A magyar első osztályú futballbajnokság története során először fordul elő, hogy a Ferencváros nem vesz részt a legjobb honi csapatok küzdelmében. A zöld-fehérek nem a pályán elért eredményeik miatt szorultak ki az élvonalból, hanem pénzügyi nehézségeik okán nem kaptak rajtengedélyt, s a következő idényt így az NB II-ben kezdik. A Fradi elmúlt másfél évtizede hasonlóságot mutat az egész ország rendszerváltoztatás utáni történetével: tehetségtelen vezetők csődbe vitték a 107 éves egyesületet, most pedig ugyanazok ígérik, hogy kivezetik a zöld-fehéreket a válságból, akik a legutóbbi hónapokban nem tudtak úrrá lenni a problémákon.

A Ferencváros labdarúgócsapata Magyarország legeredményesebb gárdája. A zöld-fehérek a futballbajnokság 1901 óta tartó történetében mindvégig az első osztályban szerepeltek, 28-szor lettek bajnokok, 33-szor ezüstérmesek és hússzor bronzérmesek, mindemellett pedig a Magyar Kupát is 20 alkalommal elhódították. Ennél dicsőségesebb eredménylistát egyetlen más klub sem tudhat magáénak. Ezenkívül még két megismételhetetlennek tűnő sikernek is részesei voltak 1899 óta tartó fennállásuk során: 1932-ben százszázalékos teljesítménnyel, mind a 22 meccsüket megnyerve lettek az NB I győztesei, 1965-ben pedig az olasz Juventust 1-0-ra legyőzve megnyerték a Vásárvárosok Kupáját. Az itthon páratlan eredménysorral büszkélkedő Ferencvárosi Torna Club azonban a következő bajnokságot a másodosztályban kezdi. Nem a Juventus, de még csak nem is az Újpest vagy a Debrecen ellen vívják meccseiket a 2006/2007-es idényben, hanem például a Jászapáti, a Tuzsér, a Bőcs és a Vecsés lesz az ellenfelük…

A rendszer fogságában A rendszerváltozás nem tett jót a Fradinak. Az állami támogatás ugyanis elapadt, támogatót viszont nagyon nehezen sikerült találnia az egyesületnek. 1990-ben máris egy nagy kudarcban volt része a klub vezetőinek. Azt hitték ugyanis, hogy a Hargita Kft. tulajdonosa, Magyar Ernő szerepvállalásával minden gondjuk megoldódik, azonban Magyar hamar távozott, tartozásokat hagyva maga mögött. Egy esztendővel később a francia Jean-Claude Bras volt az ügyeletes megmentő, ám mindössze egyetlen hónapig maradt az FTC-nél… 1994-ben aztán jött egy újabb tehetős szponzor – és vele együtt végre pénz is. Kelemen Iván és a Kordax tűnt fel az Üllői úton, úgy látszott, ezúttal minden rendbe jöhet. Aztán kiderült, ez az együttműködés sem szól örökre. 1995-ben ugyanis a Kordax csődbe ment, míg Kelemen nevét csalásokkal kapcsolatban kezdték emlegetni. A Fradinál azonban mindez csak átmeneti szomorúságot okozott, ugyanis a futballcsapat bejutott a Bajnokok Ligájába. Mindez pedig nem csupán óriási sportsiker volt, de rengeteg pénzt is hozott: több mint félmilliárd forint folyt be az Európai Labdarúgó-szövetségtől. A szurkolók azt hitték, ebből az összegből jobbnál jobb játékosokat vesz majd a Ferencváros és évekre előre ki lehet osztani a bajnoki címet, ám mindebből vajmi kevés valósult meg. Ugyan a zöld-fehérek 1996-ban bajnokok lettek, de a jelentős erősítések elmaradtak. A több mint 500 millió forint ugyanis Szívós István elnöksége idején köddé vált. Ezután néhány közepes év következett, bajnoki címek és pénz nélkül. Egyetlen mentsvárnak az tűnt, ha egy tehetős cég befektet a futballcsapatba. 