Idén is lehet pályázni a cím elnyerésére
Zöld óvodában zöld gyerekek
Szeptember 30-ig pályázhatnak a Zöld Óvoda, illetve az Örökös Zöld Óvoda címek elnyerésére azok az intézmények, amelyekben életkoruknak megfelelő, élményekre épülő környezeti nevelést kapnak a kicsik. A Demokrata a Komáromi Tóparti Óvodában járt, amely 2009-ben csatlakozott a Magyarországi Zöld Óvodák Hálózatához, de hét éve a vármegye bázisóvodájaként is működik.Tizenhét évvel ezelőtt indult el hazánkban a Zöld Óvoda Program, és egyre élénkül iránta az érdeklődés. A Magyarországi Zöld Óvodák Hálózatához tartozó intézmények a minél fiatalabb korban megkezdett szemléletformálást tűzték zászlajukra.
A város legszebb zöldövezeti környezetében, a Rüdiger-tó szomszédságában fogadja az óvodás korú gyermekeket az önkormányzati fenntartású Komáromi Tóparti Óvoda. Pedagógiai programjukat jól szemlélteti a kínai mondás, amely szerint: „Amit látok – megismerem, / Amit hallok – elfelejtem, / Amit csinálok – megtanulom.”
Érkezésünkkor a vegyes életkorú Micimackó csoport gyerekei éppen a kozmoszról tanulnak játékos formában. Az óvónő kérdéseinél csak a gyerekek válaszai záporoznak sebesebben. A 4–7 éves kicsik meglepően tájékozottak, pedig amint Ágoston Zsuzsa óvodapedagógus meséli, utoljára hónapokkal ezelőtt beszélgettek közösen a bolygókról, a 2021–2022-es nevelési évben bevezetett Fiúról Apára Program keretében.
– A Nap! – kiáltják kórusban a gyerekek arra a kérdésre, hogy melyik égitest helyezkedik el a naprendszer közepén.
– A Nap nagyon meleg, nem lehet rálépni! – mondja az egyik kislány.
– Lángcsóvákat lő ki – egészíti ki egy négyéves kisfiú.
– A Nap egy csillag, körülötte keringenek a bolygók, legközelebb hozzá a Merkúr található – sorolják a kicsik a feleleteket az óvónő színes kártyákkal is szemléltetett kérdéseire, miközben a Földet borító termőföld kapcsán a rajta megtermelt élelmiszerek és az egyre fogyatkozó vízkészletünk is szóba kerülnek.
Az országos Fiúról Apára Programot Gévai Csilla Aranyvackor-díjas környezetvédelmi gyermekkönyvíró és illusztrátor, illetve Kóródi Eszter operatív vezető közösen dolgozták ki. A projekt célja, hogy a természetvédelmi módszer segítségével a jövő generációk nyitottabbá váljanak az őket körülvevő világ jelenségeinek megismerésére, ugyanakkor tudjanak alkalmazkodni az utóbbi években végbemenő technikai, kulturális, éghajlati változásokhoz. A négy elem módszertanán alapuló szisztéma a tűz, víz, levegő és föld elemek megismertetésével segíti, hogy a gyerekek a környezetükért tenni tudó, cselekvő felnőttekké válhassanak.
– Az Agrárminisztérium és a Kék Bolygó Alapítvány támogatásával megvalósuló komplex program háromnapos, akkreditált képzéssel indult, amelyen a megyei bázisóvodákból egy-egy óvodapedagógus vehetett részt, megismerve a módszertan elméleti és gyakorlati hátterét – tájékoztat Ágoston Zsuzsa intézményvezető-helyettes, aki Komárom-Esztergom vármegyét képviselte a továbbképzésen.
– Bevallom, mi, óvónők eleinte kihívásként éltük meg, hogyan lehet a sokrétű tudományos ismeretet érthetően, a gyerekek nyelvére lefordítva, élményszerűen átadni. Harminchárom éve vagyok a pályán, de magam is meglepődtem, amikor láttam, mennyire fogékonyak a módszerre. Munkánk során nagyban támaszkodunk a rendelkezésünkre álló segédanyagokra: színes kártyákra, munkafüzetekre, feladatlapokra, kis könyvekre, interaktív játékleírásokra, mesékre, amelyeket a Csodadobozunkban őrzünk. Segítségükkel egyszerre több érzékszervet mozgathatunk meg, bekapcsolva a foglalkozásokba a kevésbé érdeklődő gyerekeket is.
Ágoston Zsuzsa hozzáfűzi, hiszi, hogy az óvodapedagógusok elültethetik a környezettudatos gondolkodás alapjait, és együtt élhetőbbé, zöldebbé tehetik a Földet.
Jelenleg a Micimackó csoportban fut a Fiúról Apára Program, de a zöldszemlélet népszerűsítése a többi három csoportban is elsődleges. Megtudjuk, hogy az évszakok változásaihoz igazodva rendre megünneplik a zöld jeles napokat: az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódó autómentes napot, az állatok világnapját, a víz világnapját, a föld napját, a madarak és fák napját. Részt vesznek a városi zöld rajzpályázatokon, gyakran elsétálnak a közeli Rüdiger-tóhoz, hogy közvetlenül is megfigyeljék a természetet. Ősszel faleveleket, terméseket gyűjtenek, amelyekből apró alkotásokat készítenek, de meglátogatják az állattartó szülők gazdaságait is, ahol lovagolni is lehet.
A Madárbarát Óvodában télen madáretetőt készítenek, és gondoskodnak az élelem kihelyezéséről. Tavasszal magvakat csíráztatnak, kirándulást szerveznek. Nyáron nagy gondot fordítanak a szomjas föld locsolására, mindennap feltöltik a madáritatót, és kis konyhakertjeiket is gondozzák. A száz férőhelyes intézmény tágas udvarán ugyanis mind a négy óvodai csoportnak saját kis veteményese van, ahol a szezonhoz igazodva többek között epret, babot, zöldborsót, sóskát, paradicsomot, retket, karalábét és fűszernövényeket termesztenek. A zöldségeket és gyümölcsöket végül együtt fogyasztják el.
Ágoston Zsuzsa hangsúlyozza, hogy az ökotudatos szemléletnek köszönhetően ma már nemcsak a szülők, hanem a Zöld Óvodákba járó gyerekek is inspirálják a felnőttek szemléletváltását. Nem véletlenül hívják kiemelt környezetvédelmi projektjüket Fiúról Apára Programnak.