Zalaegerszeg újra lendületben

Három plusz egy olyan kitörési pontot látok, amelyek segítségével valóban felkerülhetünk Európa térképére – mondta a Demokratának Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, aki a megye történetének legnagyobb beruházásáról és arról is beszélt lapunknak, hogyan szeretnék vonzóbbá tenni a várost a turisták számára.

– Tavaly volt a 770. évfordulója Zalaegerszeg első írásos említésének. Hogyan emlékeztek meg a jubileumról?

– A miénk egy olyan lokálpatrióta közösség, ahol mindig is fontosnak tartottuk, hogy a jelen és a jövő mellett a múlt értékeire is figyelmet fordítsunk. Éppen ezért az évforduló kínálta lehetőséget is megragadtuk, és arra törekedtünk, hogy tovább erősítsük a városhoz való kötődést, megmutassuk a közösség erejét. Valóban, ez az 1247-es, veszprémi püspöki oklevél volt az első, amely megemlítette Egurs­cug néven Zalaegerszeget, mégpedig azzal együtt, hogy ez egy olyan település, amely kőtemplommal rendelkezik. Biztosak lehetünk tehát abban, hogy maga az alapítás korábbra datálható. Igyekeztünk a jubileumhoz méltó ünnepségsorozatot rendezni. Készültek köztéri alkotások, számos nagy rendezvényt és fesztivált szerveztünk, köztük két új programot. Az egyik egy országos sportfesztivál, a Restart, „A város, ami újraindít” szlo­gennel, a másik pedig a Street Food Week­end, ami szintén nagyon népszerű volt a fiatalok körében. Emellett testvérvárosi programokat tartottunk, és új határon túli testvértelepülésekkel is gazdagodtunk: a Felvidékről Dunaszerdahellyel, Erdélyből pedig Baróttal, illetve Nyárádszeredával kötöttünk megállapodást, továbbá voltak történelmi programok, konferenciák, képes albumokat adtunk ki, valamint olyan érdekességekkel is előálltunk, mint a Zalaegerszeg csokoládé és a Zalaegerszeg társasjáték.

– Zalaegerszeg nagy múltú, magyarországi viszonylatban fontos város. De lehet-e jelentős szereplő európai szinten is?

– Ha csak a gazdaságfejlesztést nézzük, már akkor is büszkék lehetünk az eddig elért eredményekre. Hiszen ha összeadjuk a 2015-ös, 2016-os és 2017-es adatokat, illetve az idén várható számokat, akkor ebben a négy évben több mint háromezer új munkahely jött létre a városban. A 2017 végi statisztika szerint így 2,7 százalékra csökkent a regisztrált álláskeresők aránya. Ebből következően az önkormányzatnak, a vállalkozásoknak és a szakmai szervezeteknek nem a munkanélküliség problémáját kell kezelniük, hanem a munkaerőhiányra kell megoldást találniuk.

– Milyen megoldás lehetséges?

– Miután a helyi munkaerőt már a végletekig kihasználtuk, az egyik út az, hogy a településhatáron túlról érkezetteket próbáljuk meg a városhoz kötni. Ezzel kapcsolatban az év elején elkezdődik hatszázmilliós beruházással egy nagyon modern, 162 férőhelyes munkásszálló építése; a Nemzetgazdasági Minisztérium programjában mi vagyunk az első olyan megyei jogú város, amely támogatást kapott. A másik lehetőség a képzés, amivel a munkaerő utánpótlása biztosítható. Szintén hatszázmillió forintos beruházással egy duális képzőközpontot hozunk létre, ez a munka is most, az év elején indul.

– Mik lehetnek a kitörési pontok?

