Zsákutcában Józsefváros

„Mivel nem értek a költségvetéshez, nem tudom, mire van pénz. Nagy ívű tervekkel és határozott elképzelésekkel érkeztem, és most mindenki tőlem várja, hogy megmondjam, mi merre hány méter, miközben egy hétig kerestem a férfivécét, mire megtaláltam” – fakadt fel az őszinteség Pikó Andrásból, Józsefváros polgármesteréből nem sokkal megválasztása után. A balliberális pártok támogatását élvező, magát függetlennek mondó városvezető immár szűk másfél éve áll a nyolcadik kerületet élén. Ha azóta már megtalálta is a férfimosdót, és nem téved el az önkormányzat folyosóin, a városvezetés labirintusában egyre inkább elveszni látszik.

„Nagy durvaságok vannak”

A józsefvárosiaknak mindig a közbiztonság és a köztisztaság iránti vágyuk volt a legfontosabb, ezen a téren a fideszes Kocsis Máté, majd Sára Botond által irányított városvezetés óriásit lépett előre. Pikó András már a kampányában világossá tette, hogy szerinte nincs szükség erőteljes rendőri fellépésre. Ezt az ígéretét maradéktalanul betartotta. A kerületi rendőrségnek csak minimális forrásokat juttat, a polgárőrségtől teljesen megvonta a pénzt, közterület-felügyelőket pedig szinte nem is látni az utcákon. Míg a polgári városvezetés közbiztonsági fejlesztéseinek – például térfigyelő kamerarendszer – köszönhetően az itteniek nagy sikernek élték meg, hogy sötétben is ki mernek menni az utcára, az utóbbi egy évben Józsefváros ismét a régi arcát mutatja: hajléktalanok a kapualjakban, utcai tömegverekedések, bandaháborúk. „Az utóbbi időben nagy durvaságok vannak az utcán, nekem az egyik gyermekemet támadták meg” – ismerte el Pikó András tavaly nyáron, hogy romlott a közbiztonság, bár ezt a járvány miatti létbizonytalanságnak tulajdonította.

A gettósodás útján

„Ha mi győzünk, több jut köztisztaságra. Elérjük, hogy Józsefváros közterületei a kerület minden részén legalább olyan tiszták, sőt, tisztábbak legyenek, mint Budapest többi belső kerületében” – hirdette választási szórólapján Pikó András –, hogy aztán polgármesterként pont az ellenkezőjét valósítsa meg.

Sára Botond, Józsefváros korábbi vezetője, a kerületi Fidesz alelnöke a Demokratának elmondta, az egyik legdinamikusabban fejlődő kerület egyre jobban lecsúszik, újra elindult a gettósodás.

– A választások előtt világossá tettük, ha nem mi fogjuk vezetni a várost, újra a hajléktalanok és drogosok tanyája lesz. Biztosak voltunk benne, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik, arra azonban nem gondoltunk, hogy ilyen gyorsan. Miközben Pikó András azt ígérte, hogy kétszeresére növeli a köztisztaságra fordított kiadásokat, a város egyre koszosabb. Elhangzott az az ígéret is, hogy 300 új utcai szemetest helyez ki. Most ott tartunk, hogy a főváros a felére csökkentse a hulladékgyűjtők számát, ami ellen kifogást sem emelt – mondja lapunknak Sára Botond.

Elmulasztott lehetőségek

Pikó András hangzatos kampányígérete volt, hogy a lakhatási gondokat az 1100 üresen álló önkormányzati lakás segítségével oldja meg, amiket megválasztása esetén azonnal megnyit a rászorulók előtt. A polgármester 2019 végén ismerte el, hogy legfőbb kampányígérete betarthatatlan, mert csak 860 lakás áll az önkormányzat rendelkezésére, ráadásul jelentős részüket előbb fel kell újítani. A meghirdetett bérlakásprogramból végül bérlakáseladások lettek, mégpedig azzal az indokkal, hogy felújításuk az önkormányzat számára nem gazdaságos. A város csak idén félmilliárd forint értékben ad el lakásokat.

