Zsigmond Barna Pál: a magyar emberek minél előbb békét akarnak

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy a magyar emberek minél előbb békét akarnak. Ha meg akarják állítani a vérontást, akkor először tűzszünet és béke kell. Abból, hogy a magyar emberek nem támogatják a háborút, egyenesen következik, hogy a magyar kormány sem támogatja azt – húzta alá.

Rámutatott: nem mindenki van ezen az állásponton, az Amerikai Egyesült Államok demokrata kormánya a háború folytatása mellett van. Tény, hogy teljesen más képet mutat a háború akkor, ha egy szomszédos országban van, és mást, ha hat-hétezer kilométernyire.

Kitért arra is, hogy a magyar gazdaságot komoly gazdasági kihívás elé állítja a háború, míg az amerikaik még profitálnak is belőle.

Megerősítette, Magyarország nem fog fegyvert szállítani, és nem fogják engedni, hogy belerángassák Magyarországot a konfliktusba. Míg a baloldal háborúpárti, addig a nemzeti oldal a magyar emberek, a béke pártján áll – hangsúlyozta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: sokkal több az állásfoglalás arról, hogy fokozzák a haditevékenységet és jóval kevesebb arról, hogy meginduljanak a béketárgyalások. Egyre több – zömében európai ország – egyre több fegyvert küld, összhangban az Európai Parlament állásfoglalásával.

Nem kizárható, hogy ez a konfliktus világháborúvá szélesedik – állapította meg. 

Aki kicsit is figyeli a közélet történéseit, azt láthatja, hogy mintha szintet lépne a Magyarországra nehezedő nyomásgyakorlás. És ez a nyomásgyakorlás már a szövetségeseinktől is érezhető – emelte ki.

A szövetségesi viszony azt jelenti, hogy az alapvető célokban, értékekben egyetértünk, de időről időre lehetne ügyek, ahol bizony véleménykülönbség alakul ki köztünk. A háború és a fegyverküldések kérdése sajnos ilyen lehet – mutatott rá.

Nem túlzó az a kérésünk, hogy amikor a háborús konfliktusban való fokozottabb szerepvállalásra, vagy éppen további szankciókra akarnak minket rávenni, akkor vegyék figyelembe Magyarország speciális helyzetét és történelmi tapasztalatait. Mi nagyon jól tudjuk, milyen a történelem fenyegetettségében élni – hangsúlyozta.

Történelmünkből azt is jól tudjuk, mit jelent a szabadságért és függetlenségért harcolni – húzta alá.

Azt is jól tudjuk, milyen az orosz, illetve a szovjet elnyomás. A pesti utcákon is megtapasztaltuk, és azt is tudjuk, milyen az, amikor a fejünk fölött hozott döntésekkel sorolnak minket szovjet érdekszférába. És azt is jól tudjuk, hogy milyen adottságaink vannak. Többek között egy jelentős energetikai kiszolgáltatottságunk, egy 80 százalékos orosz gáztól való függőségünk, amelyet nem lehet egyik napról a másikra leépíteni – emlékeztetett.

Kitért arra is, hogy az Ukrajnában élő több százezer magyar már része a háborúnak. Nem akarták, hogy így legyen, de már a részesei a háborúnak, és nem kevesen már az életüket is adták – fogalmazott.

Magyarok már adták az életüket ebben a háborúban, ez az, amit sok fegyverküldést követelő ország nem mondhat el magáról. Ők a szerencsések. Más dolog több ezer kilométerről szemlélni a háborút, más pár száz kilométerről, és megint más a légiriadók alatt – emelte ki.

Az államtitkár azt mondta, az elmúlt 13 évben megszokhatták a kioktatást, a minősítéseket és a nyomásgyakorlást is, de ennek soha nem engedtek, és helyesen tették. A legfontosabb kérdésekben mindig az ország érdekei és a választók akarata az irányadó. Ők azt üzenik, és azt üzenték tavaly áprilisban is, hogy nem akarnak háborút – hangoztatta.