Zsigmond Barna Pál: Az éghajlatváltozás elleni harc mindenki közös ügye
Az elképzelések és ideológiák különbözősége ellenére a klímaváltozás elleni harc mindannyiunk közös ügye – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán Brüsszelben, az Európai Parlamentben.Az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciájáról (COP29) szóló plenáris vitában az államtitkár elmondta: az Európai Uniónak össze kell fognia a világ többi részével, azonban „objektív és kiegyensúlyozott, nem pedig ideológiai” formában kell foglalkoznia az éghajlatváltozással.
Aláhúzta: ehhez csökkenteni kell a bürokráciát, ugyanakkor a versenyképességre is törekedni kell.
Mint mondta, ezt a cél igyekeznek elérni az ENSZ éves, idén Azerbajdzsánban megrendezett klímakonferenciáján is.
Az államtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy az éghajlatváltozás elleni harcban kiemelt fontossággal kell kezelni a finanszírozás ügyét, valamint kulcsfontosságúnak nevezte a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célt, amely a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban korlátozza.
A küzdelem másik jelentős prioritásának a klímaadaptációra való felkészülést nevezte, és ezen a téren is a finanszírozás erősítését sürgette.
Emlékeztetett arra, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátása csupán hat százalék, és tovább csökken, a globális emisszió viszont növekedett.
Leszögezte: az EU egyedül nem tudja megoldani a kibocsátás problémáját.
A vitán felszólalt Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlatért, a zéró nettó kibocsátás eléréséért felelős tagjelöltje is, aki rámutatott arra, hogy a spanyolországi áradások „kijózanító emlékeztetői a klímaváltozás tragédiájának”.
Mint mondta, a legfontosabb, hogy a nemzetközi támogatások eljussanak a káros éghajlatváltozás által leginkább érintett és kiszolgáltatott közösségekhez, valamint szintén prioritásnak nevezte a klímaadaptációra való felkészülést.
Felszólalt a vitában Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője is, aki rámutatott arra, hogy bár a klímakonferenciát 1995 óta minden évben megrendezik, az éghajlatváltozás hatásai egyre nagyobb globális kihívást jelentenek.
Példaként a súlyos aszályokat említette, amelyek terméketlenné teszik a termőföldeket, illetve a villámárvizeknek a mezőgazdaságban okozott káros hatásait, kiemelve, hogy ez a jelenség emberéleteket is követel.
Mint mondta, bár az EU egy éve figyelmeztet a klímaváltozás egészségügyi hatásaira is, „egyes kormányok, köztük a magyar kormány, ignorálják a veszélyeket, az érdemi lépések váratnak magukra”.
Felszólalására reagálva Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta: Magyarország komoly eredményeket tud felmutatni az elmúlt évekből a klímaváltozás elleni harc terén. Mint mondta, 2010 óta csaknem 28 százalékkal csökkent az egységnyi GDP előállításával járó üvegházhatású gázkibocsátás Magyarországon, 2010 és 2021 között pedig 7,7 -ről közel 14 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-felhasználás terén.
