja az ellenzéki irányítású település pályázatát. Az odaítélt összeget megfeleztette és két szocialista irányítású településnek adta oda a belügyminiszter.

Hogy mennyire aprólékosak a szocialista döntéshozók nemcsak a pályázati pénzek odaítélésekor, hanem egy egyszerű kitüntetés adományozásakor is, arra egy másik példa szintén a Belügyminisztériumból. A bűncselekmények áldozatainak napján, február 22-én a belügyminiszter kitünteti azokat, akik kiemelkedően sokat tesznek az állampolgárok védelméért, a közbiztonságért. Tavaly az elismerésre a szakmai körök támogatásával Siófok fideszes polgármesterét, Balázs Árpádot és Tiszafüred első emberét, Pintér Erikát terjesztették fel. Lamperth Mónika azonban ismét közbelépett. Elutasította Balázs Árpád kitüntetését, arra hivatkozva, hogy nem tüntetnek ki a választások évében egy ellenzéki polgármestert, akármilyen jó munkát végzett is.

Lamperth Mónika, aki belügyminiszterként elévülhetetlen szolgálatot tett pártjának és kormányának, a 2006-os önkormányzati választások után ígéretet tett: „Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban. Bízzatok bennem, tisztességes javaslatot teszünk le az asztalra, és fogunk erről egyeztetni frakciókeretben is, ha kell, választmánykeretben is. (…) Olyan módosítás lesz, ami áthúzza azt az újságokban, címlapon megjelent állítást, hogy majd innentől megnézhetjük magunkat, mert a Fidesz fogja osztani a pénzt.”

Lamperth bebizonyította, hogy tudja a dolgát… Nem volt nehéz a feladat, mert a modell már megvolt. Mindezt a Zuschlag-féle rendszerben kísérletezték ki.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, az uniós pályázatok szakértője szerint az a baj, hogy politikai szereplők döntenek az uniós pénzek odaítéléséről, s a kormány minden szinten beépítette saját embereit a döntési mechanizmusba. A pályázatokat először külső szakembereknek adják elő minősítésre, de természetesen már az sem közömbös, hogy melyik szakembert bízzák meg ezzel a munkával. Az előminősítés alapján aztán a kormány által kijelölt tagokból álló bírálóbizottság dönt a pályázat sorsáról. Éppenséggel lehetőség van arra, hogy külső megfigyelő is ellenőrizze a döntés megszületését, csakhogy a megfigyelőt is a kormány küldi. A pályázók természetesen fellebbezhetnek, ám a döntés joga ezúttal is ahhoz a bizottsághoz kerül vissza, amelyik már korábban döntött a pályázatról. Egy úgynevezett monitoring bizottság is működik a rendszerben: ebben öt volt miniszter foglal helyet, köztük Magyar Bálint is. Itt tehetnek panaszt a visszautasított pályázók. Mivel ez is balliberális szervezet, nem kétséges az eredmény.

A rendszert többszörösen túlbiztosították. Nemcsak a kistérségi megbízotti pozíciókba, hanem a helyi vidékfejlesztési irodákba is pártkötődés alapján nevezték ki a vezetőket. Ráadásul a kormány mind a hét regionális fejlesztési tanácsban kialakította a saját többségét. Így garantált, hogy a források MSZP-közeli körökhöz kerülnek.

A gépezet csak akkor akad meg, ha túlságosan mohó valaki. A pályázaton nyertes vállalkozó, aki nem hajlandó kifizetni a pénzmozgást igazgató szocialista politikust, ahogy ez történt Kiskunhalason Weiszenberger László esetében. Vagy Dögén, ahol az önkormányzat elbuktatta a vállalkozó pályázatát, mert az nem volt hajlandó visszaosztani a korábban kialkudott sikerdíj teljes összegét.

A Gyurcsány-kormány a legvégsőkig elment a politikai alapon kiépített hálózat megteremtésében. A 11 településből álló sarkadi kistérséget például azért akarta megszüntetni Nagy László MSZP-s képviselő javaslatára a kormány, hogy az innen felszabaduló forrásokkal megerősítse a szocialista vezetésű szeghalmi és gyulai kistérségeket. Az ügyben Sólyom László köztársasági elnöknek kellett közbelépnie, aki törvénytelennek nyilvánította a sarkadi kistérség beolvasztására vonatkozó kormányzati törekvést. A kistérség ugyan megmenekült, de most sorra utasítják el pályázataikat.

Nógrádi Zoltán véleménye szerint meg kell szüntetni a jelenlegi rendszert. Azt javasolja, hogy pályázati úton kiválasztott, szigorúan szakemberekből álló hálózat döntsön a közösségi pénzek felhasználásáról. A hatalom azonnal reagált a képviselő elképzelésére. Baráth Etele szocialista politikus megfenyegette az ellenzéki honatyát. Újabb adalék a történtekhez: Nógrádi Zoltánt és családját vagyonosodási vizsgálat alá vetették.

