Zöld Budapestet építünk

– Újra kampány van. Hányadik már?

– Össze sem tudom számolni, hogy 1990-től hány kampányt csináltam végig. Polgármesteriből ez a nyolcadik, de volt országos népszavazási, besegítettem sok parlamentibe is. Sosem féltem a kampányoktól, de legalább húsz éve már viszolygok tőlük. Annyi botrányos ámítás, csúsztatás, félrevezetés, indulat és mellébeszélés soha, sehol nem hangzik el, mint ezekben a választási kampányokban. 2002 óta, de különösen az utóbbi években meg aztán egészen gátlástalan jelenségekkel találkozhatunk.

– Emlékszünk, amikor gyalog végigjárta egész Budapestet.

– Másfél évtizede volt már, és szeptemberre most is összeszedem magam, mint a bokszolók a finisre, de harminc év tapasztalata alapján azt kell hogy mondjam, egyre botrányosabbak számomra ezek a kampányok.

– Romlott a színvonal?

– Rengeteget. Minden emberi érzésből kivetkőzött személyek szólalnak meg ezekben a választási csatákban. Ehhez képest az a munka, amit főpolgármesterként végezni kell, valóságos élvezet, ha tudja az ember, hogy mi a dolga.

– Mi az oka az egyre durvább hangvételnek?

– Magyarországon a kampányidőszakban már nincsenek korlátok. Arra számítok, hogy az összes elképzelhető eszközt fel fogják használni, nemcsak a főpolgármesterségért folyó küzdelemben, hanem mindenütt, a kerületekben is, mert ebben valamiféle utolsó lehetőséget lát a jelenlegi ellenzék, és igyekeznek minden létező módon, a legrafináltabb, legcudarabb eszközökkel hangolni mindazokat az embereket, akikben valamiféle elégedetlenség vagy sértettség dolgozik. Azt hiszem, ebben a gyűlölködésen kívül anyagi motivációk is szerepet játszhatnak.

– Ez fokozottan igaz a főpolgármester-választáson?

– Ha magát a főpolgármester-választást nézzük, azt látjuk, hogy Budapest 2010-es elvesztése nagyon fáj az ellenzék egy részének. Az úgynevezett baloldal jelenleg káderhiányban szenved. Ezért kerestek és találtak a pártvezetőik egy embert, aki elég befolyásolható és változékony ahhoz, hogy minden irányban, minden tekintetben úgy mozgathassák, ahogy akarják. Ám az „egyetlen közös ellenzéki jelölt” álom mégis összeomlott. Pedig Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt jelöltje önként visszalépett. Hetekkel korábban megjósoltam, hogy ez fog történni.

– Mi volt a visszalépés feltétele?

– Sermer Ádám korábban nyilvánosan kikötötte, csak abban az esetben lép vissza, ha Zugló jelenlegi polgármestere támogatja a drogliberalizációt. Napnál világosabb, hogy ezt a feltételt a kulisszák mögött el kellett fogadnia.

– Állítólag a háttérben régi SZDSZ-esek szervezkednek ön ellen…

– Az köztudott, hogy az 1994-es kilépésem óta a volt SZDSZ-es hangadók közül sokan nem rajonganak értem. Túlzottan előtte sem kedveltek. Pár hete többen felhívtak Óbudáról. Egykori, de onnan korábban eltávolodott SZDSZ-esek, megkereste őket egy valamikori megbízható főkolompos, aki nagy híve volt Óbudán a ’94-es koalíciókötésnek. Állítólag – bár én ezt nem állíthatom határozottan – Haraszti Miklóssal egyeztetve szervezte meg a lejáratónak szánt akciót, és huszonöt-harminc éves eltorzított történeteket próbálnak összevágni, valami ifjú anarchista közreműködésével. Frusztrált, gyűlölködő, politikából kikopott pótcselekvők. 1994, illetve ’98 óta mindig vannak visszatérő és új bosszúkísérleteik minden kampányban. Ismerem őket. Nem haragszom rájuk, és nem is lep meg a lépésük. Van köztük olyan, aki 2006-ban személyes sértettségből kilépett, majd visszalépett az SZDSZ-be.

– Minden eszközt bevetnek a hatalom érdekében.

– Tulajdonképp lelketlen emberek. Az utóbbi években nem egy közülük jó arcot vágva közeledett hozzám, most meg az akció szervezője. Örök árulók. Soha nem bocsátják meg a többieknek, hogy 2010-ben végleg megbüntették őket, amiért 1994-ben elárulták az egész rendszerváltozást, és hátat fordítottak saját hívószavaiknak.

