Egyre gyakrabban követelnek emberéletet a cigánytámadások

Tiszacsegei hétvégi házukban tevékenykedett egy jászberényi fiatalember, majd egy barátjával leültek a közeli folyóparti szórakozóhelyen, hogy néhány sör mellett lazítsanak a munka után. A szép jövő előtt álló fogtechnikus azonban már nem ért haza. Tiszacsegei cigányok támadtak rá, és olyan súlyosan bántalmazták, hogy életét vesztette. A huszonkét éves F. G. a magyarellenes rasszizmus újabb áldozata.

Tiszacsege viszonylag eldugott község a Hortobágyi Nemzeti Park északnyugati szélén, Balmazújvárostól mintegy harminc kilométerre nyugatra. A településtől körülbelül három kilométerre folyik a Tisza, Petőfi szeretett folyója. Első pillantásra idilli nyugalom árad a gáttól a Tisza felé eső üdülősorról, ahol jellegzetes, lábon álló folyóparti nyaralók sorakoznak. Egyik takarosabb, mint a másik.

A nyaralóövezet végén kissé kitágul a tér, a falu felőli oldalon egy csárda hívogatja az éhes vándort, a Tiszán lapátkerekes komp pöfög kitartóan a bal part és a szemközti Ároktő között. A csárdától nem messze található egy kemping, amely – október lévén – most szomorúan üres. A kemping bejáratánál tetővel kis teret alakítottak ki, ide járnak a nyaralók szórakozni, iddogálni, beszélgetni. Sajnos azonban nem csak ők látogatják a helyet.

– Szinte minden este történik valami kakaskodás, verekedés – mondja egy helybéli férfi. – Néhány fiatal cigány állandóan provokálja a nyaralókat. Többüket ki is tiltották már a szórakozóhelyről, de néhány méterrel odébb, a parkolóban már azt csinálnak, amit akarnak. Így történt október 7-éről 8-ára virradó éjjel is. És ez végzetesnek bizonyult.

Élt huszonkét évet

F. G. Jászberényből érkezett október 7-én Tiszacsege üdülőövezetébe. A huszonkét éves fiatalember hétvégi házukban tett-vett, hogy a nyaralót felkészítse a tél átvészelésére. Miután végzett, egy barátjával elsétált a közeli szórakozóhelyre, hogy lazítsanak, beszélgessenek. A fedett, de szabadtéri mulatóhelyen néhány tucat ember tartózkodott, köztük azok a cigányok is, akikkel korábban már meggyűlt a baja a tulajdonosnak és az üdülőknek egyaránt. F. G. és barátja rendeltek egy sört, hozzá két poharat. Egyikük sem volt dorbézolós, mulatozós típus. Most sem voltak részegek. A fiú társa, talán a konfliktust megelőzendő, ráköszönt az egyik cigányra, akit látásból ismert:

– Szia, megismersz?

Ez a kérdés elég volt ahhoz, hogy a minden áron balhézni akaró cigány fiatalok fölpattanjanak. Szemtanúk szerint egyikük máris fenyegetően közeledett a fiatalemberhez:

– Mi van, mi a problémád? – majd választ sem várva lefejelte a megdöbbent fiút.

Ekkor a fiatalember és F. Gábor úgy döntöttek, inkább hazamennek, mielőtt nagyobb baj lesz. Ám a cigányok ekkor már felhergelték magukat, és a távozók után vetették magukat. Szemtanúk szerint legalább egytucatnyian rohantak a két fiatalember után. A szórakozóhely bejáratától körülbelül húsz méterre utolérték őket és nekik estek. A Demokrata informátora szerint ilyesmi gyakran előfordult, a békétlenkedő cigányok fűbe-fába belekötöttek, terrorizálták a nyaralók tulajdonosait.

Most azonban valaki nem kelt föl a verekedés után. F. Gábort már nem tudták megmenteni. A Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányságon lapunk azt a tájékoztatást kapta, hogy a jászberényi fiatalember az ütések, rúgások következtében vért nyelt a tüdejébe, ez okozta a halálát.

A tragédia színhelyén mécsesek égnek, a szórakozóhely bejárata mellett műanyag palackból eszkábált virágtartóban fehér virágok emlékeztetnek a végzetes éjszakára. Jónás Sándor polgármester nem érti, hogy történhetett ilyesmi.