Mentőakció

Zuschlag János sorsában a Lendvai Ildikóval való beszélgetése jelentette a fordulópontot. Információink szerint az MSZP vezetése egy felfüggesztett ítéletet és egy multicégnél betöltendő csúcsvezetői állást kínált fel Zuschlag Jánosnak. A fiatal politikus azonban nem ment bele, mivel a felfüggesztett ítélet kettétörné politikai pályafutását. A megegyezés azonban sürgőssé vált, mivel a szervezett pénzmozgás nyomon követésében mind magasabbra futnak a szálak. A brüsszeli pénzek kiszervezése túllépett Zuschlagon és az ifjúsági források megszerzésére létrehozott egyesületi rendszeren. Szilvásy György titokminiszter ideges reakciója, hogy felhívta Topolánszky Ákost, és feltehetőleg nem barátilag, hanem mint a szolgálatokat irányító miniszter figyelmeztette terhelő nyilatkozatai baljós következményeire, ugyancsak erre utal.

Mellesleg a Nemzetbiztonsági Szolgálat már 2005-ben jelezte, hogy az uniós források körül maffiacsoportok ólálkodnak, melyek jó kapcsolatok kiépítésére törekednek a döntési pozícióban lévő politikusokkal. Nem véletlen, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetésének közelmúltbeli lefejezése előtt sokáig értetlenül állt a szakma és az ellenzék is.

Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója szerint a most kialakult helyzet sokban hasonlít az egykori Nyírfa-ügyre. A hatalom már a Nyírfa-ügyben is olyan üzenetet küldött, hogy baja lesz annak a szolgálati tisztnek – de magának a szolgálatnak is -, aki a politika és a politikusok közelébe jut. Földi László szerint akkor a társszervezetek vezetői a figyelmeztetések hatására nem mentek tovább az adott ügyben. A szolgálat egykori tisztje állítja, őket azért távolították el, mert a Nyírfa-ügyben jelentést készítettek.

Mit csináltak most a szolgálatok? Valószínűleg ugyanazt, mint annak idején Földiék. Dokumentálták az eseményeket, és feltárták a pályázati pénzek útját. Aztán 2007 júliusában Szilvásy Györgyöt Gyurcsány Ferenc megbízta a szolgálatok miniszteri felügyeletével. Szilvásy első körben menesztette a szolgálatok vezetőit. Demeter Ervin, a polgári kormány titokminisztere szerint Szilvásy nem tudott érdemi magyarázatot adni döntésére. A lefejezéssel felérő átszervezés a mostani események tükrében azonban új értelmet nyer: Gyurcsány Ferenc kiadta az utasítást, életbe kell léptetni a „vörös kódot”, szolgálati nyelven menteni kell a lebukottakat.

E célból a Demokrata információi szerint a múlt héten ismét ülésezett a kormányfő mögött működő több mint húsz főből álló operatív tanácsadó testület. Ennek tagjai igazi nagyágyúk, magas rangú egykori állambiztonsági emberek. Gyurcsány Ferenc érzi a vesztét. Kiskunhalason egy jelentéktelennek tűnő számlaüggyel kezdődött a történet, amelynek a vége akár a kormányfő bukása is lehet, amin már aligha segít a vörös kód hadművelet.

Sándor Csilla, Sinkovics Ferenc

A lengyel rémkép

A Zuschlag-ügy önmagában kevés lenne Gyurcsány Ferenc bukásához, véli szocialista informátorunk, mindez azonban felerősíti azokat a problémákat, amelyeket a jelenlegi kormány idézett elő. Egyelőre csak nyilatkozatokba burkolt próbálkozások folynak. Szili Katalin például kikérte magának a polgármesterség és a főállású képviselőség közötti választást, Szanyi Tibor pedig azt mondta, Gyurcsány nélkül is menni fog az élet.

Az MSZP attól fél, hogy Gyurcsány Ferenc távozása nem elégíti ki a Fideszt, illetve a polgári oldal szavazóit. Ők a Gyurcsány távozásával járó nagy eufóriában mindjárt hatalomváltást is akarnának. Tiltakozó tömegek lepnék el az utcákat, s beüthetne egy általános sztrájk is. És a köztársasági elnök az általános válság hatására feloszlatná a parlamentet.

A kormányzati hatalmat azonban nem szeretné elveszíteni az MSZP. Úgy tudjuk, a lengyel példa réme lebeg a párt tagjai előtt. Az ottani szocialisták ugyanis rossz kormányzásuk és számos korrupciós botrányuk következtében mindössze 11 százalékot szereztek a legutóbbi választásokon, s ma sem állnak jobban. A lengyel baloldal saját számításai szerint legfeljebb három választási ciklus után szállhat harcba újra a kormányzati hatalomért.

A Gyurcsányt váltó esélyesek névsora kibővült. Korábban Szili Katalin, Kiss Péter és Szekeres Imre neve merült föl. Azóta felzárkózott melléjük Gráf József agrárminiszter is, aki körül egy népes politikai csoport gyülekezik. Gráf és környezete úgy tervezi, újraindítják a hús- és élelmiszer-ellenőrzési akciókat, ami a hazai tenyésztők érdekeit védené. Elképzeléseik szerint ez jelentősen növelhetné Gráf József népszerűségét és társadalmi elfogadottságát.

Az MSZP-ben a korábbi harcias, Fidesz-ellenes hangok után ismét előkerült a német nagykoalíció modellje is. Akik beszélnek róla, azt mondják, olyan károk keletkeztek a magyar társadalom gazdasági és társadalmi rendszerében, amelyeket sem a Fidesz, sem egy Gyurcsány-mentes MSZP nem lenne képes egyedül helyrehozni.