1998-ban erre jó esély kínálkozott, ugyanis három társaság is jelentkezett – a világ sportéletében jól csengő nevű IMG menedzsercég, az ENIC és a teljesen ismeretlen, olasz Dicobe. A vezetők – megrészegülve a számoktól – nem a legátfogóbb együttműködést kínáló IMG, hanem a 35 millió dollárt emlegető olaszok mellett döntöttek, ám a Dicobe egy nappal a papírok aláírása előtt visszalépett az üzlettől… Hogy mégsem omlott össze a Fradi, az Torgyán Józsefnek volt köszönhető. Az 1998-as választások után ugyanis az újdonsült földművelési miniszterről kiderült, hogy fradista. Meg is választották elnöknek, hozta magával a jól bevált Szabadi Bélát, valamint – és ez talán kecsegtetett némi reménnyel – Csúcs Lászlót. Csúcsot azzal bízta meg, hogy vizsgálja ki, miért került ilyen helyzetbe az egyesület, s hová tűnt a BL-ben szerzett félmilliárd. Azonban az eredményeket ismertető sajtótájékoztatóra a volt rádióalelnök helyett Torgyán és Szabadi érkezett meg, s mosolyogva tették közzé, hogy a vizsgálat során semmi különösre nem derült fény. Csúcs László ezt nem így gondolta, ám hogy pontosan mit is talált kutakodásai során, az soha nem derült ki – Torgyán megtiltotta neki, hogy az FTC-ről nyilatkozzon. Torgyán hároméves szerepvállalása felemás volt. Állítólag ezen időszak alatt közel egymilliárd forint érkezett a klubhoz, ugyanakkor ezzel párhuzamosan elterjedt a pletyka, hogy az Üllői úton hirdető cégek nem üzleti érdekből, hanem Torgyán parancsszavára döntöttek a támogatás mellett. Ez pedig nem tett jót a Fradi hírnevének. 2001-ben aztán Torgyán a politikai támadások kereszttüzébe került, s nem csupán a miniszteri széket, de a Fradi elnöki posztját is elhagyta, az új klubvezető pedig a zöld-fehéreknél évtizedek óta vezető posztot betöltő Furulyás János tsz-elnök lett. Sokan úgy gondolták, Furulyás egy letűnt rendszer embere, s nem lesz képes segíteni az egyesületen. Először bele is ugrott egy, a Dicobe-történethez nagyon hasonló fantombefektető-ügybe, hogy aztán 2001. júliusában diadalmasan bejelenthesse: Várszegi Gábor Fotex-vezér három év alatt 2,4 milliárd forintot fizet a Fradinak, s ezért cserébe övé lesz a labdarúgócsapatot működtető kft. 80 százaléka. Volt egy apró bökkenője az üzletnek: Várszegi ezzel párhuzamosan az MTK tulajdonosa is volt. És bár szerepvállalása idején a Ferencváros dúskált az anyagi javakban, a szurkolók sosem tudták elfogadni a kettős tulajdonost. A kapcsolat 2003 nyaráig tartott. Ez év május 30-án az FTC elbukta a bajnoki címet, s ezután soha nem látott botrány robbant ki az Üllői úton. A fizikai erőszakba torkolló balhét követően a Fotex elhagyta az egyesületet. Máig tartja magát a pletyka, hogy valakik – kihasználva a Várszegi iránti ellenszenvet – kiprovokálták a botrányt, hogy emiatt vagy ennek ürügyén a milliárdos távozzon az Üllői útról. Furulyás János ismét lázas befektetőkeresésbe kezdett. 2003. novemberében bejelentette, hogy a Celladam tulajdonosa, Kovács Ádám menti meg az egyesületet, ám a feltaláló – akiről kevesen hitték, hogy van ennyi pénze – végül egyetlen fillért sem adott, s néhány hónapon belül csendben eltűnt a Ferencváros környékéről. A pénzügyi válság azonban egyre mélyült, a 2005-ös bajnokságot már csak egy több mint 200 milliós OTP-hitelnek köszönhetően tudta elkezdeni a Fradi. Egyetlen lehetőségnek az tűnt, ha a klub bizonyos időre jelképes összegért megkapja az államtól a pálya által elfoglalt, illetve a stadion körül lévő, összesen 6+2 hektáros terület vagyonkezelői jogát, majd ezt értékesíti. Volt is jelentkező a területre, ám a döntő szót kimondó Kincstári Vagyoni Igazgatóság szerint az érintett cég nem nyújtotta be a szükséges bankgaranciát. Az eredménytelen tendert követően, ez év elején Furulyás János távozott a Fraditól, s helyét egy másik volt tsz-elnök, Ináncsy Miklós vette át.

