Zöld út a családi gazdaságok előtt
Az Országgyűlés várhatóan november közepén szavaz a családi gazdaságokról szóló törvényről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett és több minisztériummal partnerségben kimunkált jogszabály a mezőgazdaság derékhadaként nevesíti ezeket a termelőegységeket, és jelentősen megkönnyíti a ma még vontatottan haladó nemzedékváltást az ágazatban.
A Ház előtt fekvő jogszabálytervezet preambuluma leszögezi az elköteleződést a családok gazdasági szerepének erősítése mellett, sőt azt célozza, hogy az agrártermelés gerincét ők adják, mivel a nemzedékeken átívelő termelés biztosíthatja a vidék megtartóerejét, gyarapodását.
– Az új törvény szerint a jelenlegi szabályozással ellentétben három egymástól jól elkülöníthető működési formát választhatnak a termelők. Ezek: az őstermelő, az őstermelő családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság. Így 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó választhatja majd ki a neki leginkább megfelelő működési formát – emelte ki a Demokrata érdeklődésére a készülő jogszabály lényegét Nagy István agrárminiszter. Hangsúlyozta: a cél a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése.
Az egyéni őstermelő fogalma aligha szorul magyarázatra: ide sorolható az a 16. életévét betöltött, a vonatkozó nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként termel.
Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanynak nem minősülő, tagjai vagyonától elkülönülő vagyonnal nem rendelkező termelési közösség, amit legalább két, egymással hozzátartozói viszonyban álló tag hoz létre írásbeli szerződéssel. Az őstermelők családi gazdaságának nevében annak bármely tagja eljárhat, a haszonban és a veszteségben eltérő megállapodás híján egyenlő arányban részesülnek.
A családi mezőgazdasági társaság abban különbözik az előző kategóriától, hogy már létező agrárius profilú gazdasági társaságok, szövetkezetek, erdőbirtokossági társulások hozhatják létre legalább két olyan taggal, akik egymás hozzátartozói. (Amit a köznyelv tágabb rokonságnak nevez, az a Ptk. szerint sógor, sógornő, anyós, após, nagyszülő, unoka.)
Ez tehát sajátos jogállás, amely nem rokonítható más gazdasági és cégformákkal. Ennek megfelelően az őstermelő e tevékenységét nem végezheti egyéni vállalkozóként.
– A termelőtevékenység mellett az ágazathoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységet, például falusi turisztikai szolgáltatást is nyújthat az őstermelő, így nem kell egyszerre több vállalkozási formát működtetnie, ez pedig az adóterheket is csökkenti – mutatott rá az észszerűsítésre Nagy István.
Ugyanakkor a törvényben rögzített kiegészítő tevékenységből (például falusi turizmusból) származó bevétele nem haladhatja meg az őstermelői munkából származó jövedelme negyedét. Fontos szabály, hogy egy személy egyszerre egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag, jogi személy saját üzletrész vagy saját részvény szerzését leszámítva pedig nem lehet tagja az újonnan létrejövő sajátos gazdasági közösségnek. A mindezen feltételeket vállaló őstermelőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara veszi lajstromba, tevékenységüket pedig az illetékes agrárigazgatási szerv ellenőrzi.
Az új jogszabály számos adó- és járulékkedvezményt is nyújt az őstermelőknek, például nem kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé jövedelemként megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha nem haladja meg az éves aktuális minimálbér felét, ami az idén 966 ezer forint. Ez is könnyítést jelent a jelenlegi évi 600 ezer forintos felső határhoz képest. Vagyis ha valaki nem főállásban, hanem mondjuk háztáji mellékesként folytat őstermelői tevékenységet, és ebből a minimálbér felénél kevesebb haszna van, nem kell utána adóznia.
