Az évértékelőt is Orbán Viktorról másolta a baloldal
Orbán Viktor 1999-ben, tehát 23 éve honosította meg Magyarországon az évértékelő, korábbi nevén az országértékelő beszéd műfaját, ilyet előtte senki nem tartott hazánkban. A kötcsei és a tusnádfürdői beszédek mellett az évértékelők is nagy szerepet játszottak abban, hogy Orbán Viktor egyedülálló módon olyan politikussá vált, akinek mind kormányon, mind ellenzékben sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia – írta a XXI. Század Intézet a Magyar Hírlaphoz eljutatott elemzésében.1999. február 4-én értékelte először Orbán Viktor az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédjeihez hasonlóan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vígadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét.
Ezt követően minden évben – kivétel 2021-ben a járvány miatt – megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket, és cselekvési tervet vázolt a következő évekre vonatkozóan. Orbán Viktor egészen 2004-ig a Pesti Vígadóban tartotta országértékelő beszédét, majd az épület felújítása miatt az ELTE lágymányosi épületében, később a Körcsarnokban, ezután a SYMAcsarnokban, a Millenárison, végül mind a mai napig a Várkert Bazárban várta a közönségét a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke.
Ezekre a beszédekre elrugaszkodási pontként is tekinthetünk, az azokban megfogalmazott üzenetek hosszútávúak és sokáig meghatározzák a belpolitikai vitákat. Hasonlítanak ahhoz, amiket a miniszterelnök Kötcsén vagy Tusnádfürdőn szokott megtartani, amelyekre szintén akár évtizedekig viszonyítási pontként gondolnak a magyar belpolitikai és a nemzetközi szereplők is. Ennek igazodására elég például a 2009-es kötcsei beszédére gondolni, amelyben kifejtette a „centrális erőtér” lényegét, amelyről mind a mai napig beszélnek a politikai viták során.
Hasonlóan hivatkozási pont napjainkban az a 2014-es tusnádfürdői beszéd, amelyben az „illiberális állam” kifejezést hozta be a közbeszédbe Orbán Viktor. 1999-ben az akkori balliberális politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt.
A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta, hogy „Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellárdemokrácia kiépítésére”.