Hol nem volt licenc Az idei tavasz a reménykedés jegyében telt az Üllői úton. A 6+2 hektáros területre kiírt sikertelen első pályázatot követően újabb tender következett, amelyre egy spanyol-magyar ingatlancég, a HI Grupo jelentkezett. Mindenki abban bízott, hogy a Vagyoni Igazgatóság gyorsan igent mond a spanyoloknak, ám döntés hónapok elteltével sem született az ügyben. Eközben újabb kacifántos történetbe keveredett a Fradi. Az első osztályú bajnokságban ugyanis csak olyan egyesület indulhat, amely megkapja az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) iránymutatása alapján készült klublicencet. A Magyar Labdarúgó-szövetség illetékes testülete azonban május 10-én első fokon elutasította a Fradi licenckérelmét. A zöld-fehérek fellebbeztek – sikerrel. Az MLSZ másodfokon megadta a klublicencet, ám feltételeket is szabott. Az esetről már mindenki megfeledkezett volna, mikor a másodfokú bizottság július 15-én ismét öszszeült, és arra hivatkozva, hogy az FTC nem teljesítette a megszabott kritériumokat, visszavonta másfél hónappal korábbi engedélyét. Csakhogy a testület – törvénytelenül – ismét adott fellebbezési lehetőséget, amivel a Fradi élt is. A bizottság pedig két nappal később ismét megadta a Ferencvárosnak az induláshoz szükséges licencet. A bohózatba illő „megadom-nem adom” játékot az MLSZ nem nézte jó szemmel, feloszlatta a licencbizottságot és új testületet nevezett ki. A titkos tagságú grémium pedig – napokig halogatva a döntést – három nappal a bajnoki rajt előtt, július 25-én úgy döntött: a Fradi, bár az előző bajnokságban hatodik lett, a 2006/2007-es idényben csak a másodosztályban indulhat. Több mint egy évszázad után tehát – elsősorban a dilettáns Fradi-vezetők miatt – a Ferencváros nélkül kezdődött el a múlt héten az első osztályú nemzeti bajnokság… A döntést követően egy nappal ezer szurkoló részvételével tüntetést rendeztek a klubház előtt. A drukkerek követelték a ferencvárosi vezetés azonnali távozását, de nem kímélték a kormányzatot sem, amiért legalább a 6+2 hektáros terület átadásával nem segített a Fradinak, és szidták az MLSZ-t, illetve elnökét, Kisteleki Istvánt. – Mindössze egy éjszaka állt rendelkezésünkre a mai esemény megszervezéséhez. Ugyanakkor nem titok, ez csak az első lépés volt – mondta lapunknak a tüntetést szervező Ferencváros Szurkolók Szövetségének alelnöke, Boros Bánk Levente. – Most már megvan az a társadalmi támogatás, amelynek segítségével elmozdítható lesz a jelenlegi vezetés. Ennek az elnökségnek mennie kell, felháborítónak tartjuk ugyanis, hogy azok ígérnek kiutat a válságból, akik a gazdasági problémákat előidézték. A következő hónapokban mozgalmat indítunk, két céllal. Mindenki számára szeretnénk világossá tenni, miért és kiknek köszönhetően jutott idáig a klub, másrészt pedig a Fradi jövőjéről való közös gondolkodásra szeretnénk sarkallni mindenkit, akinek fontos a Ferencváros. A klubház mellől nézte végig a tüntetést Hermány Csaba, aki a főtámogató T-mobile delegáltja a labdarúgócsapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. igazgatóságában. – A T-mobile egymaga nem tudja biztosítani a labdarúgócsapat működését, tehát csak akkor képzelhető el kilábalás a pénzügyi válságból, ha lesz végre tulajdonosa a labdarúgó zrt.