– A választások után, már megválasztott polgármesterként azt az ígéretet tette, hogy a korábbi sikeres programja­ink, mint a városfejlesztés, társasházak fejlesztése, folytatódnak. A fideszes város­vezetés társasház-felújításra évente két­mil­liárd forintot fordított, míg erre a célra tavaly mindössze 40 milliót szántak, ez egyetlen ház rendbehozatalára elég. Az idei költségvetésben 300 millió forintot különítettek el, viszont a társasházak nem tudnak pályázni, mert a forrást zárolták. Nemhogy a saját vállalásait nem teljesíti, de a korábban jól működő helyi programokat is megszüntette, mint például a népszerű Világos kapualjak nevűt, amelynek keretében a társasházak kapubejáróik felújítására pályázhattak. Bejelentett egy 13 elemből álló városfejlesztési programot, amelyből tizenkettőt az előző városvezetés indított útjára. Már annak is örülünk, hogy legalább szavak szintjén megvan a szándék, hogy továbbvigyék ezeket, még ha a tettek egyelőre hiányoznak is – hangsúlyozza Sára Botond.

A volt polgármester úgy látja, a kerület az elmulasztott lehetőségek zsákutcájába került. Több fejlesztésre az állam már megítélte a támogatást, mint például a Golgota téri stációk helyreállítása, mégsem történik semmi. Félő, hogy az önkormányzat megint kifut a határidőből, és a Belügyminisztérium visszahelyezi a támogatást a nemzeti költségvetésbe. Sára Botond polgármestersége alatt 1,1 milliárd forint állami támogatást nyert el a kerület többek között bérlakás- és óvodafelújításra. Ezt a forrást a mostani városvezetés 2020 elején nem hívta le, így visszakerült a magyar államhoz. Ugyanez történt a káptalanfüredi üdülő esetében is, ahol a jelenlegi önkormányzat gondatlansága miatt 1,7 milliárd forint támogatást hívott vissza az állam. Bár ezt még mindig kérhetné a városvezetés, mégsem teszi.

– Miközben azt kommunikálják, hogy az állam elvette a pénzt Józsefvárostól, az igazság az, hogy a kerület még soha nem gazdálkodhatott 28 milliárd forintból, még akkor sem, amikor a Magdolna-negyed fejlesztésére négymilliárdnyi uniós támogatást nyertünk – mondja Sára Botond.

A kormányzati elvonásokra hivatkozva több önkormányzati intézményt – Józsefvárosi Galéria, Zászlómúzeum, H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ – bezárattak, leépítették a Józsefvárosi Cigányzenekart, utcára téve több mint 60 zenészt, valamint csoportos létszámleépítéseket hajtottak és hajtanak végre, sorolja a rossz döntéseket a kerület korábbi polgármestere.

Megszorítások

Pikó András azzal érvel, hogy a járvány­ügyi intézkedések jelentősen megterhelik a költségvetést, miközben tavaly a 24 milliárd forintos főösszegű büdzséből mindössze 150 millió forintot fordított védekezésre. A gépjárműadó állami elvonása a járványügyi kiadások hozzájárulásaként nem indokolja a fenti intézkedéseket, hiszen az csak a helyi költségvetés 0,8 százaléka. Míg a kormány a gazdasági válsághelyzetben is támogatja a családokat, a baloldali városvezetés megszorításban gondolkodik. Pikó András adóemelésekkel sújtotta volna a kerületieket, de terveit keresztülhúzta egy kormányrendelet, amely veszélyhelyzetben megtiltotta az önkormányzatoknak az adóemelést.

– A kormányzatot teszik felelőssé azért, hogy nem fejlődik a kerület, pedig az idén mintegy hárommilliárd forint költségvetési tartalékot képeztek, de nem tudni, mire kívánják költeni. Nem valószínű, hogy a kerületiekre, mert akkor nem tartalékolnák – figyelmeztet Sára Botond.

„Megkezdjük az Orczy-negyed program területi bővítésének előkészítését” – ígérte Pikó András. Ez olyannyira nem valósult meg, hogy amikor a főváros a jogerős építési engedélyek és a meglévő források ellenére leállította az Orczy tér felújítását, a józsefvárosi polgármester csak asszisztált Karácsony Gergely döntéséhez, pedig korábban büszkén hirdette magáról, hogy a kerületiek érdekében jó kapcsolatokra törekszik a fővárossal.