– A közvélemény-kutatások alapján ön lehet a befutó.

– A kutatási eredmények jelenleg ilyen eredményt jósolnak. Rég megtanultam azonban különbséget tenni a valószínűség és a bizonyosság között. Megjelennek olyan közvélemény-kutatások is, amelyeket nem lehet értelmezni. Sőt, olyankor is bemondanak eredményeket, például a szocialisták budapesti elnöke, amikor kiderül, hogy nem is mértek.

– Mit ért az alatt, hogy nem lehet értelmezni?

– Az előválasztásokra utaltam. Mindkét előválasztáson közreadtak a szavazások kellős közepén állítólagos kutatási eredményeket. Példátlanul etikátlan. Rendkívül alacsony volt egyébként a részvétel, ennek ellenére óriási sikernek próbálják eladni. Beszállt Magyar György is ebbe az akcióba, nem tudom, emlékeznek-e, ő is indult egyszer főpolgármesternek, de akkor nem lépett vissza. Állandó művészvendég az egyik tévécsatornán, és nem is világos már, mi motiválhatja valójában azt az embert.

– Hogy szerepelt akkor?

– 1,2 százalékot szerzett, de azóta sem gátolja abban semmi, hogy első számú szakértőként jelentkezzék a képernyőn. Nem hiszem, hogy képes lenne kívülről szemlélni magát.

– Mi a véleménye az ellenzéki pártokról?

– A legkevésbé az MSZP-t értem. Amit az MSZP évek óta csinál – nem az én bajom –, az önpusztító folyamat. Évek óta nincs jelöltjük semmilyen komoly pozícióra. Se miniszterelnöknek, se főpolgármesternek. Most pedig megint olyan ember lett az MSZP arca, akinek semmi köze a párthoz, aki mögött semmilyen politikai teljesítmény nincs. Sőt, egyáltalán semmilyen teljesítmény. Aki úgy nyilatkozott az őt jelölő pártról, hogy utálja őket. Viszont többfelől is irányítható.

– Karácsony Gergely nyilvános vitát követel. Vállalná?

– Karácsony Gergelynek öt egész éve volt rá, hogy vitatkozzon velem, de soha még csak kísérletet sem tett erre. Annak idején én végigvitatkoztam Demszkyvel az ellenzéki időszakot, az utolsó teljes ellenzéki évemben ötvenkilencszer szólaltam fel a közgyűlésben, de még Horváth Csaba is, a maga módján, derekasan küzdött éveken keresztül. Karácsony ugyanakkor ebben a mostani időszakában egy hozzászólást produkált. Most hirtelen vitatkozni szeretne, de tulajdonképpen nem akar vitatkozni. Ő a vitáról szeretne vitatkozni. A javaslatom a következő: amennyiben Karácsony vitázni akar, először üljön le a többi kihívóval. Ha már olyan nagy sikernek állították be az előválasztást, akkor most tartsanak egy elővitát. Karácsony Gergely mutassa meg, hogy tényleg annyival erősebb a többi kihívónál, például Puzsér Róbertnél, ahogyan állítja, aztán ha ezen túlvannak, akkor jöjjenek és szóljanak. Ez a feltételem, hogy egyáltalán vitáról beszéljünk.

– Ön volt már önjáró, de az utóbbi időben ellenzéki körök inkább „fideszes helytartónak” szokták titulálni. Mi a véleménye erről?

– Semmi. Ostobaság, és nem is életszerű. Agitpropkísérlet, a valóság nem igazolja. A törvényeket mindenkinek be kell tartania, és az együttműködést nem észszerű ellehetetleníteni a kormánnyal, mert az súlyosan kedvezőtlen a városnak. Ennyi igaz, a többi mese habbal.

– Aki őszinte akar lenni, annak be kell látnia: Budapestre rá sem lehet ismerni. Mire a legbüszkébb?

– Másfél oldalon keresztül lehet sorolni az eredményeket, de az ellenzék szerint mi tönkretettük Budapestet. Ezt két nappal azelőtt is mondták már, hogy jött Brüsszelből az értesítés: óriási szavazattöbbséggel Budapestet választották Európa legjobb úti céljának. A laudációban az is benne volt, hogy ez az utóbbi évtized teljesítményének eredménye. Nemrég pedig érkezett a még nagyobb elismerés. Most Angliából. A nem épp konzervatív The Economist hozta nyilvánosságra saját szervezete kutatási eredményét, miszerint Budapest Kelet-Európa legélhetőbb fővárosa, és 2010 óta a világranglistán is húsz helyet lépett előre. Messze megelőzve ezzel nemcsak a kelet-európai térség minden nagyvárosát, de számos nyugati metropoliszt is.

