Zöld sziget a város fölött
Új városközpont nőtt ki a földből Újpesten. A magasházakból álló épületegyüttesben hatszáznál is több lakás kap helyet, ám az építészeti újításokban bővelkedő lakótömb legizgalmasabb megoldása mégis a külseje. Tervezői, Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter építészek függőleges zöldfalat álmodtak meg köréjük, élő fákkal és növényzettel.
Újpesten, tíz perc sétára a városközpontnak számító Szent István tértől hatalmas épületegyüttes bújt ki a földből. A munkálatok még zajlanak, de a falak már állnak, megmutatva a leendő, ötvenöt méteres magasházak monumentális méretét. A házak együtt több mint hatszázharminc új lakást foglalnak magukban. Ám az igazi meglepetést tavaszra tartogatják a toronyházak, ugyanis Magyarországon egyedülálló vertikális zöldfalat tervez köréjük a Hajnal Építész Iroda csapata fákkal és növényzettel. Ha az ötletük működik, a jó idő közeledtével zöldbe borulnak az épületek is.
– Két nagy projektben is benne voltunk, amikor felkért minket erre az újpesti munkára egy korábbi beruházónk, akivel már volt egy sikeres közös projektünk a XIII. kerületben – meséli Hajnal Zsolt. – A feladat hatalmas volt, a Váci út mellett, az egykori bőrgyár területére kellett megtervezni egy új városközpontot. A megrendelő azt is kérte, hogy egy új passzázs vezessen ide a közeli Szent István térről, és fusson le egészen a Dunáig.
– Először megvizsgáltuk a területet nemcsak szerkezeti összefüggéseiben, hanem a forgalmi viszonyok tekintetében is. Ezt azért tartom fontosnak, mert az épületegyütteshez közel 750 parkoló is tartozni fog. Így egy vadonatúj utca kialakítását is szükségesnek tartottuk, ahonnan a parkolók megközelíthetők, és amit a bőrgyár régi tulajdonosáról Wolfner utcának neveztünk el. Ezenkívül még át kellett építeni egy közlekedési csomópontot a József Attila utcában, hogy megfeleljen a megnövekedett forgalomnak – mutat rá Kendelényi Péter.
Ezután jött a nagy kérdés, hogyan lehet harminchatezer négyzetméternyi lakást optimálisan elhelyezni? A tervezők a telekhatárra rajzoltak egy középfolyosós elrendezésű lakógyűrűt, második lépésként pedig négy részre osztották fel a leendő épületegyüttest; hogy szellősebbé tegyék, legalább huszonkét métert hagyva az egyes toronyházak között.
Kis belső világ
– A kerületi szabályozási terv itt lehetőséget ad ötvenöt méter magas épületek emelésére, a beruházó pedig természetesnek veszi, hogy ezt használjuk is ki. Számolnunk kellett a gyalogos passzázzsal is, amely áthalad a tervezési területen, ezt át kellett vezetnünk a Váci út felett, le egészen az öbölig – tájékoztat Hajnal Zsolt. Kiemeli, hogy a telek melletti lakóházak sem maradtak napfény nélkül. Ennek érdekében a fővárosi utcák átlagához képest szokatlanul széles, huszonegy méteres távolságot tartottak a tervezés során, így a szomszédok déli homlokzata sem lesz leárnyékolva. Ráadásul gépkocsiforgalom sem terheli majd ezt a széles utcát, gyalogos-biciklis passzázsként funkcionál majd. A legtöbb fejtörést mégis az okozta, hogy lehet egy ekkora betonkolosszust otthonossá, emberközpontúvá tenni.
– A telek mérete lehetőséget adott egy új építészeti arculat megjelenítésére, de fontosnak tartottuk, hogy tervünk illeszkedjék a városszerkezetbe. A négy épület között természetes módon kialakult egy trapéz alakú városi tér. Itt három korosztálynak nyújtunk szórakozási lehetőségeket. Lesz játszótér, egy kis színpad, de a legfontosabb elem az a kétszintes passzázssor, amellyel az épületek kapcsolódnak ehhez a központi térhez. Reményeink szerint ez itt kora tavasztól késő őszig a városi élet színtere lesz, kis kávézókkal, üzletekkel. Felfogható úgy is, hogy a tér bekúszik az árkádsor alá, amely megvéd az esőtől, napsütéstől, így meg tudja hosszabbítani a szabadban töltött időt. Ráadásul az ember nem érzi úgy, hogy nyomasztanák a tornyok, jó a térélmény, egy kis belső világ hatását kelti – értékeli az elképzelést az építész.
