Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere január végén arra kérte a hazai önkormányzatokat, függesszék ki hivatalaik falára a székely zászlót, hogy az erdélyi magyarok érezzék, nem csak a törvényekben él a nemzeti összetartozás. A városvezető és Németh Zsolt országgyűlési képviselő ilyen formán vállalt szolidaritást a Hargita és Kovászna megyei településekkel a szimbólumaik szabad használatáért folytatott küzdelemben.

A budai polgármester azután tette közzé felhívását, hogy a román honvédelmi miniszter az ottani állami jelképek elleni támadásnak nevezte a székely zászló használatát, Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottjai pedig megtiltották a székely zászló hivatali épületekre való kitűzését.

Az eset óta egyre több magyarországi önkormányzat helyezi ki székhelyének homlokzatára a lobogót, ami nagy felháborodást kelt a románok köreiben.

– Senkitől nem tűrünk semmilyen leckét arról, miként alkalmazzuk a törvényeket Romániában. Nem hinném, hogy valaki megmondhatja, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki – mondta Victor Ponta miniszterelnök.

Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár közleményében azt írta, Németh Zsolt budafoki beszédében, amelyet a zászlókitűzési ünnepségen mondott, egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást, ilyen autonómiát azonban nem tesz lehetővé a román alkotmány, továbbá az nem része a nemzeti kisebbségi jogok védelmét szabályozó európai normáknak. A magyar politikus erre úgy reagált, szerinte a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége támogatni az autonómiatörekvéseket, ha ezt a határon túli magyarok legitim szervezetei kérik.

Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa szintén nemtetszését fejezte ki a lobogó használatával kapcsolatban, ő ráadásul a Székelyföld elnevezést is absztrakt fogalomnak tartja, hiszen szerinte a terület nemcsak a székelyeké, hanem a velük együtt lakó románoké is.

A bukaresti magyar nagykövetség előtt múlt pénteken néhány tüntető román nemzeti lobogókat tűzött ki az épülettel szemben lévő kerítésre. A demonstrálók a székely zászló Románia területén való kitűzése ellen tiltakoztak, és elítélték Magyarország beavatkozását a székelyföldi zászlóvitába. A tiltakozók heves indulataikat transzparensekkel fejezték ki. „Ha nem tudtok románul, húzzatok el innen!”, „Románia az én hazám, a tiétek Mongólia!”, „Ha Vlad Tepes élne, egy hazátlan sem beszélne” – állt a táblákon.

A zászlóháború kapcsán Szegeden egy tucat magyar ember vonult a román konzulátus elé múlt vasárnap, nemzeti, árpádsávos és székely zászlót lobogtatva.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a botrány kapcsán elmondta, szerinte a székely zászló kitűzése nem ellenkezik a törvényekkel, és egyáltalán nem árt a román polgároknak vagy a román államnak. Hozzátette, Romániában eddig nem keltett megütközést, hogy több településen helyi jelképeket megjelenítő zászlók lobognak. A politikus úgy véli, mesterségesen duzzasztották fel a székely zászlós konfliktust, pedig nem kellene ilyen érzékeny témákkal terhelni a román–magyar kapcsolatokat.

Pálffy István, a KDNP szóvivője egy múlt pénteki sajtótájékoztatón a székely mellett a baszk, a szorb, a lapp népek zászlóját is bemutatta, s közben felhívta a figyelmet arra, Európában több olyan őshonos kisebbség van, amelynek történelmileg kialakult, hosszú évszázadokon át őrzött hagyománya a lobogó tisztelete, és nemzeti identitásuk, önazonosságuk egyértelmű jelképe. A szóvivő hozzátette, a román fél magatartásával, a zászlók kihelyezésének megakadályozásával az autonómiatörekvések visszaszorítása helyett sokkal inkább felhívja a figyelmet a közigazgatás átalakításának tervére, amellyel megbontanák Székelyföld egységét. Pálffy István szerint a kibontakozó székelyzászló-mozgalom nyilvánvalóvá teszi egész Európa és az unió számára is, hogy Romániában semmibe veszik az alapvető európai normákat, a közösségek autonómiáját, és egy sovén, meghaladott, 19. századi szemlélettel tekintenek rá.

A Spiegel Online német hírportál egy beszámolót tett közzé az ügy kapcsán, amelyben a szerző azt írta, a Magyarország és Románia viszonyában kialakult mély diplomáciai válság kiváltó oka egy kicsinyes vita egy történelmi zászlóról. Keno Verseck szerint a nacionalista hisztéria a két ország kormányait segíti a választási harcban. Erre a témára más újságírók is lecsaptak, mivel többük számára feltűnést keltett néhány múlt heti, EU-csúcson készült fotó, amelyen Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor miniszterelnök derűsen beszélget egymással.

