Elemzők szerint nem zárható ki, hogy a nyugati támogatás meggyengülése hatalmi vákuumot idéz elő, amelyet szélsőséges nacionalista erők próbálhatnak kihasználni – ez pedig teljes káoszhoz vezethetne Ukrajnában.

Hirdetés

Az elmúlt hetekben kiderült, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin többször is hosszasan egyeztetett telefonon a találkozót megelőzően. Ezzel párhuzamosan Brüsszelből is érkeztek olyan üzenetek, amelyek arra utalnak: az unió már nem tekinti feltétlen szövetségesének az ukrán elnököt. A Politico egyik cikke például a kijevi vezetést „félautokratikusnak” nevezte – ez a minősítés eddig inkább a patrióta politikusok ellen irányult, és rendszerint a hatalomból való eltávolításuk előszobáját jelentette.

A bizalmatlanság egyik oka, hogy Zelenszkij a korábban független korrupcióellenes intézményeket elnöki irányítás alá vonta. Ez lehetővé teszi számára, hogy bármely folyamatban lévő vizsgálatot leállítson – ami a függetlenség teljes megszűnését jelenti. Johann Wadephul német külügyminiszter nyíltan figyelmeztette: ez a lépés komolyan hátráltathatja Ukrajna uniós csatlakozását.

Bár az uniós csúcstalálkozó záródokumentumát – Magyarország kivételével – minden tagállam aláírta, és az papíron támogatásáról biztosította az ukrán államfőt, sokak szerint ez csupán taktikai állásfoglalás volt a Trump–Putyin tárgyalások kimenetelének ismerete előtt. A moszkvai álláspont jelenleg az, hogy az elfoglalt területeket – köztük a Krímet – nem adják vissza, sőt, egyes régiókat még bővíteni is szeretnének.

A belső ukrán közvélemény is változóban van. A Gallup friss felmérése szerint már a lakosság 69 százaléka támogatja a háború mielőbbi, tárgyalásos lezárását, míg a teljes győzelemig folytatott harcot csak 24 százalék. Ez éles fordulat a 2022-es adatokhoz képest, amikor még többségben voltak a folytatás hívei.

A helyzetet tovább bonyolítja az Azov-ezred jelenléte, amely bár hivatalosan a fegyveres erők része, radikális nézetei és szélsőséges szimbolikája miatt sokakban aggodalmat kelt. Az egység nem fogadná el az ukrán területek elvesztését, ami újabb belpolitikai feszültségeket szíthatna.

A fejlemények tükrében az EU láthatóan óvatos stratégiát követ: nyílt konfrontáció helyett fokozatosan készítheti elő az ukrán vezető esetleges háttérbe szorítását. Ursula von der Leyen egyelőre hallgat Zelenszkij jövőjéről, ám a brüsszeli jelek egyre egyértelműbbek.