– Nagyjából ötezer lélek lakik itt, ebből nyolcszáz cigány. Kifejezetten jól kezelhetők, még betörés, lopás is alig fordul elő. Ez egy kirívó eset volt, érthetetlen, hogyan történhetett meg – mondja Tiszacsege elöljárója.

Egy helybéli férfi ugyanakkor azt mondja, nem ez az első ilyen eset. Állítása szerint az elmúlt években rendszeresek voltak a cigányok által kiprovokált verekedések.

– Nemrég hajdúhadházi középiskolások nyaraltak itt. A balhés cigányok hajnalig ordítoztak nekik, dobálták a szállásuk ablakait, többet meg is vertek közülük – mondja informátorunk, aki azt kérte, neve és arca maradjon titokban, mivel el szeretné kerülni az esetleges kellemetlen következményeket.

– Segélyből és némi feketemunkából élnek, eszük ágában sincs elmenni állásba, hiszen akkor adózniuk kellene, és megszűnne a segély. El se hinné, mennyire tisztában vannak a jogszabályokkal. Valakik nagyon felkészítették őket a jogaikból – meséli a tiszacsegei férfi.

Több helybéli egybehangzó vélekedése szerint ezért történhetett, hogy bár a jászberényi fiatalember halálát okozó bántalmazásban többen is részt vettek, csak egyikük, a huszonnégy éves Bari János van előzetes letartóztatásban, a többieket, így rokonait, Bari Viktort és Bari Tibort is kiengedték a kihallgatás után. Minden jel arra utal, hogy Bari János egyedül vállalja a bűncselekményt, a csoportosság ugyanis súlyosbító körülmény. A rendőrség halált okozó súlyos testi sértéssel gyanúsítja a cigány fiatalembert.

– Sajnos a rendőrség olyan anyagi és technikai feltételek között dolgozik itt Tiszacsegén, hogy csak nagy ritkán vetődik erre a járőr, pedig tudják, hogy a parton rendszeresek a verekedések – ecseteli informátorunk az áldatlan állapotokat. – Anélkül, hogy politizálni akarnék, azt kell mondjam, addig nem lesz rend az országban, amíg helyben nem biztosítják az embereknek a normális, biztonságos életet. Ha a hivatalos szervek nem képesek erre, előbb-utóbb az emberek maguk veszik kézbe az ügyeket – magyarázza figyelmeztetőleg.

Egy másik tiszacsegei férfi drasztikus fellépést követel:

– A híres liberalizmusnak sikerült elérni, hogy a cigányság bűnöző, alja rétege most már bármit megengedhet magának. Akármilyen bűncselekményt elkövetnek, biztos, hogy előbb-utóbb ők lesznek az áldozatok. A magyarok pedig félhetnek, és csak abban reménykedhetnek, hogy nem keverednek konfliktusba velük, mert ha egyáltalán túlélik, őket bélyegzik meg. Úgy tűnik, ezek az esetek most már egyre több helyen fordulnak elő. Csak a legkeményebb szigorral lehet elejét venni a további hasonló cselekedeteknek.

F. G. édesapja egyébként nemrég hunyt el szívbetegség következtében. A családot ismerők szerint még ezt sem tudták kiheverni, és az újabb tragédia hatására összeroppanhatnak a hozzátartozók.

F. G. édesanyjának telefonját a fiatalember lánytestvére vette föl, de érthető okokból elzárkózott bármiféle nyilvánosság elől. Akármilyen büntetést is kapnak a bűnösök, a történteket soha nem lehet elfelejteni, a sebeket semmi sem gyógyíthatja be.

Magyarellenes rasszizmus

Az olaszliszkai rasszista gyilkosság gátszakadást eredményezett a cigánykérdés terén. Mint amikor egy túlnyomásos palack szétrobban, úgy érkeznek a hírek az ország különböző településeiről hasonló fajgyűlölő brutalitásokról. F. G. egy héttel korábbi tiszacsegei halála is csak a borsodi faluban történt lincselés hatására került nyilvánosságra. Pedig sajnos vég nélkül lehet sorolni azokat az eseteket, amikor cigányok támadnak brutálisan magyarokra.