– Erre minden budapesti büszke lehet. Budapest egyre szebb. Ez tény.

– A város működését sikerült stabilizálni. Száznyolcvanmilliárd forint adóssággal vettem át a főváros vezetését. Ehhez jött a BKV majdnem nyolcvanmilliárdnyi működési adóssága, ami ma nulla. Évek óta pozitív az üzemi eredmény, az állami szférát meghaladó béremelések voltak és vannak a BKV-nál, és a város hitelkerete is ma kizárólag fejlesztési célokat szolgál. És az is csak a fele annak, amit a jelenlegi ellenzéki koalíció emberei ránk hagytak 2010 előtt. A fejlesztések megnyugtató úton vannak, a közfejlesztések tanácsán keresztül még ez évben megkezdődik a Lánchídnak és környezetének felújítása, folytatódnak a BKV nagyarányú járműcseréi, nagyon komoly további kerékpáros-fejlesztések lesznek az EuroVelóhoz kapcsolódóan, kezdődik a Blaha Lujza tér és a Széna tér felújítása, az Aquincumi híd komplex, kivitelezési szintű tervezése, a XIII. kerületi, Béke téri szennyvízkiváltó komplexum megépítése. Kisebb lett a lárma az elektronikus jegyrendszer ügyében is, hiszen a belügyminiszter támogatásával olyannyira életben tudtuk tartani a projektet, hogy 2019. június harmadikától mobiltelefonon vásárolható a repülőtéri járatra a vonaljegy. Pilotprojektként szeptember másodikától megkezdődött a 24 és 72 órás jegyek, valamint a hetijegyek hasonló árusítása a fővárosi közlekedési hálózat egészén, sőt érvényesek ezek a MÁV-Start és a Volán elővárosi vonalain is. 2019. szeptember végétől havi bérletet is lehet így venni, és 2020 közepéig valószínűleg sikerül bevezetni a mobilon vásárolható időalapú jegyeket is. Ezért van arra lehetőség, és az elképzeléseim között szerepel is, hogy fokozott figyelmet és energiát fordítsunk a környezetvédelemre, beleértve a klímavédelmet és a zöldinfrastruktúra fejlesztését. Hasonlóan fontos célom a hajléktalanprobléma további rendezése, amihez több pénzre lesz szükség. A Belügyminisztériummal és a belügyminiszter úrral a hajléktalanellátás minden mérhető mutatóját javítottuk az elmúlt kilenc évben, és ez akkor is igaz, ha a hajléktalanokat folyton uszítják ellenünk.

– Más az ellenzéki kommunikáció, és mást mutat a valóság. Mi a helyzet a ferihegyi repülőtér zajcsökkentésével?

– Palkovics László miniszter úrral augusztusban igenis megtettük azokat a lépéseket, jogszabály-változtatásokat, amikre szükség volt. Elmondtuk, hogy ez veszélyes üzem, repülési kézikönyveket kell átírni, tehát még kell két szűk hónap a változás érzékeléséhez. Sajnálom, hogy mégis jönnek gyűlölködő megjegyzések. Azért is groteszk a helyzet, mert ennek a problémának a kezelése elvileg egyáltalán nem önkormányzati kompetencia. Igazában jószolgálati szerepet töltünk be. Vannak, akik ezt egyszerűen nem veszik tudomásul. Azt nem is részletezem, hogy – kisebbségben bár – vannak ám ott ügyeskedők és politikai alapon heccelő politikusok is.

– Pedig sokan már most is hálásak önnek, amiért az éjszakai órákban korlátozni akarja a légi forgalmat. De említette a klímavédelmet is.

– A klímaváltozás nagyon súlyos probléma, ugyanakkor nem szabad beleesni abba a hibába, hogy feleslegesen riogassunk vele. Elkészítettük a klímastratégiát, ám erről sem tudott több vezető ellenzéki, noha másfél éve elfogadta el a közgyűlés.

– Miről szól?