A városvezetés gyakran utal a részvételi demokráciára, azt bizonygatva, hogy semmilyen döntés nem történik a józsefvárosiak megkérdezése nélkül.

– Több száz millió forintot költenek úgynevezett részvételiségre, de egy döntés után mindig kiderül, hogy senkivel nem egyeztettek előtte. Az elmúlt másfél év egyetlen városfejlesztési projektje az volt, hogy a Népszínház utcai csomópontnál leszűkítették az utat, az elkerített területre pedig néhány növényt és betonkockát helyeztek ki. Ahhoz képest, hogy azt ígérte, évente ötezer négyzetméter zöldfelületet fog létrehozni, a ládákba kitett néhány növény szerény teljesítmény. A közösségi tervezéssel kampányoló Pikó András elfelejtette az ott lakók véleményét kikérni, így utólag szembesült a lakossági felháborodással – mondja Sára Botond.

A fideszes városvezetés ingyenessé tette a kerületi parkolást: a helyi lakosoknak, az autótulajdonosoknak még a korábbi regisztrációs díjat sem kellett befizetni, ezzel szemben Pikó András azt tervezi, hogy háztartásonként csak egy autó parkolása lenne ingyenes, a második után akkor is fizetni kellene a parkolási díjat, ha kerületi lakosé. Természetesen a városvezetés erről sem kérdezte meg a helyieket.

Egy helyben toporgás

2019 októberében, átadás-átvételkor az önkormányzat számláján 13 milliárd forint volt, 2020-ra pedig további 2,6 milliárd forint megtakarítás jelentkezett, tehát az előző városvezetés összesen 15 milliárd forintot hagyott a balliberális városvezetésre, amelyik most azt állítja, nincs pénz az önkormányzatnál.

Pikó András azzal kampányolt, hogy megszünteti a pazarlást, ennek ellenére a bizottságok száma háromszorosára duzzadt, és közel 25 ügyvédi vagy tanácsadói szerződés van érvényben. Ezek a kiadások a politikai költségeket 150 millió forinttal emelték meg, miközben a szociális dolgozóktól megvonta a 13. havi fizetést. Az előző városvezetés szolgálati bérlakásokkal csalogatta a kerületbe a rendőröket, aminek köszönhetően soha nem volt rendőrhiány. A programot később több szakdolgozóra is kiterjesztették: pedagógusokra, háziorvosokra, tűzoltókra. Pikó András a kampányban azzal bírálta a kezdeményezést, hogy a városvezetés haveroknak osztogat lakást, így polgármesterként ezt azonnal megszüntette, aminek következtében sok rendőr elment Józsefvárosból.

Sára Botond szerint ez az oka a kerületi háziorvoshiánynak is, hiszen korábban ilyen probléma nem volt. Bár valószínűleg ezen az sem segít, hogy a polgármester a járvány kellős közepén szerződésbontással fenyegette meg a háziorvosokat, és elvette az eszköztámogatásukra adott forrásokat.

Az egykor bűnözéssel és prostitúcióval azonosított „nyóckerből” a fideszes városvezetők polgári kerületet varázsoltak. Vezetésük utolsó éveiben ötezer új beköltözővel büszkélkedett a kerület, most pedig újra az a tendencia, hogy inkább kiköltöznek az emberek. Pikó András ténykedéséről mindent elmond az egyik ingatlanközvetítő cég felmérése, amely szerint a válsághelyzet ellenére a fővárosi ingatlanárak és bérleti díjak emelkedtek, kivéve a nyolcadik kerületben. Józsefváros az utóbbi években ingatlanár-emelkedés szempontjából mindig az elsők között volt a listán, most ez a tendencia megállt. Ahogy az egész kerület is egy helyben áll.

Pikó András szerint a korábbi városvezetés elherdálta a pénzt, Kocsis Máté és Sára Botond polgármestersége alatt mégis mindenre jutott forrás, a kerület fejlődött. A baloldali városvezetés előszeretettel hivatkozik arra, hogy megállították a felesleges pénzszórást, spórolnak, ahogy csak tudnak, a kerület mégis egy helyben toporog, és semmire nincs pénz. De akkor hová lett a 15 milliárd?