Zajos nagyvárosok

– A fővárosban azt a szlogent használta az ellenzék, hogy vegyük vissza Budapestet! Visszavették?

– Ez eleve visszatetsző jelmondata volt a budapesti ellenzéki kampánynak, amit Dobrev Klára azzal toldott meg, hogy a többi várost, sőt az egész országot is vissza kell venni! Azt mutatja, hogy az ellenzék mindent a maga tulajdonának tekint, amit a jobboldal bűnös módon elvett tőlük. Olyan mentalitás ez, ami fényévekre van a demokratizmus szellemétől, az ország ugyanis mindannyiunké, és a választásokon dől el, hogy éppen ki irányítja.

– De hogy szerezhették meg a főpolgármesteri széket, amikor Karácsony Gergelyt az utolsó hetekben már a baloldalon is csetlő-botló figurának tartották?

– A főváros más politikai klímában él, mint az ország többi települése. Hagyományait tekintve már száz-százötven éve liberális, illetve baloldali karakterű városnak számít. Ugyanez áll a nagy európai metropoliszokra is, elég, ha a szomszédos Bécsre mutatok. A nagyvárosokat sajátos életforma, életstílus, világlátás és értékrend jellemzi. Ami teljesen eltér a vidék, konkrétabban a falvak világától. Talán inkább az volt meglepőbb, hogy két cikluson át polgári és keresztény felfogású politikus irányíthatta a Budapestet.

– Tarlós István vezetésével jelentősen fejlődött a város. Ez nem számított?

– Én úgy vélem, hogy az úgynevezett Z generáció most lépett be a politikai színpadra, szerintem azt mutatják majd a statisztikák, hogy e generáció tagjai magas számban vettek részt a voksoláson. Számukra pedig az, amit Orbán Viktor és Tarlós István képvisel, avítt és messze áll a már említett metropoliszok színes és zajos atmoszférájától.

– Milyen értékskálák ütköztek össze vasárnap a fővárosban?

– Karácsony Gergely a Brüsszellel való szoros együttműködésről, szolidaritásról, huszonegyedik századról, globalizációról beszélt. Orbán Viktor és Tarlós István pedig a család, a kereszténység és a migrációellenesség, illetve a nemzet fogalmát emelte ki. Ezek az értékek élesen szemben állnak egymással. Az eredmények szerint most már nemcsak Budapestet, de több nagyváros szavazói többségét is ez a szellem jellemzi. A huszonhárom megyei jogú város közül tízet már az ellenzék vezet majd, vagyis hét új nagyvárost szereztek meg a hétvégén.

– Gyurcsány Ferenc láthatóan illuminált állapotban volt az ellenzéki tájékoztatón. Győzött vagy veszített, már ami a személyes ambícióit illeti?

– Lehet, hogy azt hiszi, Budapest az ölébe hullott, de azt is érzékelnie kell, hogy prédának tekintett MSZP–Párbeszéd Karácsony győzelmével megmenekült a széteséstől. Gyurcsány beszélt már egy egységes, nagy ellenzéki párt létrehozásának tervéről, de így, hogy azért mégiscsak erősödött valamennyit például az MSZP, nehezebben tudná zsebre vágni a teljes balliberális tábort.

– Mit üzennek a választás eredményei a keresztény nemzeti tábor számára?

– Kapott egy sárga lapot. Időben. Ez nem vereség, de mindenképpen figyelmeztetés. Igenis elért bizonyos sikereket az ellenzéki összefogás, bármekkora viharok dúltak is korábban körülötte. Szereztek plusz hét nagyvárost és plusz nyolc fővárosi kerületet a már meglévők mellé. Most tizennégy kerületük van a polgári pártok kilenc kerületével szemben, és ami még fontosabb, elhódítottak olyanokat is, amelyeket azért így vagy úgy, de mégiscsak polgári dominanciájúnak tartottunk eddig. Ilyen például a XI., vagyis Újbuda. De említhetném az I., a II. vagy a III. kerületet is. Ilyen csak akkor történik, amikor nagyon komoly politikai hangulatváltás zajlik. Hasonlónak lehettünk tanúi 2010-ben is, csak a keresztény, nemzeti oldal javára.

– Újpesten egy 34 éves, momentumos tanárember győzött, vidékről érkezett a kerületbe, senki sem ismerte, és ő sem ismert itt senkit eredetileg…

– Ilyen szempontból Újpest állatorvosi lónak számít. Wintermantel Zsolt Fidesz–KDNP-s polgármester irányítása alatt szépen fejlődött a kerület, zajlottak az útfelújítások, új épületek emelkedtek, elkészült az új piac, és még hosszan sorolhatnám. Mindez mit sem számított vasárnap.

– Kerületi polgármester lett az uniós képviselőként rendre Magyarország ellen fellépő, DK-s Niedermüller Péter is. Az átmeneti összefogás után a hatalmi ambíciók szétzilálhatják az ellenzéki összefogás pártjait?

– Nyilvánvaló, hogy idővel fellángolnak majd a belső hatalmi harcok az ellenzék sáncain belül, amelyek egyébként nem a csata szereplőinek, hanem mindenekelőtt az adott településnek okoznak sebeket. De! Az ellenzék rákapott az összefogás ízére. És könnyen lehet, hogy az érdekkülönbségeket felülírja az Orbán-kormánnyal szembeni gyűlölet. Úgy érezhetik, hogy most egy olyan modellre találtak az összefogással, amellyel győzni tudnak a 2022-es parlamenti választáson.