Basescu erre reagálva elmondta, arról beszélgettek a magyar kormányfővel, hogy felelőtlenség a magyar–román vitát nacionalista hangulatkeltésre használni. Basescu megjegyezte, válság idején könnyű az embereket az elégedetlenség irányába terelni, és úgy vélte, fennáll a veszélye, hogy elszabadulnak az indulatok. Válságban azok a politikusok hozakodnak elő nacionalista szólamokkal, akiknek a felelősségtudata korlátozott. Hozzátette, Románia valódi problémája sokkal inkább az, hogy nőnek az energiaárak, a helyi adók, bevezetik a kistermelőket sújtó átalányadót, a gazdák többletadóját. A román politikus hangsúlyozta, ettől függetlenül nem fogja bátorítani az embereket a szerinte törvénytelen zászlóhasználatra, de az ügyet a törvény keretei között kell kezelni.

– Levétettem a zászlódat, öregem, kitűzheted az udvarodon, használhatod a hét végén, de nincs keresnivalója a közintézményeken – érzékeltette az általa helyesnek vélt eljárást a román elnök.

Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke az eszmecseréről úgy nyilatkozott, a magyar kormányfő és a román elnök egyetértettek abban, hogy a hangulat hűtése és a konfliktus súlyának a csökkentése mindkét ország érdeke.

„A kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használni a szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát” – közölte a Külügyminisztérium. A tárca közleménye kiemeli, hogy ezt az álláspontot Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is kifejtette, miután múlt szerdán bekérettek a román külügyminisztériumba. A diplomata hangsúlyozta, a székely zászló használatának támogatása összhangban áll a korábbi gyakorlattal, valamint a romániai és az európai uniós jogszabályokkal is. A közlemény szerint a diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, és ezek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja.

A diplomáciai szintre került vitában voltak románok, akik a magyarság mellé álltak. Székely zászlót tett ki közösségi oldalára például Lucian Mandruta televíziós személyiség, s azt írta, „ma én is székely vagyok, az első Arges megyében”. Bejegyzésében leírta, egyetlen román sem tudja, hány magyar halt meg azért, hogy megvédje Erdélyt a töröktől és a tatártól, mert a tankönyvekben nincsenek benne más nemzetiségek hősei. Rámutatott, hogy a regionális identitás ápolása Nyugaton természetesnek számít, és értelmetlen dolog ezt Romániában tiltani.

„Drága magyarok, mivel román állampolgárok vagytok, akárcsak én, a ti történelmi jelképeitek az enyémek is” – magyarázta a székely zászlót védelmező gesztusát Mandruta.

Közösségi oldalakon terjednek Sabin Gherman kolozsvári publicista írásai is, ő hazai példákkal igazolta, hogy a regionális jelképek Romániában is jelen vannak: Tordán és Aranyosgyéresen például a zászlórudakon a város zászlaja is ott lobog, két hónapja pedig a Gorj megyei prefektus nagy örömmel közölte, hogy Victor Ponta miniszterelnökkel együtt tűzi ki az olténiai megye zászlaját a Papusa-csúcsra. Gherman kifejtette, tudatában van annak, hogy a jelenlegi hangulatkeltés közepette az Erdély elszakítására törő magyarok bérencének fogják nevezni. Mint írta, azt szeretné, ha a román polgárok is olyannyira ragaszkodnának trikolórjukhoz, akár a székelyek saját lobogójukhoz, a román politikusok pedig ugyanolyan vehemenciával óvnák a határon túli románok jogait, mint budapesti kollégáik a külhoni magyarokét.

Moise Guran, a román gazdasági tévéműsorok egyik legnépszerűbb szakújságírója arról írt, hogy a román hatóságoknak nem lenne szabad szerinte buta és történelmileg igazságtalan módon tagadniuk Székelyföld létezését. A médiaszemélyiség szerint inkább gazdasági és idegenforgalmi téren kellene hasznosítaniuk azt a márkanevet, amit Székelyföld jelent.

Szencz Dóra

A SZÉKELY LOBOGÓ TÖRTÉNETE

A zászló Székely Mózes idejéből eredeztethető. Az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján a mai székely lobogók égszínkék mezőben arany csíkkal készülnek, a névjegy helyett székely szimbólumokkal: a Holddal és a Nap csillagváltozatával. A nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc szék egységének jelképe, a Hold pedig a székelyek hitének és reményének, bizakodásának szimbóluma. A székely zászló 2003-tól a Székely Nemzeti Tanács hivatalos lobogója.