– 1992 óta vannak a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi egyezmények. Az 1992-es ENSZ-határozattal kezdődött, azután jöttek a csökkentésről szóló megállapodások. Kiotó, Párizs, legutóbb 2015-ben az Under2 környezetvédelmi koalíció. Ez utóbbi vállalja, hogy 2050-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékhez képest. Magyarországon, a köztársasági elnökkel együttműködve, kezdeményezésemre Budapest csatlakozott elsőként az Under2-höz. Vannak már országon belüli standardok is, ilyen a NÉS, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia, és van a NES, a Nemzeti Energiastratégia. Az első, a NÉS alapvetően a dekarbonizációról, a partnerségről, a sérülékenységről szól, míg a NES az energiagazdálkodásról, a takarékosságról és a megújuló energiaforrások hasznosításáról. Mindezekhez alkalmazkodik a mi klímastratégiánk. Ez egy százhetven oldalas, részletes anyag, négy sarkalatos stratégiai ponttal.

– Mik ezek?

– Az első a mitigáció, azaz a csökkentés, a második az adaptáció, az alkalmazkodás, a harmadik a jövőkép. A negyedik a konkrét intézkedéseket tartalmazza. Részletesen foglalkozik a klímaváltozás valamennyi fő problémájával: hőhullámok, árvizek, levegőminőség, allergének terjedése, a közlekedési infrastruktúra kárai, erdőkárok.

– Vagyis?

– Negyvenkilenc specifikus intézkedést részletez a stratégiánk. Emellett pedig folytatni fogjuk azokat az akciókat, amelyeket már évek óta bevezettünk. Ilyen a Föld órája, 2007 óta március utolsó szombatja, amikor hatvan másodpercre az egész civilizált világban eloltják a lámpákat, lekapcsolják a díszkivilágítást szimbolikus jelleggel. Az autómentes nap szeptember 22-én van minden évben, és ez nemcsak egy nap, hanem egy egyhetes akcióprogram. Népszerű a Biciklizz a munkába! akció, ezt idén május hatodika és május vége között hirdettük meg. Ezeket folytatni szeretnénk. A környezetvédelemhez kapcsolódik a budapesti mobilizációs terv is.

– Mit tartalmaz?

– Ez a több mint kétszáz oldalas anyag egy 2030-ig szóló több ezer milliárdos állami, fővárosi, valamint közös beruházási program. A csak kizárólag Budapest koordinálásában tervezett projektek értéke is ezermilliárd forint. 705 milliárd már jóváhagyott beruházás. Négy fő részből áll ez is.

– Éspedig?

– Az első a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Már most is jelentős előrelépésről számolhatok be, gondoljunk akár a budai fonódó villamosra vagy az egyes és hármas villamos vonalhosszabbítására, felújítására, de idetartozik a Nagykörút pályájának kényszerű, szakaszos felújítása is, ami sajnos egy 2010 előtti időből és szakszerűtlenségből származó hagyaték.

– Azután?

– A járműcserék, amelyek folyamatosan zajlanak. 2010 óta a buszok átlagéletkora 17 évről 11-re, a troliké 20-ról 15-re, a metróké 32-ről 4 évesre csökkent. Az autóbuszok 92 százaléka már akadálymentes, alacsony padlós. 2010-ben a buszok száz százaléka Euro 3 és az alatti környezetvédelmi besorolású volt, Euro 4 és a feletti pedig nulla. Ma ez az arány 44, illetve 55 százalékos. A harmadik a szolgáltatás minőségének és feltételeinek javítása, a negyedik pedig az intézményrendszer. Ami a szolgáltatás minőségét illeti, a BKV utas­elégedettségi indexe 2013-ban még csak 40 százalékos volt, ma 89 százalékos. Ez a budapesti mobilizációs terv ötvenhét konkrét intézkedést tartalmaz.

– Faültetés. Hol tartanak?

– A fásítást a zöldinfrastruktúra-fejlesztési koncepciónk tartalmazza. Ez sem kis anyag, százhatvan oldal, magában foglalja a klímavédelmet és energiagazdálkodást vagy a barnamezős övezetek zöldfejlesztésként való megcélzását és megjelölését. Budapesten kétezer hektárnyi barnamezős övezet van. Ennek a koncepciónak kiemelkedően fontos eleme a parkok, a fasorok védelme, a faültetések. Tízezer fát ültettünk eddig. A Főkert kezelésében levő területeken csökken a lehetőség, de egyéb hely van még persze. A Főkert hivatalos kimutatása szerint például Zuglóban is több fát ültettünk, mint amennyit Zugló.

– Mit tartalmaz még ez a koncepció?