– Mit léphet minderre a keresztény, nemzeti oldal?

– Rá kell állni azokra a témákra, kérdéskörökre is, amelyek a fővárosi és a nagyvárosi balliberális tábort – benne a feltörekvő Z generációval – foglalkoztatják. Rá kell állni például a zöldtémára, ki kell dolgozni egy keresztény és nemzeti zöldstratégiát. Így kell tenni a globalizációval is, megtartva a nemzeti alapokon nyugvó uniós szemléletet. Fontos, hogy a kormány és a mögötte álló pártok mindig reagálni tudjanak a politikai élet újonnan felvetődő kérdéseire. Mindig abból a feltételezésből kell kiindulniuk, hogy az ellenzék megtalálja a legjobb szövetkezési formákat. Ez a feltételezés most elmaradt, és ennek tudható be szerintem az is, hogy a kampány utolsó heteiben nem volt elég mozgósító erejű a kormánypártok fellépése Budapesten.

– Volt országos kisugárzása a Borkai-ügynek?

– Biztos, hogy volt annak ellenére, hogy Győrött Borkai Zsolt maradt a polgármester. Vegyük észre viszont, hogy Karácsony Gergely úgynevezett őszödi beszéde, a kispesti balos botrány vagy az újpesti ügy után gyakorlatilag nem csökkent az ellenzék népszerűsége. Sőt, Karácsonyé még nőtt is. A baloldali botrányok tehát nem befolyásolták a balliberális szavazókat, mert elszánták magukat arra, hogy nekimennek az Orbán-kormánynak. A Borkai-ügy viszont ártott a polgári oldalon, mert ami történt, az nem fér bele a keresztény, nemzeti értékrendbe, a balliberális szavazóknak viszont még nagyobb lendületet és elszántságot kölcsönzött.

– Több okból is sajnálhatja a polgári oldal a hét újonnan elesett megyei jogú várost… A megyei jogú városokat ugyanis térségi központokká, akár határainkon is átnyúló gazdasági, kulturális centrumokká akarta fejleszteni a kormány. Megakadhat ez a folyamat?

– Látszik, hogy Budapest nem egy magányos sziget, a politikai hangulatváltás, a trend, vagyis egy sajátos életforma és életstílus terjeszkedése más nagyvárosokban is észlelhető. A nemzeti, keresztény oldal azonban nem engedheti, hogy ezen az úton kettészakadjon az ország.

– Hozzátehetjük, hogy a kisvárosok és a falvak éppen ezekre a térségi centrumokra támaszkodva fejlődhetnének. De a balliberális politikusok nem a térségükkel, hanem Brüsszellel szeretnének együttműködni…

– Én abban reménykedem, hogy ez azért nem ilyen egyértelmű, lesznek városvezetők, akik ha részben is, de elfogadják a támogatószerepet. A főváros eleve más helyzetben van. Karácsony a hétvégi győzelmét az orbáni politika feletti győzelem első lépcsőfokának tartja, a 2022-es választáson miniszterelnök-jelölt szeretne lenni. Végül is a riválisával kellene együttműködnie, lehet, hogy úgy oldja majd fel ezt az ellentmondást, hogy inkább Brüsszelhez igazodik a magyar kormány helyett.

– A balliberális oldal budapesti győzelmét kiegyensúlyozhatja a magyar vidék és a megyei önkormányzatok fölényes kormánypárti győzelme?

– Ez hatalmas erő, látszik, hogy a falu megértette a kormányzati politika lényegét, jól és hálásan reagált a családpolitikai intézkedésekre, fejlesztési, támogatási programokra. Migrációellenesség, keresztényi értékrend, a munka fontossága, a nemzeti hagyományok tisztelete… A vidék ebben mind egy hullámhosszon van a kormányzati politikával. Ez a budapesti fiatalokra már nem jellemző, zsebre vágták a támogatásokat, aztán Karácsony Gergelyre leszavaztak.

– Ha a polgármesterek számát vesszük, akkor tizenötszörös a különbség a kormánypárti tömb javára. Ennek ellenére sok jobboldali szavazó is vereségről beszél…

– Ezt csak a pillanatnyi meglepetések okozzák. Valójában 3,5 millió polgár járult az urnákhoz vasárnap. Ebből 1,8 a kormánypárti listára és jelöltekre szavazott, 1,4 millió pedig az ellenzékiekre, a többi a függetlenekre. A politikában mindig kibontakoznak bizonyos trendek. A keresztény, nemzeti oldalnak még pont jókor jött a figyelmeztetés.

– Mit tegyen ez az oldal azon túl, hogy terítékre veszi az olyan új témákat, mint a környezettudatosság?

– Többek között világossá és egyértelművé kell tennie, hogy a Fidesz–KDNP határozottan reagál minden olyan jelenségre, ami szembemegy az értékrendjével. A politikai hatalom biztos kézben van, a gazdaság dinamikusan fejlődik, de a kultúra és az oktatás terén markánsabban kell megjelennie a keresztény, nemzeti létre jellemző hagyományrendszernek és értékrendnek. Úgy kell ezt a szellemiséget a fiataloknak közvetíteni, mint ami nem áll szemben a XXI. század felgyorsult tempójával, technikai fejlettségével, sőt, az új eszközökkel és formákkal is képes megőrizni a nemzet és a keresztény kultúra szellemei értékeit. Fontos, hogy az Z generáció se úgy tekintsen a keresztény, nemzeti élet formáira és lényegére, mint valami avítt, feltétlenül meghaladni való jelenségre. Legyen ez neki ősei öröksége.