– Megemelkedik az átalányadózás alapjául szolgáló éves bevétel felső határa is, őstermelők esetén nyolcmillióról az éves minimálbér tízszeresére nő, ami az idén 19,3 millió forintot jelent. Őstermelők családi gazdasága pedig a minimálbér negyvenszereséig, az idén 77,28 millió forintig választhatja ezt az adózási formát – részletezte a változásokat az agárminiszter.
Mindezeket az indokolja, hogy a magyar mezőgazdaság gazdálkodási szerkezete eltér a nyugat-európaitól, a gazdálkodók pedig gyakran nem szakmai, hanem adó- és járulékfizetés-optimalizálási szempontok szerint sorolták magukat valamely kategóriába. Ez átláthatatlanná tette a rendszert, és jelentősen növelte az indokolatlan adminisztrációt, emellett rendkívül megnehezítette a mezőgazdasági nemzedékváltást. Ezért kezdeményezte az agrárkamara az új törvényt, amely adópolitikai és agrárigazgatási elemek összefésülésével felkarolja és átlépteti a családi gazdaságokat a XXI. századba.
Nemzedékváltás az agráriumban
Logikusabb, átláthatóbb lesz a családi gazdasági, őstermelői rendszer, bővülnek az adókedvezmények a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint. Egészségügyi és nemzetbiztonsági kérdés is a jó minőségű élelmiszer termelésének biztosítása – mondta a Demokratának Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
– Miért van szükség új szabályozásra?
– Ma egy körülbelül húsz évvel ezelőtti törvény rendelkezik az őstermelői tevékenységről. A maga idejében ez korszerű és nagyvonalú volt, de azóta impozáns fejlődés ment végbe a családi gazdaságokban, amelyek így kinőtték a két évtizedes kereteket. A kedvezményes adózási határok például bőven kimeríthetővé váltak, az akkor plafonként megállapított 600 ezer forint ma már nem számít jelentős bevételnek. Ezért sok családi gazdaság visszafogta a fejlesztést, hiszen az azokkal megszerezhető magasabb bevétel más adózási kategóriát is jelentett.
– Mióta dolgoztak a regula megalkotásán?
– Közel három évig készült a november közepén várhatóan végszavazásra bocsátandó törvényjavaslat, a munka dandárját az Agrárgazdasági Kamara végezte, kiváló együttműködésben az Agrárminisztériummal, a pénzügyi tárcával és az Igazságügyi Minisztériummal. Most úgy tűnik, az ellenzéki frakciók is támogatják a változtatásokat, ami akkor is jó hír, ha az új jogszabály egyes elemeinek elfogadásához szükséges kétharmados többséget a kormánypártok egymaguk is biztosítani tudnák.
– Melyek a legfőbb változások?
Több eddigi gazdálkodási kategória összevonásával logikusabb, átláthatóbb lesz a rendszer, bővülnek az adókedvezmények, az őstermelői tevékenységgel összefüggő támogatások például nem számítanak bele sem az árbevételbe, sem a jövedelembe. Ezenkívül a törvény nem fix összegben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyítva határozza meg a kedvezményes, illetve szja-bevallást nem igénylő adóalapot, és amennyiben valaki ezt meghaladja, akkor csak a többlet után kell adóznia. Ez nagyon sokaknak nagy segítség, és akinek nem, az sem kerül rosszabb helyzetbe. Abban bízunk, hogy mindez technikai fejlesztésre, a hozzáadott érték növelésére ösztönzi a családi gazdaságokat.
– Hogy áll jelenleg a nemzedékváltás az agráriumban?
– Vannak sikeres, jó példák, számos családi gazdaságban zökkenőmentesen zajlik ez a folyamat, de egészségügyi és nemzetbiztonsági kérdés is, hogy a jó minőségű élelmiszer termelése folyamatos legyen Magyarországon. A rendszerváltozás időszakában gazdálkodni kezdő generáció lassan nyugdíj közeli korba ér, ezért perspektívát, jövedelmezőséget kell biztosítani a gazdálkodóknak. Csak így lehet vonzóvá tenni az ágazatot a fiatalok számára.