– A Dunával együtt élő várost, ideértve a Duna-partok megközelíthetőségét, a vízfelületek és a természetes élőhelyek védelmét és revitalizációját. A vízgazdálkodást, a többletvíz-tárolást, a csapadékhasznosítást is meg akarjuk oldani, mert rengeteg az elveszett víz. A zöldinfrastruktúra-koncepcióhoz tartozik, hogy a város szélén még mindig vannak mezőgazdasági területek, de a zöldmezős beruházásoknál igyekeznek ezeket átsorolni és beépíteni. Mi ezt meg akarjuk akadályozni. A kultúrtörténeti parkok megújítását rég megkezdtük, élén a Margitszigettel. A tervben szerepel további két helyszín, a Városmajor, illetve a Gellért-hegy.

– Grandiózus tervek. De szálljunk le ismét a földre. A városvédő civilek azt követelik, hogy adjanak bérlakásokat a hajléktalanoknak.

– Az ellenzék kampányol bérlakásprogrammal. Zugló hozott egy döntést 2016-ban, hogy évi száz bérlakást építenek. Ezek szerint most háromszáz-négyszáz bérlakásnak kellene készen állnia. Ehhez képest egy sem épült meg, viszont eladtak hetvenet a meglevőkből. Egyes civil szervezetek azt követelik, hogy az önkormányzati üres lakásokat adják oda a hajléktalanoknak. Csakhogy a fővárosnak összesen 1240 bérlakása van, ezek közül négyszáz nyugdíjasházban. Gondolom, nem akarják a nyugdíjasokat kiköltöztetni. Van összesen 274 üres lakás, ezek közül összesen 96 alkalmas lakhatásra. Nem tudom, hogy a több ezer hajléktalannak hogy akarnak ebből lakást adni.

– Mennyi van a kerületek tulajdonában?

– A kerületeket is meg kell hogy védjem: a huszonhárom kerületnek adták át annak idején az IKV-s lakásokat. Azután 1988–1992 között ezeket – kötelező jogszabályok alapján – kedvezményes áron magántulajdonba kellett adni. A hajdani önkormányzati lakások döntő többsége ma magántulajdonú. Nem beszélve arról, hogy a bérlakásépítéseket a tanácsok annak idején csak lebonyolították, de nem finanszírozták. A programok neve is az volt: „célcsoportos állami beruházás”.

– Programja fontos eleme a hajléktalanellátás javítása. Örök téma.

– Nemcsak örök téma, de fogalmak sora is tisztázatlan. A legsúlyosabb a fedélnélküliek helyzete. Ők azok, akik éjszakáikat közterületen, a szabad ég alatt töltik. Effektív hajléktalanoknak a fedélnélkülieken túl még azokat is tekintjük, akiknek nincs tartós lakhatási lehetőségük. Vannak rajtuk kívül olyanok is, akikre a fentiek egyike sem igaz, csak hajléktalan-életmódot folytatnak. Fontos arról is említést tenni, amit nem tudunk.

– Éspedig?

– A hajléktalanokkal kapcsolatos valamennyi adat csak becsléseken alapul, egészségi és mentális állapotukat reálisan leíró adatokat nem ismerünk; nincs információ a hajléktalan személyek cselekvőképességéről. Durva hiba volt még jóval 2010 előtt az OPNI bezárása. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy vidékről kiszámíthatatlanul áramlanak fel emberek, akikről meg sem állapítható, hogy eredeti lakhelyükön valójában hajléktalanok-e. Ezenfelül a főváros frekventált pontjainak rendeltetésszerű használatáról is kötelesek vagyunk gondoskodni. Mindezt úgy, hogy bizonytalan motivációjú szervezetek folyamatosan és szabályosan uszítják ellenünk a hajléktalanokat, és hangolják ellenünk a lakosság azon részét, amelyik információk hiányában joggal bizonytalanodik el.

– Ennek ellenére egy sor intézkedés történt.

– A mérhető ellátási paraméterek mindegyikét jelentősen javítottuk a Belügyminisztériummal és a Máltai Szeretetszolgálattal az elmúlt kilenc évben. Budapesten az éjjeli menedékhelyek több mint negyven, az átmeneti ellátás ötvenkét százalékát a Fővárosi Önkormányzat biztosítja. Jelentős számban kerülnek hajléktalanok ezenfelül a Fővárosi Önkormányzat idősotthonaiba. Mindazonáltal dolgozunk az új hajléktalanrendeleten, és azon leszünk, hogy több forrást szerezzünk meg a hajléktalanellátás javítására, tudva bár, hogy a probléma teljesen soha nem fog megszűnni.