– Három, illetve három plusz egy olyan kitörési pontot látok, amelyek segítségével valóban felkerülhetünk Európa térképére. Az egyik egy olyan logisztikai központ és konténerterminál kialakítása, amely az Orbán Viktor miniszterelnök úrral aláírt Modern Városok Programban is szerepel. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen nagyon közel, 350 kilométerre van a koperi kikötő, onnan egyenesen Zalaegerszegre vezet az a nemzetközi vasúti korridor, amely Zalaegerszeg, Zalaszent­iván környékén ágazik el több irányba. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a környéken találkoznak majd a kétszer kétsávos gyorsforgalmi utak, és itt van a közelünkben a sármelléki repülőtér, akkor azt hiszem, olyan kedvező logisztikai helyszín lehet a zalai megyeszékhely, amelynek az előnyeit feltétlenül ki kell használni. E tekintetben pozitív kormánydöntés már született is, háromszázmillió forintot kaptunk az előkészítésre, területszerzésre, tervek készítésére, a megvalósításra pedig 1,1 milliárdos uniós forrást nyertünk el. A másik kitörési lehetőség, hogy az unió minden tagországának megszabta: 2018-ig ki kell jelölni egy olyan települést, ahol megkezdődhet az ötödik generációs mobilhálózat tesztelése, a kormány döntése alapján pedig Zalaegerszeg lesz ez a tesztváros. Már elkezdtük a munkát, a Digitális Jólét Programot vezető Deutsch Tamás segítségével létrejött egy testület, közel ötven taggal, amelyben számos cég, egyesület, szakmai szervezet, felsőoktatási intézmény kapott helyet, és közösen dolgozunk a megvalósulásért. Mindennek előkészítéseként, néhány nappal karácsony előtt, a vidéki városok közül elsőként Zalaegerszegen indulhatott el a 4G+ szolgáltatás.

– Mi a harmadik elem?

– Egy már megkezdett beruházás, egy európai szinten is egyedülálló, a hagyományos mellett az elektromos és az önvezető gépjárművek tesztelését, kutatás-fejlesztését, innovációját lehetővé tevő járműipari tesztpálya. Ez Zalaegerszeg északi ipari parkjában épül meg 250 hektáros területen, 42 milliárd forintból. Nagyon jól állunk az építéssel, ha minden a tervek szerint alakul, tavasszal már a kutató-fejlesztő technikai épület el is készül, s jól haladunk az első tesztelési részekkel is.

– Említett egy „plusz egyedik” kitörési pontot is.

– Ez pedig a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út lehet. A kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzés lezajlott, meg is találtuk a kivitelezőt, a tavaszi alapkőletétel után megkezdődhet a megye történetének legnagyobb beruházása, hiszen 170 milliárd forintból valósul meg. Azért különleges és azért kapcsolódik az 5G-hálózathoz és a tesztpályához, mert ez egy úgynevezett okos gyorsforgalmi út lesz, olyan szenzorokkal és egyéb eszközökkel felszerelve, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a tesztelés harmadik fázisában az önvezető járművek itt is megjelenjenek.

– Ha már Modern Városok Program: az egyik első település volt Zalaegerszeg, amelyet a miniszterelnök felkeresett. Milyen fejlesztések várhatóak még a megállapodás alapján?