Többször említettük már, de nem lehet elégszer írni a tizenhat éves Kiss Norbert esetéről, akit 1993. augusztus 23-án vert agyon három cigány Kecskeméten, fényes nappal. Ebben az ügyben három és fél év volt a legsúlyosabb kiszabott ítélet.

A leghírhedtebb eset 1999. augusztus 28-án történt Zámolyban. A huszonegy éves csákvári Csete Ferencet egy cigány csoport brutálisan agyonverte. A gyilkosság nagy port vert föl, a bűnösökből a média áldozatokat csinált, s egy Katz Katalin nevű jeruzsálemi ügyvédnő hathatós közreműködésével politikai menedékjogot kaptak Franciaországban, ahonnan később jó néhányukat kiutasították – bűncselekmények miatt.

2003 szeptemberében Karcagon egy tizennégy éves cigány fiú motorlánccal és egy széklábbal támadt rá a tornatanárára, miután a pedagógus többször figyelmeztette a magatartása miatt.

2005. április 16-án hajnalban Hódmezővásárhelyen, a vasútállomás melletti Beyruth Caféban cigány csoport támadt rá néhány magyar tizenévesre, egyiküket életveszélyesen megszúrták.

2005. június 7-én Dunavecsén két cigány tizenéves késsel életveszélyesen megsebesített egy videotékás nőt, mert nem engedte, hogy a merénylők filmet nézzenek az üzletben.

2005 júliusában három cigány férfi a Miskolcról Keszthelyre közlekedő vonaton szóváltásba keveredett egy magyar fiatalemberrel, akit a balatonfenyvesi vasútállomásnál kilöktek a mozgó vonatból. Az áldozat életveszélyes fejsérüléseket szenvedett.

2005. december 2-án körülbelül ötven cigány támadt rá négy horgászra az egerszalóki Gerendás Büfé parkolójában. Az agresszió oka azóta is ismeretlen, az áldozatok viszont súlyos sérüléseket szenvedtek.

Idén március 11-én a főváros XI. kerületében, a Fehérvári úton egy tizenöt éves cigány kamasz hátba szúrt egy tizenhét éves magyar fiút, akit életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba.

Július 18-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Anarcs melletti gyümölcsösben egy huszonegy éves kisvárdai cigány egy karóval többször fejbe verte az ültetvény hatvankilenc éves tulajdonosát, aki belehalt sérüléseibe.

Július 20-án egy tizenöt éves makói cigány fiú, Kurai András megerőszakolta, kirabolta, megkötözte, benzinnel leöntötte és felgyújtotta a tizennyolc éves makói Pénzes Henriettát, aki belehalt sérüléseibe.

Szeptember 15-én a Hajdú-Bihar megyei Nagykerekiben egy tizenhét éves cigánylány kerékpárral nem adta meg az elsőbbséget egy szabályosan közlekedő pótkocsis teherautónak, amely elsodorta a figyelmetlen lányt. Az autó vezetője azonnal kiszállt, hívta a mentőket és a rendőröket. A lány egyébként nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérüléseket szenvedett, testvérei viszont brutálisan összeverték a vétlen sofőrt.

Október elején a miskolci Fiatalkorúak Regionális Börtönében egy tizenhat éves előzetes letartóztatott magyar fiút napokig kínoztak cigány zárkatársai. A magyar fiúnak mindegyikükkel meg kellett verekedni, majd többször megerőszakolták, végül összecsomózott lepedőkkel fölakasztották. Az őrök az utolsó pillanatban mentették meg az életét.

Nincs tovább

Ezekből az információ-mozaikokból egy olyan kép kezd összeállni, amelyet a liberális politika és médiája eddig elfedett, meghamisított. Az egyre sűrűbben előforduló, magyarok elleni cigánytámadások azt jelzik, nem a többségi társadalom kirekesztő és rasszista. Csak az idei évben négy halálos áldozatról és számos súlyos sérültről tudunk, pedig sok helyi támadás híre el sem jut az országos médiába.

Immár elérkezett a zéró tolerancia ideje. Mostantól sziklaszilárd alapelv kell legyen, hogy a bűn nem maradhat megtorlatlan. Ez az érdeke hazánk minden tisztességes polgárának.

Ágoston Balázs