Ahol a fák az égben nőnek
A beruházó arra biztatta a tervezőket, hogy legyen az épületeknek egyedi homlokzata. Az építészek ezzel szemben azt javasolták, hogy ne valami soha nem látott formával kezdjenek el kísérletezni, hanem – hazánkban eddig egyedülálló módon – kapjanak a házak zöld ruhát, azaz telepítsenek növényzetet a homlokzatokra.
– A Metrodom Kft. vevő volt az elgondolásra, ezért úgy terveztünk mindent, hogy kétszáz fa kaphasson helyet a homlokzatokon, sőt akár hatméteresre is meg tudjanak nőni. Ehhez az alapot egy köbméteres ládák adják, de virágládából is beépítettünk közel négy kilométernyit. Ezek fűthető, hőszigetelt tartók automata csepegtetőrendszerrel. Az ötlet egyébként egy új szakmát is életre hívott, ugyanis a magasba telepített növényzetet gondozni, nyesni kell, amihez egyszerre van szükség a kertészek és az ipari alpinisták szakértelmére – tudjuk meg Kendelényi Péter vezető tervezőtől.
Az alpinista kertészek már tanulják az új mesterséget, a későbbiekben pedig állandó jelleggel alkalmazza majd őket a társasház tulajdonosa, hiszen csak így lehet megoldani a reményeik szerint egyre inkább terebélyesedő növényzet karbantartását. Ehhez a lakók ha akarnának sem tudnának hozzáférni, mivel a virágládák a teraszokon kívül kaptak helyet. A négy épületen már elhelyezték a szerkezeteket, amelyek segítségével le tudnak majd ereszkedni a kertészek a tetőről. Az építészek szerint reményre ad okot, hogy az augusztusban telepített növények októberre már félig benőtték a futtatórácsokat, azaz otthon érzik magukat az új környezetben.
Közösségi terek
A tervezőiroda arra is rábeszélte a beruházót, hogy az összes épületben legyen egy közös tér, amelyet a lakók használhatnak. Ezek arra szolgálnának, hogy ha mondjuk gyerekzsúrt, születés- vagy névnapot tartanának, és a család szeretne meghívni tizenöt-húsz vendéget, ne kelljen egy 42 négyzetméteres lakásban összezsúfolódniuk, hiszen a közös helyiséget előre lefoglalhatják. Ezekhez kis külső kert is tartozik, ez plusz 25-30 négyzetmétert jelent, közös konyhával, tévével és játékokkal.
– Ez Magyarországon még nem megszokott dolog, jórészt azért, mert ha tervez is valaki ilyen közösségi tereket az épületbe, a beruházó általában az utolsó pillanatban átalakíttatja őket lakássá, és eladja. Szerencsére ez a mi esetünkben nem így történik, egyelőre mi is kíváncsian várjuk, hogyan veszik majd birtokba ezeket a leendő lakók. Úgy gondolom, ezek leginkább a kis lakások tulajdonosainak segítenek majd – teszi hozzá Hajnal Zsolt. Ugyancsak a helyszűkében lévők örülhetnek a legjobban a tágas terasznak, amelyre kirakhatnak egy asztalt, amit kényelmesen körbe tudnak ülni. Ráadásul a teraszok kiképzésének köszönhetően mindenhol helyet kapott egy pár négyzetméteres tárolórekesz is, itt elfér a bicikli vagy a klíma kültéri egysége.
– Számos lakástípust terveztünk, harminctól egészen a 150 négyzetméteresig. A beruházótól kaptunk egy lakásmixet, ezek a tervezés során finomodtak, de nagyjából megfelelnek annak, amikre leginkább igény van, amik a legjobban eladhatók. A legérdekesebbek persze a tornyokban elhelyezett lakások, lenyűgöző, háromszázhatvan fokos panorámával. Emeletről emeletre felfelé haladva távolodik az ember a nyüzsgő város valóságától, és a budai hegyekre vagy a Dunára kap kilátást. Olyan látványban van része, ami teljesen egyedi ebben a kerületben – osztja meg velünk az élményt Hajnal Zsolt.