-nek. A szponzori szerződést újra kell értékelnünk, mert az az élvonalbeli szereplésre köttetett. Abban azonban biztos vagyok, hogy ha más feltételekkel is, de az NB II-ben is támogatjuk a Ferencvárost. Nem lenne etikus, ha a bajban magára hagynánk a klubot. Persze azt sem hallgathatom el, gyökeres megújulásra van szükség az egyesületnél – nyilatkozta a Demokratának Hermány Csaba. Az igazgatósági tag hozzátette, a helyzet nem könnyű, hiszen a Fradi sorsa pillanatnyilag alapvetően függ attól, miképpen dönt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a 6+2 hektáros területről. A labdarúgócsapat működtetése ugyanis a pályázat értelmében annak a feladata lesz, aki megkapja a terület vagyonkezelési jogát. Ám a KVI nagyon elnyújtja a döntési folyamatot, s ezért hónapok alatt sem derült ki, elfogadható-e az egyedüli érdeklődő HI Grupo pályázata. Szintén ott volt a tüntetésen Jakabházy László, a Fradit Féltők Társaságának tagja. A TF egyetemi docense ezer szállal kötődik a klubhoz, hogy mást ne említsünk, a ’70-es években többször is bajnokot faragott a Fradi jégkorongozóiból. – Tizenegy éve csúszunk egyre lejjebb. Ennek oka, hogy a klubot hozzá nem értő emberek irányították, s hiába próbáltunk jó szándékúan segíteni, nem hallgattak ránk – mondta Jakabházy László. – Nagyon szomorú, hogy ide jutottunk, de azt gondolom, a futballcsapat kizárásában benne van a megújulás, megtisztulás lehetősége is. Megindulhat ugyanis egy kisebbfajta forradalom, s ennek eredményeképpen távozásra kényszerülhet a jelenlegi vezetés. Nem titok, hogy a Fradit Féltők Társasága előre tekint: többekkel, így a Ferencváros Szurkolók Szövetségével egyeztetve hamarosan felállítunk egy árnyékelnökséget, hozzáértő, Fradi-kötődésű emberekkel, s keressük annak módját is, hogy pénz álljon a házhoz – tette hozzá Jakabházy László.

Kétesélyes meccs A Ferencvárosi Torna Club óriási válságban van. Adóssága a legoptimistább becslések szerint is félmilliárd forint, de vannak, akik egymilliárdos mínuszról beszélnek. Jól jellemzi a klub helyzetét az, ami a múlt csütörtöki elnökségi ülésen történt. Előbb Ináncsy Miklós elnök bejelentette lemondását, amit azonban az elnökség többi tagja nem fogadott el. Talán éppen azért, mert ha Ináncsy megy, akkor minden bizonnyal előbb-utóbb az egész elnökségnek távoznia kell. Nem sokkal később az FTC Labdarúgó Zrt. vezetője, Tepszics Ignác mondott le taktikusan, amit viszont Ináncsy nem fogadott el. Egyelőre tehát minden marad a régiben, holott az elmúlt hónapokban kiderült, ez a vezetés nem tud megoldást találni a válságra. Ha pedig csődbe jut a Fradi – ami ezek után nem tűnik olyan lehetetlennek -, akkor jövőre már csak az NB III-ban, tulajdonképpen amatőrként indulhat, vagy ott sem. Van egy másik út is. Új, hiteles vezetőkkel szinte bizonyos, hogy Magyarország legnépszerűbb klubja újra vonzó lesz a támogatók számára. Olyan cégek állhatnának a Ferencváros mellé, amelyek az elmúlt időszak átláthatatlansága, botrányai miatt nem mertek kockáztatni, de egy tisztább helyzetben hajlandóak lennének jelentős pénzt áldozni az egyesületre. A meccs tehát, amelyet a Fradi az életben maradásért játszik, pillanatnyilag kétesélyes. Döntetlen azonban nincs: vagy győzelem, vagy vereség… Bándy Péter