– Egészen pontosan a harmadik város volt, ahova, 2015 áprilisában, Orbán Viktor ellátogatott. A miniszterelnök úrral felidéztük azt a helyzetet, amelyben a város az első Orbán-kormány idején volt. 1998 és 2002 között az egyik legsikeresebb városnak számítottunk, sajnos a kormányváltás után nagyon sok támogatástól elestünk, a gazdasági válság pedig különösen rányomta a bélyegét Zalaegerszeg helyzetének alakulására. Megegyeztünk abban, a legfőbb célnak annak kell lennie a Modern Városok Program keretében, hogy újra beindítsuk a helyi gazdaságot, olyan közlekedési-infrastrukturális kapcsolatokat teremtsünk, amelyekkel vissza tudjuk hozni a 2002 előtti korszakot. Ezt szolgálja a már említett, R76-os elnevezésű gyorsforgalmi út, ami azért is fontos a város és a megye számára, mert egy teljesen új nyomvonalon köti össze Zalaegerszeget az M7-essel, és a városhoz kapcsolja a sármelléki nemzetközi repülőteret is. Szintén lényeges a nyugati kapcsolat megteremtése a helyi vállalkozások számára, ezért a Zalaegerszeg és az M8-as út közötti gyorsforgalmi út építésére is kitér a megállapodás, ez a tervezési szakaszban van, jövő nyárra készülhetnek el az engedélyezési és kivitelezési tervek. Szerepel a szerződésben a tesztpálya melletti területen új ipari park létesítése, a már említett logisztikai központ és konténerterminál, az ipari park bekötése iparvágánnyal és további három beruházás. Egyrészt az Alsóerdő fejlesztése, egy olyan sport- és rekreációs központ kialakítása, amely komplex sportolási és kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Ez az idegenforgalom területén a fiatalokat, fiatal családokat vonzó létesítmény lenne, ami eddig nem volt a városban, ráadásul 1996 óta a nemzet sportvárosa vagyunk. Szerepel a szerződésben egy új, ötvenméteres, tízpályás uszoda megépítése is, külső és tanmedencével, e tekintetben is megszületett a kormányhatározat, a közbeszerzésnél tartunk, idén elkezdődhet a megvalósítás. A harmadik fejlesztési terület pedig a Mindszenty-program.

– Mindszenty József hogyan kötődött a városhoz?

– Talán kevesen tudják, de 25 éven keresztül, 1944-ig Zalaegerszeg apátplébánosa volt, ami a város számára is fontos, hiszen tevékenysége az épített örökségünkön is meglátszik. Szeretnénk, ha nem csupán méltó emléket tudnánk állítani neki, de zarándokhellyé is válnánk, ezért a Mindszenty-programban megépül egy múzeum és zarándokközpont, illetve olyan belvárosi, turisztikai fejlesztéseket is tervezünk, mint a Göcsej Múzeum felújítása, a Kvártélyház megújítása, illetve a plébánia rekonstrukciója, egyebek mellett új orgona beszerzésével.

– Tehát nem csupán az infrastrukturális és gazdasági fejlesztésre koncentrálnak.

– Valóban, bár ezeknek nagyon hangsúlyos szerepük van, de a turizmusra és ezen keresztül a belváros megújítására is figyelmet fordítunk. Nem rendelkezünk olyan épített örökséggel, mint jó néhány más nagyváros, nincsen várunk vagy kastélyunk, amit meg tudnánk mutatni a hozzánk látogatóknak, de mégis szeretnénk, ha Zalaegerszegre nemcsak az innováció, a gazdaságfejlesztés miatt gondolnának, hanem eljönnének ide, Zala megye központjába kikapcsolódni vágyó turisták, családok, fiatalok is. Ez egy dimbes-dombos, egyharmad részében erdővel borított megye, ahol nagyon jó kirándulóhelyek vannak, a vadászati turizmus is hangsúlyos, de szeretnénk bővíteni a lehetőségeket.

– „Ha egy személyes célomat is elárulhatom: azt szeretném, ha a környezetem úgy látná, semmit sem változtam emberileg az új feladatköröm ellátása során” – mondta lapunknak adott interjújában nem sokkal 2014-es megválasztása után. A felesége, családja, barátai szerint sikerült-e tartania magát ehhez?

– Remélem, igen. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a város polgárai úgy érezhessék, mindenkinek a polgármestere vagyok. Ez azzal is jár, hogy ott kell lenni az emberek között, beszélgetni velük, meghallgatni a kéréseiket. A munka nem reggel nyolctól fél ötig tart, sokszor vannak esti és hétvégi programok, aminek a feleségem, családom persze nem mindig örül. De ez mégiscsak egy szolgálat, ha úgy tetszik, nem a város vezetője vagyok, hanem legelső szolgája. Zalaegerszeg ráadásul amúgy is egy olyan léptékű város a maga hatvanezer lakójával, hogy az egyes rendezvényeken a baráti-családi kapcsolatokon keresztül szinte mindenki ismer mindenkit. Ezt a közösségi köteléket fontosnak tartom megőrizni, ez nagy kihívás, de egyben rendkívül szép feladat is.

Bándy Péter