Zöld úton

Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedéseit Palkovics László jelentette be. Az innovációs és technológiai miniszter szerint ezek megfelelnek a klímapolitika három elvárásának: hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, segítenek alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, és szerepük van a szemléletformálásban.

Az akcióterv keretében már jövőre betiltják az egyszer használatos műanyag termékek forgalmazását; elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak; a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását; továbbá támogatják az olcsó villanyautók megjelenését és használatát; valamint minden újszülött világrajövetele után tíz fát ültetnek.

Kiemelt cél a hazai folyóknak a külföldről ideérkező hulladékoktól való megvédése. A helyzet orvoslására egyébként már most is működik egy kísérleti program a Felső-Tiszán; a sok magyar ötletből összerakott, 1,3 milliárd forint értékű beruházás kapcsán Orbán Viktor elmondta, úgy látja, képesek leszünk a Dunát és a Tiszát megtisztítani. Bevezetik a Zöld államkötvényt, ez azt jelenti, hogy aki ebből vásárol, a klímavédelem ügyét támogatja, mert az ebből befolyó pénzt ilyen programokra fordítják.

Az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Ennek feladata lesz a hulladékgazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális lerakók felkutatása és felszámoltatása, továbbá megvizsgálják, mely szabályokat kell módosítani ahhoz, hogy a szemét illegális elhelyezése ellen még eredményesebben lehessen fellépni. Támogatni fogják a tömegesen előforduló, egyszer használatos műanyag termékek kiváltásán dolgozó vállalkozásokat, mind a fejlesztésben, mind a gyártásban. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladék energiává alakítását.

2021-ig a jelenlegieken felül további 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, a lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a – kevesebb kibocsátással járó – földgáz- és napenergia-alapú áramtermelést, a villamosenergia-tárolást, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelését.

A háztartások napelemes áramtermelését – ahogy eddig is – kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hálózatot lényegében véve energiatárolásra használhatjuk: amikor felesleget termelünk, betápláljuk, amikor hiányunk van, díjmentesen kivehetünk belőle áramot. Annyi kapacitásra van szükség, hogy egy év alatt nullára jöjjön ki az egyenleg.

A kormány 2022-ig háromezer, 2030-ig legalább hatezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzi, mind az egyéni fogyasztóknál, mind a nagybani, erőművi energiatermelés területén. Jelenleg 1200-1300 megawattnyi napelemes teljesítmény áll rendelkezésre Magyarországon, a megújuló források aránya az áramtermelésében tíz százalék, ennek egy részét biomassza-tüzelésű erőművekben állítják elő: 2030-ra ezt az arányt a kormány 20-25 százalékra szeretné növelni.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A Nemzeti energiastratégia alapján ez csak az áramtermelésre vonatkozik, nem a teljes energiaellátásra, megvalósításának eszköze pedig az atom- és a napenergia.

Megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, aminek során a kicsi és olcsó villanyautók nagyobb támogatást kapnak, és ezentúl minden új építésű társas- és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben is (a villanybuszok elterjesztésére vonatkozó tervekről a múlt héten megjelent, februári Zöld Jövő mellékletünkben írtunk).

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv része, hogy az ország erdővel és fával borított területét 2030-ra a jelenlegi 21-ről 27 százalékra növelik, amihez 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni. Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a fásítás három területen zajlik: folytatódnak az állami erdőtelepítési programok (ezekről 2019. decemberi Zöld Jövő mellékletünkben írtunk), az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen dolgoznak az útfásítási program elindításán, a Honvédelmi Minisztériummal pedig a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén. Ezenkívül évente egymillió fát jelent, hogy minden újszülött után tízet ültetnek. Folytatódnak a Vidékfejlesztési programban (VP) megemelt egységáron futó, erdőtelepítési jogcímen igényelhető támogatások; az új Közös agrárpolitika (KAP) részeként is különös figyelmet szentelnek az erdőtelepítéseknek; újranyitják az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét; támogatási módszert dolgoznak ki arra, hogy a gazdák erdővé alakítsák a spontán erdősülő területeket; március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központban új erdőtervezési rendszert dolgoznak ki.

A klímavédelmi célokat szolgálja az öntözésfejlesztés is; a kormány évente 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére. Mivel az öntözés olyan beruházás, amely akkor térül meg, ha minél többen vesznek benne részt, az együttműködés ösztönzésére már korábban megalkották az öntözési közösségeket, amelyeket kiemelten támogatnak a beruházások megvalósításában. Tavaly július 1. óta működik a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, amelynek feladata a termelői vízkereslet megszervezése.

Az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Kaderják Péter bejelentette, hogy támogatást kaphatnak az államtól azok a kis- és középvállalkozások, amelyek megújuló energiaforrásokba fektetnek be, vonatkozzon az hő- vagy áramellátásra. Ilyen támogatások a közelmúltban a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) álltak rendelkezésre, ezután mintegy 32 milliárd forintos forráshoz juthatnak az érintett cégek; a közeljövőben hirdetik meg a pályázatot.

A méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyijövedelemadó-mentességet élveznek majd, amiről Nagy István agrárminiszter számolt be. A méhészek támogatása a klímavédelmi intézkedések fontos alappillére; mint arról a januári Zöld Jövő mellékletünkben írtunk, a méhek beporzó rovarokként kulcsszerepet töltenek be élelmiszer-termelésünk 75 százalékában. Hazánk a harmadik legnagyobb méztermelő Európában, de a kínai nagyon olcsó – és részben hamisított – méz rontja a magyar termelők exportálási lehetőségeit. A kormány ezt többféle támogatással igyekezett eddig is ellensúlyozni, ezek mellé jár ezután az új segítség.

A kormány által bejelentett intézkedések nagyszabásúnak tűnhetnek, de szükségesek, tekintve, hogy az Európai Unió 2050-re a teljes karbonsemlegességet szeretne elérni, és ezt támogatta Magyarország is. Mindennek pénzügyi vonzatáról Kaderják Péter beszélt a 20. Országos Környezetvédelmi Találkozón. Szerinte Magyarországon a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez a következő 30 évben a GDP 2-2,5 százalékát, megközelítőleg 120 milliárd eurót szükséges környezetvédelmi beruházásokba fektetni. Így a következő európai uniós költségvetési időszakban annak legalább 25 százalékát a klímavédelemhez kapcsolódó programokra kell majd fordítani. Az államtitkár hozzátette, az ITM még tavaly megalakította a Nyugat-balkáni Zöld Alapot annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások környezetvédelemben megszerzett tudása exportálható legyen. Ennek pályázatai a következő hetekben fognak megjelenni, céljuk a környezetvédelem területén aktív vállalkozók sikeres működésének támogatása a régióban. Az államtitkár kiemelte: klímavédelem és a gazdaságfejlesztés nem egymással ellentétes, hanem egymást erősítő folyamatok, az ITM elképzelései szerint a magyar gazdasági növekedésnek a jövőben három fő jellemzővel kell rendelkeznie: legyen magyar, high-tech és zöld.