Zsigmond Barna Pál: Az integrációval a nemzetállamok megerősítése volt a célunk

Zsigmond Barna Pál emlékeztetett arra, hogy Magyarország különleges helyzetben vette át az EU elnökségét, amikor az európai parlamenti választásokat követően intézményi átmenet zajlik. A magyar elnökség abban érdekelt, hogy ez az átmenet mielőbb sikeresen lezáruljon – jegyezte meg.

Hozzátette: az EU lemaradt a globális versenytársakhoz képest, a magyar EU-elnökség álláspontja szerint ezért létfontosságú az unió termelékenységének növelése, a növekedés ösztönzése. Ehhez illeszkednek az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban említett prioritások: egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadása, a védelempolitika megerősítése, érdemalapú bővítéspolitika, az illegális migráció megfékezése, gazdaközpontú uniós agrárpolitika, valamint a demográfiai kihívások kezelése.

Felidézte: Magyarország uniós tagságát nemzeti konszenzuson alapuló történelmi sikerként éltük meg 20 éve, és a nehézségek ellenére így gondolunk rá ma is. Napjainkban azonban egyre inkább egy központosított és átpolitizált intézményrendszer terül szét a tagállamok felett – mondta.

Egyre több, a szerződések szellemével ellentétes dokumentum születik, ám Brüsszelben egyre többen vannak, akik ezeket komolyan veszik – figyelmeztetett. Komoly vita alakult ki a szubszidiaritás elvének alkalmazásáról is a szuverenisták és a föderatív Európa hívei között – mondta, hozzátéve: bizonyos esetekben hatékonyabb lenne a jogszabályok nemzeti vagy regionális szintű kezelése.

Hangsúlyozta, az EU versenyképességéről komoly párbeszéd indult meg a magyar elnökség alatt. Hiba azonban szerinte azt mondani, hogy az EU csak akkor lesz versenyképes, ha több, nemzetek fölötti elemet tartalmaz; az EU-ban a konszenzuskeresés erősítésére lenne szükség, nem a vétó eltörlésére.

Zsigmond Barna Pál kijelentette, hogy a brüsszeli intézmények egyre több hatáskört szereznek a nemzetállamok kárára, sokszor ez ideológiai nyomásgyakorlással is párosul.

Úgy értékelte, az Európai Parlament hatásköreit a nemzeti parlamentek kárára bővítik, és az Európai Bizottság is egyre inkább politikai aktorrá vált. Kiemelte azt is: a geopolitikai kihívások sem hatalmazzák fel az Európai Bizottságot az önálló politikai cselevésre, ahogy a közös értékekre hivatkozva sem lehet kampányokat indítani egyes tagállamokkal szemben.

Az államtitkár közölte: Magyarország nem ért egyet az uniós szerződések sürgős módosításának szükségességével, először a szakpolitikákkal és költségvetési kérdésekkel kell számot vetni.

Kitért arra, az egyhangú döntéshozatalt igénylő területek létfontosságú nemzeti érdekeket érintenek, ezért nem támogatható a minősített többséggel történő döntéshozatal kiterjesztése.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság európai zöld megállapodásért, intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős ügyvezető alelnöke videóüzenetében azt mondta, a következő ciklus politikai célkitűzéseinek kijelölésében számítanak a nemzeti parlamentekre is. Ennek módját a lisszaboni szerződés szabályozza – emlékeztetett, kiemelve, a szerződés jól vizsgázott az elmúlt idők válságai során, gyors döntéshozatalt téve lehetővé.

Hozzátette: az Európai Bizottság nyitott a nemzeti parlamentektől érkező javaslatokra, és arra is, hogy bevonja ezeket a döntéshozatalba.

Sven Simon, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának elnöke egy olyan Európai Unió szükségességéről beszélt, amely jobban megfelel az állampolgárok jogos elvárásainak: az illegális migráció legyűrése, védelem az imperialista szomszédok ellen, energiafüggetlenség, technológiai innováció. Egyetlen tagállamban sincs meg erre egyedül a képesség – közölte.

Európában vannak kis államok, és olyanok, amelyek még nem tudják, hogy kicsik Kínával vagy Indiával összehasonlítva – fogalmazott, hozzáfűzve: ha nem szeretnénk, hogy Pekingben vagy Washingtonban döntsenek rólunk, akkor át kell térnünk a föderalista megközelítésre.

Alessandro Giglio Vigna, az olasz Képviselőház uniós politikákkal foglalkozó bizottságának elnöke arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti intézmények helyett egyre inkább az uniós szerveknél összpontosul a hatalom. A szubszidiaritás elvének figyelmen kívül hagyása az EU kizárólagos hatásköreinek kiszélesítéséhez vezetett, amivel csökkent a tagállamok hatásköre, de növekedett a távolság Brüsszel és a polgárok igényei között – jegyezte meg.

Hozzátette: ennek egyik legfőbb jele az uniós rendeletek túlzott használata. Ez a parlementek meggyengüléséhez vezet, amelyek egyre inkább a brüsszeli döntések végrehajtójává szorulnak vissza – jelentette ki.

A felszólalásokat követő eszmecserében a nemzeti parlamentek felszólaló képviselői között vita alakult ki az EU intézményi reformjáról és Magyarország uniós politikájáról is, több hozzászóló szorgalmazta továbbá az EU bővítését.

Sven Simon a felszólalásokra adott válaszában fontosnak nevezte a nemzeti parlamentek integrálását az uniós döntéshozatalba, óvott továbbá egyes tagállamokkal vagy vezetőkkel, így Orbán Viktorral szembeni folyamatos fellépéstől is.

Zsigmond Barna Pál üdvözölte, hogy a nemzeti parlamentek többsége hasonlóan gondolkodik, mint a magyar Országgyűlés, amely szerint a szuverenitás a nemzetállamokon alapul.

Nem kell változtatni a szerződéseken ahhoz, hogy Európa jobban működjön vagy hogy a bővítés megtörténjen – közölte az államtitkár, kiemelve azt is: a szuverenitás nem méret függvénye, és alapvetően nemzetállami szinten értelmezhető.